 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (10. rész)
|
Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a
család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó
passzusok is.
A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait,
kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az
igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi
egyezmények szellemében újszerűen fogalmazza meg az alapvető jogokat
és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely
megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás
sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok
védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a
véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek
közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a
kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival
kapcsolatban újdonságként vezeti be, hogy a helyi tanácsok tagjainak
választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar
állampolgárok is rendelkeznek választójoggal.
A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog
megfogalmazására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt
jelenti: a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak,
illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban
részesüljenek. Emellett szükséges a munkanélküli segélyhez való jog
biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a
foglalkozás megválasztásának szabadságáról rendelkezik.
A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a
pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme,
a művelődéshez való jog. A javaslat meghatározza a
társadalombiztosítást és a szociális intézmények rendszerét, ez
utóbbiak lényeges újjászervezéséről azonban külön jogszabályt tart
szükségesnek.
A módosító javaslat szakít az emberi, állampolgári jogok és
kötelezettségek eddigi merev szembeállításával.
Az Alkotmány módosítása révén a jogrendszer egésze is jelentős
átalakításra szorul. Ennek megfelelően kell módosítani a hatályos
törvények egy részét, vagy megalkotni a még hiányzó, de az
Alkotmányban előírt törvényeket. E feladat elvégzésére a
törvényjavaslat az 1990. április 30-ai végső határidőt jelöli meg.
(folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|