 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az
önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé
teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi
feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő.
Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők
jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök
választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek
tekinthető.
Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35.
életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon.
Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve,
hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második
választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az
egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek
indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak
legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki
a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak
több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz
eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki.
Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a
köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács
hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és
kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges
jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint
ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és
nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi
számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül
aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az
Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha
Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak
adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan
meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti
erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|