 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés kulturális bizottsága (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - A képviselői mandátumok legalább ötven százalékát az egyéni választókerületekben lehessen megszerezni, ily módon - a törvényjavaslatban rögzített 152 helyett - 187-en jussanak be a parlamentbe - így foglalt állást az Országgyűlés kulturális bizottsága keddi ülésén, a sarkalatos törvények vitájában. - A további 187 helyet pedig a megyei listákon, illetve - a töredékszavazatok összeszámlálása után - az országos listán töltsék be.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat
vitájában számos bíráló észrevételt fogalmaztak meg a bizottság
tagjai. Fehér Tibor (Veszprém megye) vidékellenesnek minősítette a
tervezetet, mind a mandátumok számát, mind pedig a választókerületek
kialakítását tekintve. A jelölteknek számolniuk kell azzal, hogy ha
főállású képviselők lesznek, ez hátráltathatja szakmai fejlődésüket
is. Véleménye szerint a képviselők képtelenek lesznek kapcsolatot
tartani az őket megválasztó állampolgárokkal, hiszen előfordulhat,
hogy 40-50 község is van egy-egy választókörzetben. Márk György
(országos lista) azt kérdezte a Belügyminisztérium választási
irodájának munkatársától: a törvény miért nem teszi lehetővé, hogy a
nemzetiségiek - az elmúlt választáshoz hasonló módon - képviselőt
küldjenek a parlamentbe?
Dr. Tóth Zoltán főtanácsos elmondta: a választási térképeket a
megyei vb-titkárok - a területükön működő politikai szervezetek
véleményét figyelembe véve - ,,rajzolták meg,,. A mandátumok száma
egyébként azokban a megyékben csökkent, ahol már 1985-ben is több
képviselőt választhattak, mint amennyire - az ott élők száma alapján
- jogosultak lettek volna. A választási földrajz - értelemszerűen -
mindenütt politikai viták tárgya, nyilván lesznek olyan pártok,
amelyeknek ez nem kedvez. Rámutatott: a nemzetiségeknek ebben a
szisztémában intézményesen nem lehet képviselői helyet biztosítani,
ám az egyéni választókerületekben minden bizonnyal indulnak majd
olyan jelöltek, akik a nemzetiségek képviseletére vállalkoznak. Ezt
egészítette ki Timkó Iván, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője
azzal: a törvénytervezet lehetővé teszi, hogy úgynevezett választási
pártok szerveződjenek, s képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.
(folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 18:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|