Rendszerváltás és az MTI

	Antall-Gorbacsov találkozó
-------------------------- München, 1990. november 21. (SZER, Magyar híradó) - Párizsban ma ért véget a 34 állam vezetőinek csúcstalálkozója, ahol a kora délutáni órákban Antall József miniszterelnök találkozott Mihail Gorbacsovval. - Albert Pál jelenti: - Osztályozás nélkül, de mégis mondhatóan igen jól szerepelt az Antall József vezette magyar küldöttség a 34-ek szerdán délben befejeződött háromnapos csúcstalálkozóján - jól a nyilvánosság előtt a magyar miniszterelnök megjegyzett és a sajtóban is több összefüggésben fel-felemlegetett józan és határozott beszédében. Jól, mert Magyarországot a többiek - a társak is - valahányszor említették, kedvezően minősítették. És jól - feltételezhetően a színfalak mögött és a folyosókon is - ha a delegáció megannyi féllel érdemes megbeszéléseket folytatott. Egyiknek azon nyomban támadt publikus hozama is: az a kedd délután kiadott hármas nyilatkozat, melyben cseh, lengyel és magyar részről - Václav Havel, Tadeusz Mazowiecki és Antall József - a három ország szándékát deklarálja a szoros együttműködésre, európai integrációjuk közös meggyorsítására, a szabad és egyesült Európa felépítésére. A magyar miniszterelnök szerdán, az utolsó délelőttön sem tétlenkedett: előbb a török államfővel értekezett, majd ebéd után a szovjet nagykövetség párizsi rezidenciáján Mihail Gorbacsovot kereste fel, aki különben eszmecseréjük után már hajtott is hazafelé a repülőtérre. Mi tagadás, a barométer mintha némi feszültséget jósolt volna erre az Antall József-Gorbacsov találkozásra, hiszen - okkal vagy sem - a közvélemény úgy tartja, napjainkban nem árnyéktalan a szovjet-magyar viszony, és netán azt is lehetett hinni, a magyar miniszterelnöknek a csúcskonferencián elmondott beszéde nemcsak hogy kemény kitételeket tartalmazott a Szovjetunió múltjáról és egy-két borús feltevést annak jövőjéről, de magának a szovjet elnöknek sem hízelgett feltünőbben: beszéde végén - tasp gyanánt - Gorbacsov éppen hogy csak kétszer érintette össze ujjait. (folyt.) 1990. november 21., szerda
Vissza »

	- Antall-Gorbacsov találkozó - 1. folyt.
Ám Párizs mégsem növelte a feszültséget, az atlanti klíma talán inkább enyhítette - így számolt be a találkozóról láthatóan derűsen érkező Antall József állítván, hogy a beszélgetés alatt Gorbacsov is jókedvében volt. A hangulatjelzésen túl persze a beszámolónak a tartalmi része a fontosabb, mely mintha az elsőnek igazolása is volna. Antall József elmondása szerint tehát 4 főbb kérdésre került sor a szovjet rezidencián. Az egyik, egy korábban már magyar részről felvetett és most Mihail Gorbacsov által is elfogadott javaslat egy új, kétoldali megállapodást, új szovjet-magyar államszerződést illetően. A két fél úgy gondolja: a szovjet-magyar kapcsolatok eddig sem voltak különösebben rosszak, de most eljött az ideje új alapokra helyezni őket, és ennek feltételeit, módozatait majd az illetékes külügyminiszterek dolgozzák ki. A másik nagy kérdés a Varsói Szerződés sorsa volt. Papíron kényes kérdés, hiszen ismeretes a magyar kormány fennen hirdetett álláspontja: a varsói paktumra katonai szempontból semmi szükség, sőt a magyarok politikai szempontból sem látják sok értelmét, s elhatározott szándékuk, hogyha a feloszlatásról nem születik addig testületi döntés, Magyarország 1991 végén, legkésőbb 1992 tavaszán kilép a szerződésből. Olybá tűnik, Mihail Gorbacsovot nem rázta meg különösebben a bejelentés, és ha részletes véleményét későbbi időpontra tartogatja is, annyit már most mondhatott: a varsói paktumot illetően Moszkva az át- és újragondolás állapotában leledzik. Kissé alkérdés lehetett a harmadik: 1956 méltányos megítélésére nagy szovjet tévedés beismerésére. Mihail Gorbacsov erre azt mondta, a Szovjetunió már két évvel ezelőtt tett kísérletet eme tragikus történelmi esemény újraértékelésére, melyet lehet még tovább fogalmazni. A szótérthetőségének nyilván módozata volt, hogy mindkét fél inkább történelmi, mint politikai tényként igyekszik ma 1956-ot megítélni. Ezért is lehetett Antall József bölcs, pietásos gesztusa, hogy a Magyarországon elesett szovjet katonákat is hősi halottaknak tekinti. (folyt.) 1990. november 21., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Antall-Gorbacsov találkozó - 2. folyt.
A negyedik téma gazdasági természetű volt és főként az energiellátás körül forgott. Mihail Gorbacsov megjegyezte: a szovjet olajszállításban mutatkozó nehézségek mögött nincs politikai, retorziós, vagy zsaroló szándék, mindez kizárólag a Szovjetunió saját gazdasági nehézségeivel magyarázható. Négy pont, négy kérdéscsoport - Antall Józsefet hallva hinni lehet: kölcsönös megértésben folyt a beszélgetés, abban a szellemben, amit keddi sajtókonferenciáján fogalmazott meg a magyar miniszterelnök. Vagyis igényünk, hogy a Szovjetunióval is kapcsolataink jók és korrektek legyenek. És ha most, ebben így volt, igaz lehet Antallnak egy másik keddi formulája, mely ezt a párizsi csúcsot a bizalomépítés konferenciájának nevezte. +++ 1990. november 21., szerda
Vissza »