|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Az ülésen jelen lévő Budzsáklia Mátyás, az eddigi MSZMP tárgyaló delegáció tagja közölte, hogy a gazdasági és politikai egyeztető tárgyalásokon részt vett MSZMP-delegációt a jövőben az MSZP küldöttsége váltja fel. A képviselők által felvetett kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy a tanácstagi választásokat csak az új önkormányzati törvény elfogadása után tartják célszerűnek kiírni. Kifejtette: nem lenne szerencsés, ha a sarkalatos törvényeket két fordulóban vitatná meg a Parlament. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a törvények sok szálon összefüggenek. Példaként említette, hogy a Btk. módosítása, amelyet az Országgyűlés szeptemberben kezdődött ülésszakán fogadott el, semmit sem ér az alkotmány módosítása nélkül. Az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójáról szólva közölte, hogy az nem akadálya az alkotmánymódosítás elfogadásának. Ugyanakkor hozzátette: ha október 17-ig 100 ezer aláírást összegyűjtenek, a Parlament nem tűzheti ki november 26-ra a köztársaságielnök-választást, hanem erről népszavazásnak kell döntenie. A továbbiakban szólt arról, hogy a regionális képviselői csoportok ülésén elsősorban a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban vetődtek fel javaslatok. A képviselők két kérdésben szeretnének módosító indítványt benyújtani. Egyrészt jelentős részük úgy ítéli meg, hogy az államfőt ne csak most, hanem a jövőben is népszavazással válasszák. Másrészt szükségesnek tartják törvénybe foglalni, hogy a köztársasági elnök megbizatásának időtartama ne essen egybe a parlamenti képviselők mandátumának idejével. Végezetül bejelentette, hogy elkészült a parlamenti biztosokról szóló törvényjavaslat. Az ombudsman intézménynek Parlamenten kívüli kiterjesztéséről egyelőre nincs szó. Ezenkívül külön törvényjavaslatot kívánnak majd beterjeszteni a címer kérdésében. Az elképzelések szerint erről a kérdésről népszavazás döntene. A választójogi törvénytervezet bizottsági vitájából az tűnt ki, hogy a képviselők egyelőre a jelenlegi parlamenti képviselői feladatokban gondolkodnak. A többség meglehetősen nagy ellenérzéssel szólt a vegyes - egyéni és listás - választási rendszerről. A hozzászólások azt igazolták, hogy továbbra is a ,,kijáró,, képviselő szemszögéből fogalmazzák meg véleményüket a törvénytervezetről. Kimondva, kimondatlanul többen is úgy vélekedtek, hogy az új Parlamentben a választók többségének képviselete az egyéni választókörzetből bekerülő honatyák vállára nehezedik majd. Erre reflektálva a BM jelen lévő képviselője kifejtette: a listán megválasztott honatyák felelőssége több is és kevesebb is lesz, hiszen ők a választókon kívül pártjuknak is felelősséggel tartoznak majd. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|