Rendszerváltás és az MTI

	1956 megítélése
London, 1989. február 20. (BBC, Panoráma) - 1956 újraértékelése eddig a magyar belpolitikában kavart vihart. Most viszont Horn Gyula külügyi államtitkár a kérdés külpolitikai oldalára hívta fel a figyelmet a Népszabadságnak adott interjúban. Munkatársunk, Szenté Péter megkérdezte Fodor Györgyöt, a BBC kelet- európai osztályának munkatársát, miért okoz 1956 újraértékelése külpolitikai problémákat Magyarországnak. - Kétségtelen jelei vannak annak, hogy komplikációk felléptek. Például gondolom azt, hogy a Romániával való kapcsolat annyira teljesen negatív, az annak is tulajdonítható, hogy a román vezetőség és Ceausescu fél a magyar reformoktól. Tehát nemcsak nacionalista álláspontja miatt. Azonkívül tudjuk azt különböző interjúkból, amiket magyar vezetők adtak, hogy a Csehszlovákiával való kapcsolat nagyon komplikált azért, mert a csehszlovák vezetőség tart attól, hogy ami történik Magyarországon, az valahogy ragályos lesz és átragad Csehszlovákiára. Feltételezem, hogy olyan pártok, mint mondjuk a Kínai Kommunista Párt vagy a Jugoszláv Kommunista Párt, nem veszik jónéven azt, hogy ki lett mondva Magyarországon: ezek a pártok vagy ezek vezetői kérték a Szovjetuniót, katonai intervencióval véget vessen a magyar forradalomnak. És más komplikációk is lehetnek, amikről nem tudunk. Gondolom, az egyik fő kérdés az, hogy amennyiben a magyar forradalmat forradalomnak nyilvánítják, akkor annak elnyomása és különböző más, hasonló mozgalmaknak az elnyomása mind ellenforradalmi lesz. Tehát mindenhol fennáll az a kérdés, hogy tulajdonképpen joga van-e részben egy pártnak nem hallgatni a társadalomra, és mindenki ellen saját politikáját vezetni, részben a Szovjetuniónak interveniálni, hogyha ez valamilyenképpen meg lesz akadályozva. - Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországra vonatkozna ez az elítélés, hanem Csehszlovákiára 1968-ban is, amely esetben a jelen csehszlovák vezetés, amely még mindig 1968-tól veszi a legitimitását, ugyancsak elveszíti azt. - Ha Moszkva elismerné azt, amit a magyar párt elhatározna, hogy ez forradalom volt, amit levertek, azt jelenti, a szovjet intervenció ellenforradalmi volt, aminek az a jelentősége, hogy akkor a csehszlovákiai intervenció is ellenforradalmi volt, tehát a csehszlovák mai vezetőség,, amely akkor jött hatalomra, szintén ellenforradalmi. - Amíg a külkapcsolatok szempontjából érthető a hon aggodalma 1956 átértékelését illetően, a belpolitika vetületében ez egészen másként néz ki. Pozsgay nem véletlenül keltette ezt a vihart, annak minden személyes és egyéb kockázatát vállalva. - Én úgy látom, a magyar reformerek szempontjából a szoros kapcsolat ötvenhat és a többpártrendszer között abban áll, hogy ők a sztálinizmust nem azért kritizálják, vagy csak azért kritizálják, mert mondjuk koncentrációs táborokat csinált, mert embereket meggyilkolt, mert mindenkinek jogait elvette stb., hanem ez a kritika sokkal messzebbre ment. Azt nevezik sztálinizmusnak és sztálinista rendszernek, ami tulajdonképpen az egypártrendszer. Tovább mennék és azt mondanám, hogy tulajdonképpen itt nem is Sztálinról van szó, mert elvégre az egypártrendszer még Sztálin előtt létezett, vagy legalábbis akkor, amikor Sztálin nem volt egyeduralmon a Szovjetunióban, és a sztálinista nevet azért teszik rá, hogy tovább ne menjenek a kritikával. Hogyha a mai magyar reformmozgalom tulajdonképpen folytatása egy népi forradalomnak 1956-ban, akkor megvannak a történelmi gyökerei, és akkor be tudja bizonyítani azt, hogy az egész rendszert - úgy, ahogy Magyarországon létrejött a negyvenes évek végén - meg kell változtatni, és hogy ez volt mindig a reform célja és a magyar társadalom érdeke. Ha ezt hivatalosan összekötik Magyarországon, az ötvenhatot és a többpártrendszert, akkor azt jelenti, hogy valamiképpen, legalábbis Magyarországon létrejött a kapcsolat, tehát a szükségszerűsége annak, hogy az egypártrendszert befejezzék, és többpártrendszert hozzanak létre. Ezért annyira nem elfogadható ez olyan helyeken, ahol a sztálinizmust más definíció szerint elítélik, de viszont az egypártrendszert nem. +++ 1989. február 20., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »