|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - Az élelmiszer-kiskereskedelem helyzetéről vitatott meg tájékoztatót, valamint az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésszaka elé kerülő sarkalatos törvényekről konzultált az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfői ülésén.
Az élelmiszer-kiskereskedelemről előterjesztett szakminisztériumi tájékoztató egyebek között rámutat: jóllehet, az élelmiszer-kiskereskedelem rentabilitásának javítására számos intézkedés történt, az ágazat jövedelemtermelő képessége kedvezőtlenebb a többi kereskedelmi szakágazaténál. A kereskedelmi árrés a szükségesnél kisebb mértékben bővült, miközben a költségek - az infláció hatására - az árbevételhez, illetve az árréshez közelállóan, vagy annál nagyobb mértékben növekszenek. A szakmában foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. 1988 végén 1,3 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami és szövetkezeti üzletekben, mint 1980-ban, miközben a forgalom 13,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem az új vállalkozások számára is kevésbé vonzó, mint más kereskedelmi ágazatok. Ezt jellemzi, hogy 1980 óta a magán kiskereskedők száma több mint háromszorosára nőtt, az élelmiszer-kiskereskedelemben azonban csak 90 százalékkal gyarapodott a számuk. Az élelmiszer-kereskedelem jövedelemtermelő képességének növelésére az előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. Egyebek között rámutat: az élelmiszervertikumot egységesen kezelve fenn kell tartani az élelmiszer-kereskedelem preferenciarendszerét. A vitában többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések és a peremkerületek élelmiszerellátásával a kormány a jövőben is kiemelten foglalkozzon. Ugyancsak elhangzott, hogy a szakágazat növekvő terhei ne csak a fogyasztói árakban jelenjenek meg, s azokat ne csupán a lakosságnak kelljen viselnie. A támogatás kérdésével kapcsolatban hangsúlyozták: a támogatásleépítésben indokolt különbséget tenni, hiszen ha az élelmiszer-kiskereskedelemnek adott támogatást csökken, azt az ország összes állampolgára érzékelni fogja. A bizottság egyhangúlag támogatta a jelentésben megfogalmazott határozati javaslatokat, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem gazdasági helyzetének érdemi javítását szorgalmazzák. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 18:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|