 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése
|
1989. október 9., hétfő - Az élelmiszerkínálat kiegyensúlyozott,
a választék azonban gyakran szegényesebb a lehetőségeknél, romlanak
a vásárlási körülmények, az üzletekben a korábbinál nagyobb a
zsúfoltság és rosszabb a vevővel való foglalkozás színvonala -
állapítja meg az élelmiszer-kereskedelem helyzetéről készített
jelentés, amely az országgyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői
ülésén került a képviselők elé. A Kereskedelmi Minisztérium által
készített jelentés egyebek közt rámutat: jólehet, az
élelmiszer-kiskereskedelem rentabilitásának javítására számos
intézkedés történt, az ágazat jövedelemtermelő képessége
kedvezőtlenebb a többi kereskedelmi szakágazatnál. A kereskedelmi
árrés a szükségesnél kisebb mértékben bővült, miközben a költségek -
az infláció hatására - az árbevételhez, illetve az árréshez
közelállóan, vagy annál nagyobb mértékben növekszenek. A szakmában
foglalkoztatottak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent.
1988 végén 1,3 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami és
szövetkezeti üzletekben, miközben a forgalom 13,4 százalékkal
növekedett. Más területekről alig jelentkezik új munkavállaló, pedig
a kulturált élelmiszer-forgalmazás megkövetelné a dolgozók számának
8-10 ezres növelését. Ugyancsak csökken az állami és szövetkezeti
élelmiszerüzletek száma. Az élelmiszer-kiskereskedelem pedig az új
vállalkozások számára kevésbé vonzó, mint más kereskedelmi ágazatok.
Ezt jellemzi, hogy 1980 óta a magán kiskereskedők száma több mint
háromszorosára nőtt, az élelmiszer-kiskereskedelemben azonban csak
90 százalékkal gyarapodott a számuk.
Az élelmiszer-kereskedelem jövedelemtermelő képességének
növelésére az előterjesztés javaslatokat fogalmaz meg. Egyebek
között rámutat: az élelmiszer vertikumot egységesen kezelve fenn
kell tartani az élelmiszer-kereskedelem preferencia rendszerét. Ezt
olyan irányba kell fejleszteni, hogy a vállalkozók előre lássák, a
támogatás mely elemei tekinthetők tartósaknak, és melyek építhetők
le fokozatosan. Szükségesnek tartják, hogy meghagyják a
kistelepüléseken lévő élelmiszerboltok forgalma után elszámolt
nyereségadó-kedvezményt. Ugyancsak lényegesnek ítéli, hogy az
élelmiszer-kereskedelmi hálózatban dolgozók alapbére a jövő évi
népgazdasági tervben figyelembe vett bérfejlesztésen felül átlagosan
20 százalékkal növekedjék.
A vitában többen hangsúlyozták, hogy a kistelepülések és a
peremkerületek áruellátásával a kormány a jövőben is kiemelten
foglalkozzon. Ugyancsak elhangzott, hogy az
élelmiszer-kiskereskedelemben növekedő terhek ne csak a fogyasztói
árakban jelenjenek meg, s azokat ne csak a lakosságnak kelljen
viselnie. (MTI)
1989. október 9., hétfő 11:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|