 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (1. rész)
|
1990. szeptember 10., hétfő - Szabad György elnökletével
hétfőn reggel megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka. A törvényhozó
testület 2 naposra tervezett plenáris tanácskozásának napirendjén
több olyan pont is szerepel, amelyeket a korábbi ülésszakok
programjára is felvettek, azonban idő hiányában nem tárgyalhatták
meg.
A házelnök bejelentéssel kezdte az ülést. Eszerint más irányu
elkötelezettségre hivatkozva lemondott képviselői mandátumáról Ormos
Mária és Huszár Tibor, az MSZP képviselője. Az Országgyűlés a
bejelentést határozathozatal nélkül tudomásul vette. Ezt követően
napirend előtt, rendkivüli ügyben Kis Gyula, a Szociális,
Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság elnöke kért szót, ismertette
a kórházigazgatók újjáválasztásával kapcsolatos bizottsági
nyilatkozatot. Az állásfoglalás hangsúlyozza az erkölcsi és szakmai
megfontolások fontosságát a választásokon. Csak ott legyen
vezetőcsere, ahol az feltétlenül indokolt, ott, ahol az elmúlt
rendszerben betöltött politikai szerepük miatt kerültek vezető
pozícióba.
Sürgősségi tárgyalást kért Kávássy Sándor (FKgP) a Kölcsey
Ferenc érdemeit és emlékét megörökítő törvényjavaslatára. Az
Országgyűlés elvetette az indítvány napirendre tűzését.
Zsíros Géza (FKgP) a termőföld tulajdonjogi rendezésének egyes
kérdéseiről nyújtott be törvényjavaslatot önálló indítványként, ám
elállt tervezetének napirendre tűzésétől, bízván abban, hogy a
kormány mihamarabb a ház elé terjeszti a földdel kapcsolatos törvény
javaslatát.
A törvényhozás felvette napirendjére Eörsi Mátyás és Fodor Tamás
(SZDSZ) házszabály-módosító indítványát, amelynek lényege, hogy a
gépi szavazást a hagyományos, kézfelemeléssel történő voksolás
kísérje.
A kormány javaslatára az Országgyűlés napirendre tűzte a
polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény
módosítását; a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos
állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű
rendelet módosítását; a politikai felelősséget vizsgáló bizottság
létrehozásáról szóló orsággyűlési határozati javaslatot. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (2. rész)
|
A napirenden szereplő előterjesztésekre áttérve az Országgyűlés
elsőként a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről
szóló törvényjavaslatról határozott. A részletes vitában az egyes
módosító indítványok nyomán paragrafusról paragrafusra áttekintett
jogszabálytervezetet egészében nagy szótöbbséggel, 251 szavazattal,
3 ellenében 9 tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás.
Az újonnan elfogadott törvény intézkedik arról, hogy
kártalanítás nélkül megszűnik a társadalmi szervezeteknek az állami
tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga. E jog ezentúl a
Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító
Intézményét illeti meg. A kezelői jogot az úgynevezett használati
jog váltja fel. A törvény erről úgy intézkedik, hogy a társadalmi
szervezeteket ingyenes használati jog illeti meg azokra az
ingatlanokra, amelyekre vonatkozó kezelői jog e törvény folytán
szünt meg. A törvény előírást tartalmaz a használati jog
időtartamára vonatkozóan is. Úgy fogalmaz, hogy egy külön törvényben
megállapított határidőig illeti meg a használati jog a társadalmi
szervezeteket. Külön törvény jelöli majd ki azt a szervezetet, amely
az ingatlanok használatáról szerződést köt a társadalmi
szervezetekkel. Fontos garanciális elem az is, hogy a törvényben
biztosított használati jog alapján az ingatlan használata nem
engedhető át másnak. Ezzel együtt a kezelői jog megszűnése nem
érinti harmadik személynek a törvény hatályba lépésekor az érintett
ingatlanokra fennálló jogait. Módosító indítvány nyomán született a
határozat, miszerint az ingatlanok hasznosításából származó
bevételek a Társadalombiztosítási Alapot illetik meg.
A társadalmi szervezeteknek meglehetősen rövid határidőn belül,
október 15-ig kell bejelenteniük a ZÁVKI-nak, hogy a törvény alapján
mely ingatlanokra szereztek használati jogot. A kormány pedig
november 30-ig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a törvény alapján
megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának
módjáról.
A törvény tervezetéhez fűzött általános indoklás szerint a
kezelői jog megszüntetésével új alapokra kívánják helyezni az állami
tulajdonú ingatlanok használatának rendjét. Ezzel megszűnik az az
ellentmondásos állapot, amikor is a földtörvényben meghatározott
kezelői jog a tulajdonossal azonos jogokat biztosított a kezelő
részére, s ennek következtében háttérbe szorult az állam
tulajdonjogának érvényesítése. Az új szabályozás szolgálja a
piacgazdaság jogrendszerének megfelelő jogintézmények kiépítését,
ugyanakkor szem előtt tartja azt a célt is, hogy egy egységes
rendezés után az ingatlanok jelentős részének állami tulajdonból
önkormányzati tulajdonba kell kerülnie. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (3. rész)
|
A társadalmi szervezetek a társadalomban betöltött szerepüknek
és súlyuknak megfelelően juthatnak majd hozzá az állami tulajdonú
ingatlanokhoz, később meghatározandó elvek szerint. Ennek során
bérlet, illetve tulajdonba adás egyaránt szóba jöhet. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 13:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain
belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a
vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok
és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták
ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve
- a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a
témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként
beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép
nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást
figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes
társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló
törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi
Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint
az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács
utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az
MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk
ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű
felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját
maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó
szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és
bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar
Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették,
pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy
önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e
kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is
megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a
javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további
intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth
Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán
József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt
vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel
összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is.
Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem
egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az
előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t
megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a
kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz
az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt.
köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (5. rész)
|
Rövid részletes vita után az Országgyűlés döntött az állami
vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról. A
változások érintik az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI.
törvényt, illetve az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről
szóló 1990. évi VIII. törvényt.
A jogszabálymódosítások célja, hogy a kormányprogram
irányelveivel összhangban elősegítse a magántulajdon dominanciáján
alapuló piacgazdaság kialakítását, ugyanakkor továbbra is kellő
védelemben részesítse a nemzet tulajdonát képező állami vagyont. A
piacgazdaság fejlesztésével összefüggően a törvényjavaslatban
megfogalmazott jogszabályok megkönnyítik az egyes gazdasági egységek
önállóvá válását az anyaszervezettől. Ennek szellemében a most
jóváhagyott törvény első paragrafusa kimondja: az
önkormányzó-önigazgató vállalatnál, az elkülönült gazdasági egység
dolgozói kétharmadának indítványára, a vállalat általános vezetését
ellátó szerv 30 napon belül dönt az elkülönült gazdasági egység
önálló vállalattá alakításáról. Az indítvány elutasítása esetén az
elkülönült gazdasági egység dolgozóinak kétharmada vagy az egység
vezetőjének kérelmére az alapító szerv 60 napon belül elrendelheti
az elkülönült gazdasági egység önálló vállalattá való átalakítását.
Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat esetén az
elkülönült gazdasági egység dolgozói legalább kétharmadának
indítványára az alapító szerv az indítvány kézhezvételétől számított
60 napon belül rendelkezhet az átalakításról. Ha a vállalat az
elkülönült gazdasági egységek vagyonát elvonná, lehetetlenné tenné
annak ilyen irányú törekvéseit. Ennek megakadályozására a törvény
kimondja: a vállalat az önállósulási indítvány, illetőleg kérelem
előterjesztésétől az alapító szerv döntésének időpontjáig az
elkülönült gazdasági egységben működtetett vagyonrészt gazdasági
társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be, továbbá ezt
a vagyont nem idegenítheti el; illetőleg elkülönült gazdasági
egységekhez nem csoportosíthatja át.
A vállalati törvény eddigi előírásai lehetővé tették, hogy a
vállalat bírósághoz forduljon az önállósodó egységekkel kapcsolatos
alapítói határozat ellen. A most elfogadott jogszabály hatályon
kívül helyezi a tulajdonosi döntés bírói felülvizsgálatára vonatkozó
rendelkezéseket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (6. rész)
|
A törvény ennek során abból indul ki, hogy a vállalati vagyonnal
való gazdálkodás a tulajdonos joga, s ebben nem kívánja korlátozni.
Feltételezi ugyanis, hogy az alapító szerv saját vagyonának
gyarapításában érdekelt, nem pedig annak szétforgácsolásában.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (7. rész)
|
A képviselőtársak hozzászólásainak minősítése és magyarázata
jellemezte az átalakulási törvény módosításáról folytatott
törvényhozási vitát. Szabad-e a kormány erőteljes centralizációs
törekvéseinek teret engedni? Helyes-e az Állami Vagyonügynökség
hatáskörét a javasolt mértékben kiszélesíteni? - sorolta az
alapkérdéseket újra Eörsi Mátyás (SZDSZ), az ellenzék véleményét
tolmácsolva. Ezt a véleményt példákkal erősítette Kósa Lajos
(Fidesz) és Solt Ottilia (SZDSZ).
A kormánypártok közül jószerivel csak az MDF képviselői
hallatták hangjukat, a kormány sokszor hangoztatott érveit
ismételgetve, és - ízekre szedve ellenzéki képviselőtársaik szavait.
Dénes János szerint Eörsi Mátyás megmagyarázta a magyar csodát, és
ezzel együtt mindjárt ,,mohó kecskére bízná a káposztát,,. Szabó
Ivántól azt lehetett megtudni, hogy a privatizációt nem a mintegy 30
embert foglalkoztató vagyonügynökség fogja önmagában megoldani,
hanem többszáz (
) kis- és középméretű szervezet segít neki ebben.
Palotás János megítélése szerint a privatizációt nem szabad
leegyszerűsíteni a decentralizációra.
A többszöri hozzászólásmagyarázat után Szűrös Mátyás a vitát
lezárta. A miniszter kedden kap lehetőséget a válaszra, s a
képviselőház ezután dönt a törvényjavaslat elfogadásáról.
Az ülésnap utolsó napirendi pontjaként a megüresedett bizottsági
helyeket töltötték be, ezekre a kormánykoalíció három pártja tett
javaslatot. (MTI)
1990. szeptember 10., hétfő 18:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|