|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlési képviselők tapasztalatai az Európa Tanácsban (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - A múlt héten hatfős országgyűlési küldöttség képviselte a magyar törvényhozást Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán. A delegáció tagjai - Berdár Béla, a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke, Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, Réger Antal, a külügyi bizottság titkára, Sinkovics Mátyás, a szociális és egészségügyi bizottság tagja, Tóth Károly, a külügyi bizottság tagja, Vida Kocsárd a kereskedelmi bizottság elnöke - kedden sajtókonferencián számoltak be tapasztalataikról a Parlamentben.
Réger Antal a küldöttség vezetője mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar törvényhozók - Jugoszlávia, Lengyelország és a Szovjetunió küldötteivel egyetemben - most első alkalommal kapcsolódhattak be az Európa Tanács munkájába, ami a kelet-európai reformtörekvések elismerésének egyik újabb fontos gesztusa. A szocialista országból érkezett törvényhozók egy évre szóló mandátummal úgynevezett különleges meghívotti státust kaptak, amely alapján a szavazati jog kivételével teljes jogú tagként kapcsolódhattak be az európai szervezet tevékenységébe. A közgyűlés felszólalói egyébként egyöntetűen reményüket fejezték ki, hogy a nem is túl távoli jövőben teljes jogú tagjainak sorában köszönthetik Magyarországot. Ez mindenekelőtt attól függ, milyen gyorsan válnak valóra a bontakozó magyar demokrácia reformjai. Az egyik legfontosabb feltétel egy valóban működőképes, a politikai pluralizmusra épülő kormányzati rendszer megteremtése. A magyar törvényhozók megkülönböztetett figyelemmel fogadták az Európa Tanács meghívását, mert úgy értékelik - s ebben a közgyűlésen szerzett személyes tapasztalatok is megerősítették a résztvevőket -, hogy e fórum egyedülálló lehetőségeket kínál az Európához fűződő kapcsolatok erősítésére. Az európai integráció első fontos állomásaként 1949-ben életre hívott Európa Tanács különösen alkalmasnak tűnik az Európa irányába nyitó kelet-európai reformerek számára, hiszen a testületet magát is a közösségépítés, a kapcsolatteremtés szándékával hozták létre. Legfőbb célja, hogy szorosabbra fűzze a kontaktusokat a 24 tagország parlamentjei, kormányai között, és segítse az egységes európai értékrend kialakítását elsősorban az emberi jogi, humanitárius kérdésekben. (folyt.köv.)
1989. október 3., kedd 15:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|