Rendszerváltás és az MTI

	Duna-Adria csúcs Velencében (1. rész)
1990. július 29., vasárnap - Garajszki István, az MTI tudósítja írja: Július 31-én, kedden megnyílik Velencében, a San Giorgio szigeten a Duna-Adria regionális együttműködés öt tagországának csúcstalálkozója. (A helyszín ugyanaz, amely már a hét vezető tőkés ország velencei csúcsértekezletének is otthont adott.) Az olasz-osztrák-jugoszláv-csehszlovák-magyar együttműködés köré szerveződő regionális kapcsolatrendszer kormányfői szintű tanácskozása - amelyen Magyarországot Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter képviseli - lezárja az immár nyolc hónapja tartó alapító szakaszt, s a magyar remények szerint a velencei csúcs után megkezdődhet a gyakorlati cselekvési programok kidolgozása. A nagyobb sebességre kapcsoló Duna-Adria együttműködés kapcsán magyar kormánykörök megelégedésüket hangoztatják, mivel a honi megítélés szerint az olasz mozdonyra kapcsolt közép-kelet-európai szerelvény az áhított nyugati pályaudvar felé vontatja a magyar kocsit is. A diplomácia nyelvére lefordítva: az elsősorban olasz-osztrák erőforrásokra építő regionális kooperáció egybevág azzal a magyar törekvéssel, hogy az évtizedekig tartó egyoldalú szovjet orientációt európai egyensúly politikával váltsa fel. Az európai integráció irányába mérföldes léptekkel haladó Magyarország számára Olaszország - és más vonatkozásban a semleges Ausztria - segítsége a Nyugathoz való gyorsabb közeledés reményével kecsegtet. Ennek megfelelően Magyarország mindenekelőtt azt várja a velencei csúcstól, hogy az eddig jobbára lelkes politikai deklarációkban megnyilvánuló együttműködés végre kézzelfogható gazdasági kooperációban öltsön testet. Elsősorban azokon az infrastrukturális területeken, amelyek fejlesztése megkönnyíti a közép-kelet-európai államok adaptációját a nyugati gazdasághoz. Idetartozik a közlekedés, a távközlés, a kis- és közepes vállalati együttműködés fejlesztése, illetve a környezetvédelem. Magyar kormánykörökben ugyanakkor azt sem rejtik véka alá, hogy a nagyra törő együttműködési tervek finanszírozása egyelőre ,,lóg a levegőben,,. Eddig mindössze néhány elvi jellegű - ám a jövőbeni együttműködés megalapozása szempontjából korántsem elhanyagolható - kérdést sikerült tisztázniuk a kooperáció részeseinek. Az egyik ilyen alapelv, hogy a különféle projectekhez szükséges pénzt több forrásból próbálják meg előteremteni. (folyt. köv.) 1990. július 29., vasárnap 20:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Duna-Adria csúcs Velencében (2. rész)
Ennek során számítanak az úgynevezett közpénzekre, a kétoldalú - vagyis kormányzati finanszírozású - támogatásra, a résztvevők ,,önfinanszírozására,, és nem kis mértékben a nemzetközi pénzintézetek részvételére a tervek megvalósításában. Magyar részről mindenesetre arra kívánják ösztönözni Olaszországot és Ausztriát, hogy a Duna-Adria kooperáció ,,húzó államaiként,, vállaljanak nagyobb szerepet a közép-kelet-európai partnerek elmaradott infrastruktúrájának fejlesztésében, a nyugat-európai szinthez történő felzárkóztatásában. A gazdasági kérdések megvitatásán túl az együttműködő felek fontos politikai dokumentumokat is kimunkálnak, amelyek a tervek szerint hitet tesznek Közép-Kelet-Európa új demokráciáinak konszolidálása mellett, s megfogalmazzák a Duna-Adria regionális együttműködés ,,politikai credoját,,. Szimbolikus jelentőséget szánnak annak, hogy a politikai célokat rögzítő deklarációt a helsinki záróokmány aláírásának 15. évfordulóján teszik közzé a Duna-Adria kooperáció tagállamai. Európai léptékű vállalkozása lesz a velencei csúcsnak a miniszterelnökök tanácskozását kísérő kulturális fórum, amelyre vezető értelmiségiek érkeznek az olasz városba az öt tagállamból. Az Európa helyzetéről, az együttműködés távlatairól folytatott párbeszéden Magyarországot Nemeskürty István, Darvas Iván, Tokodi Ilona, Sárközi Péter és Nagy Árpád képviseli. (MTI) 1990. július 29., vasárnap 20:37
Vissza »