Rendszerváltás és az MTI

	Bod Péter ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról, az ellenőrzött privatizációról (1. rész)
1990. május 27., vasárnap - Hosszabb távon egy gazdasági csúcsminisztérium felállítása a cél, de a piaci átállás idejére, a magyar gazdaság Nyugat-Europához való közelítésének időszakában, amikor igen erős gazdasági diplomáciát kell kifejteni, több minisztérium felügyeli ezeket a tevékenységeket. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a pénzügyminiszter a napokban összeülnek, kialakítják egymáshoz való kapcsolatrendszerüket, felosztják a munkaköröket, elhatárolják egymástól a feladatokat - mondotta Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában, a tavaszi BNV-n. A termelő ágazatokat és a bel-, illetve külpiaci értékesítést mereven külön kezelni természetesen nem célszerű és nem is lehet. Az új fellállású Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feladatkörét a miniszter úgy jellemezte, hogy semmiképpen nem egy belgazdasági minisztérium jött létre. A gazdasági szervező és irányító munkában a gazdasági minisztériumokon és vezetőiken kívül részt vesz Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter is. A közös cél ezeknél a tárcáknál most az, hogy lehetőleg 120 napon belül kialakuljon a munkamegosztás, felszámolják a párhuzamos funkciókat. Ami az egyes szakmai ágazatok korábbi évtizedekben alkalmazott - miniszter-helyettesi szintű - felügyeletét illeti; az utóbbi egy-két év gyakorlatában már csak az energiaiparra terjedt ki külön a gazdaságiirányítás állami felelősséggel bíró koordinálása és ellenőrzése. Így tehát az energiaszektor stratégiai, központi kezelése fennmarad. A többi ágazatban, főleg a kereskedelemben és az ipari területeken, a privatizálás kerül előtérbe, ezeket a munkákat külön szervezeti egység egyezteti. A miniszter elismerte: ellenzéki pozícióból gyakran kritizálta a spontán privatizálást, ezek között ugyanis sok volt a gyanús eset, nem ment minden rendben. - E véleményemnek nem mond ellent az, hogy most miniszterként a magánszektor bővítését, e folyamat felgyorsítását szorgalmazom - mondotta, hozzátéve, hogy az eddigi gyakorlatból hiányzott a verseny és a megfelelő ellenőrzés. A vagyonügynökség túl későn alakult meg, azóta nem tud megbírkózni a felgyülemlett feladatokkal, s így számos ügy aktája visszakerült a tárcához. A szervezetet tehát meg kell erősíteni úgy, hogy a minisztériumnak is be kell kapcsolódnia a privatizációba. (folyt.köv.) 1990. május 27., vasárnap 11:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bod Péter Ákos a gazdaságirányítás tárcák közötti felosztásáról, az ellenőrzött privatizációról (2. rész)
A nyilvánosság szinte teljes hiánya pedig jócskán megrendítette a közvélemény bízalmát az eddigi privatizációk tisztaságát illetően. A lakosság már allergiás arra, hogy a nemzeti vagyon többnyire értéken alul kerül külföldiek tulajdonába. Igaz viszont az is, hogy a vagyonfelértékelésnél nem lehet a pillanatnyi értéket alapul venni, számolni kell azzal, hogy az adott vagyon - mondjuk - tíz év múlva mennyit ér majd, ezt pedig igen nehéz megbízhatóan érzékelni. Az ipari tárcának nincs pénze, hogy azt figyelembe véve átfogó iparpolitikai konzepciót dolgozzon ki. Nem is volt ilyen az elmúlt időszakokban sem. Az 50-es 60-as évek koncepciója a vas és acél országává való válás, majd a hetvenes évek struktúraváltása, egyfajta zártság-gondolattal párosult. Ilyesmire nincs szükség, arra viszont igen - hangoztatta a miniszter, hogy mielőbb megvalósuljon a szerkezetváltás, a privatizáció, a külföldi tőke beáramlása, a magyar iparvédelmet szolgáló vámpolitika, a KGST-től a fejlett országok felé való fordulás. Nem szabad ágazatok közötti arányokat sem felállítani, csak megfelelő gazdasági környezet formálásával, a piacgazdaságot kell segíteni. Az is egyfajta iparpolitika - mondotta Bod Péter Ákos - hogy a privatizálás során tömegesen jöjjenek létre a kis- és középvállalatok. Az ipar veszteséges vállalatairól szólva kifejtette: időről időre felbukkan egy, a felszámolásra ítélt vállalatokról szóló lista, amely igen dinamikus, állandóan változik, attól függően, hogy milyen szempontok alapján sorolják azokat, például a bankoknál való sorbanállásuk vagy a rubelpiac beszűkülése figyelembe vételével. Néhány területen az állami segítség, beavatkozás indokolt a jövőben is - mondotta, s ide sorolta a hadiipari gyártásról átáló üzemek egy részét, mint például a Videotont vagy a jármű-buszgyártási vertikumot. Az ipar és a kereskedelem irányításával kapcsolatos konkrét elképzelések kidolgozásához, illetve vázolásához a miniszter még néhány hét türelmet kért, hiszen ezekben a napokban tájékozódik a valós helyzetről a tárcáknál és a vállalatoknál egyaránt. A minisztérium nyilvánossága érdekében pedig rövidesen szóvivői rendszer alakul. (MTI) 1990. május 27., vasárnap 12:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »