 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF állásfoglalása
"A vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése érdekében
szükségesnek tartjuk:
- a települések önállósodási törekvéseinek ne szabhasson gátat
az igazságtalan közteherviselés (például a szolgáltatások eltérő
díjszabása és az úgynevezett fejkvótarendszer);
- az önkormányzatok gazdasági alapjának megteremtése érdekében a
nemzeti jövedelem szükséges része keletkezési helyén maradjon."
BBC, Panoráma:
A kisebb pártok helyzete
"... Krassó Györggyel, a Magyar
Október Párt vezetőségi tagja: a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott
nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben
koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek,
azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két
kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front.
Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és
személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen
tömegtájékoztatási eszköz nem közölte."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP - Eho Planyeti (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 29. péntek (MTI-tud.) - Az MSZMP egy hét múlva kezdődő kongresszusa előtt a párt belső helyzetéről, a párton belüli irányzatokról ad átfogó körképet az Eho Planyeti című szovjet hetilap. - A vélemények, nézetek korábban nyilvánosan nem létező pluralizmusa felismerhetővé teszi, hogy ma az MSZMP-n belül egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek vannak jelen. A párt vezetői - írja a hetilap - úgy vélik: a viharos viták, a vélemények és eltérő érdekek ütközése, majd végül az érvek erejével kivívott győzelem a dogmák fölött, s az a küzdelem, hogy az embereket maguk mellé állítsák, csak a párt javát szolgálhatják.
A cikk megjegyzi, hogy kevesek tartoznak a kemény kéz
politikáját sürgető ,,fundamentalista,, és ,,az MSZMP-n belüli
forradalmat,, sürgető ultraradikálisok képviselte szélsőségekhez. A
hetilap négy elkülöníthető platformot mutat be: a cikk alapján a
szovjet újságíró számára legrokonszenvesebb (s a cikkben a
legnagyobb terjedelemben ismertetett) reformköröket; a Tömörülés az
MSZMP Megújításáért mozgalmat; a Marxista Egységplatformot és a
Münnich Ferenc társaságot.
A szovjet tudósító a politikai nézetek különbözősége mellett
utal arra is, hogy az irányzatok korosztály tekintetében is jól
meghatározhatók. A reformkörök legnagyobb sikereként említi az írás,
hogy végül is sikerült egységes platformot kialakítaniuk és
megemlíti, hogy Zala megyében, többséget szerezve, radikális
szervezeti változtatásokat is végrehajtottak. A reformkörök egyik
legfontosabb nézeteként - a szovjet füleknek szánt ,,áthallásként,,
- emeli ki a budapesti írás, hogy az apparátust a pártszervezetek
által megválasztott választmány szolgálatára kell átalakítani és
hogy a választmány vezetője társadalmi munkában lássa el feladatait.
Az MSZMP-nek az állam és a társadalom életére kizárólag a
parlamenten keresztül kell hatnia, arra törekedve, hogy ott szerezze
meg a többséget. A reformkörökhöz tartozók közvetlenségét, egyenes
beszédét is a vonzó jegyek közé sorolja Andrej Kuklin.
A középkorúak képviselőit (akik között több nemrég még vezető
posztot elfoglaló ember is akad) fogja össze a Tömörülés az MSZMP
Megújításáért, amelynek szellemi atyjaként Berecz Jánost említi az
írás. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|