 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (2. rész)
|
Felmerült az is, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetéséhez
a törvényjavaslat kimunkálói - a politikai egyeztető tárgyalások
megállapodása alapján - az 1946. évi I. törvénycikket vették alapul,
ám hiányosan. A kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök
jogállásának elvi tisztázása nélkül a törvénytervezetben kuszává
váltak a hatalmi ágak megosztásán alapuló viszonyok.
Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar megye, 4. vk.) a törvényjavaslat
jellegét elemezve úgy vélte: az alkotmánymódosítást politikai súlya,
tartalma miatt nem elegendő módosításnak nevezni. Ez az alkotmány,
ha elfogadja a Parlament, teljesen új alapokra helyezi az
államhatalmi szervek tevékenységét, a gazdasági, a politikai, a
társadalmi berendezkedést, negligálva az 1949-es sztálinista
alkotmány szellemét tükröző rendelkezések túlnyomó többségét. Ha a
parlament arra legitim, hogy megalkossa a sarkalatos törvényeket -
mondotta -, akkor a békés átmenetben betöltendő történelmi
szerepének megfelelően egy ideiglenes, társadalmi sorsfordulót
kifejező alkotmány elfogadásával elhatárolhatja magát a sztálinista
alkotmánytól. Az ideiglenes vagy átmeneti alkotmány elnevezést
támogatta Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye, 13. vk.) is.
Az általános észrevételeket az egyes paragrafusok tételes
megvitatása követte. A minisztérium előterjesztéséhez ugyanis több
kilónyi módosító indítvány érkezett be. A részletes vitában az első
igazi ütközőpont a köztársasági elnöki intézmény volt. A bizottság
tagjai és az érdeklődő képviselők - önmagukkal is viaskodva, hogy a
politikai felelősséget, választóik érdekeit avagy a szakember
véleményét tartsák-e elsődleges szempontnak - szinte minden
lehetőséget felvetettek. A bizottság pénteken folytatja munkáját.
(MTI)
1989. október 12., csütörtök 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|