Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (1. rész)
1990. május 26., szombat - Megkezdődött szombaton a Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa. A kétnaposra tervezett tanácskozáson a 415 küldött elsősorban a párt erkölcsi állapotával, politikai jellegével, ellenzéki politikájának fő irányaival kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. Az első napon a résztvevők először négy vitaindító referátumot hallgattak meg. A Szocialista Párt helyzetéről és feladatairól Nyers Rezső, az MSZP elnöke beszélt. Elmondotta: az utolsó kongresszus óta erősödött az a meggyőződése, hogy nincs ok különbséget tenni szocialista és szociáldemokrata között. Ez a gyakorlat hibásnak bizonyult, a magyar munkásmozgalom akkor futott vakvágányra, amikor 1948-ban a kommunista szárny erőszakkal bekebelezte a szociáldemokrata irányzatot. Ezzel a szociáldemokráciát és egyben a demokráciát is megsemmisítette, ugyanakkor teret nyitott az önkényuralomnak. Nyers Rezső a továbbiakban azt hangsúlyozta: a Szocialista Párt továbbra is küzd az elnyomás minden fajtája ellen, elismeri és támogatja a demokratikus jogállam létrejöttét. Ezzel összefüggésben kifejtette: a szocialisták ellenzékisége mélyebb gyökerű, mint csupán a kormányzat opponálása; a demokratikus szocializmus a népfelség elvén alapszik, s a népakarat kifejeződése nem korlátozódik csupán a parlamentarizmusra. Hangoztatta, hogy a szocialisták elismerik az Országgyűlést mint a legfelsőbb népképviseletet, de úgy gondolják, hogy a népnek kell köztársasági elnököt választani. Határozottan ellenzik viszont azt, ha a többségi pártok hatalmi érdekekből, alkuk révén újra meg újra megváltoztathatják az alkotmányt. Nyers Rezső az önkormányzatokkal összefüggésben elmondotta: a Szocialista Párt ellenzi azt az elképzelést, hogy a megye ne közigazgatási közvetítő, hanem önkormányzati szerv legyen. A megyei önkormányzat ugyanis nem valóságos, hanem közvetett, így csupán a bürokráciát növeli, és korlátozhatja, sőt meg is fojthatja a községi önkormányzatot. Nyers Rezső végezetül az elnökség nevében leköszönt megbizatásáról. Vitányi Iván, az országos elnökség tagja a párt arculatának, jellegének meghatározásával foglalkozott. Elmondotta: e kérdésben egyetértés alakult ki abban, hogy az MSZP szociáldemokrata jellegű, a Szocialista Internacionálé elveit követő párt. (folyt. köv.) 1990. május 26., szombat 16:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (2. rész)
Elveti a szocializmus minden olyan kísérletét, amelyben teret kaptak a diktatórikus, pártállami módszerek. Az MSZP nem törekszik a szociáldemokrácia kisajátítására, együtt kíván működni minden olyan párttal, mozgalommal, csoporttal, amely magát szocialistának és demokratának vallja. Vitányi Iván kifejezte meggyőződését: ha a párt okosan politizál, radikálisan szakít a pártállami múlttal, néhány év alatt a társadalom vezető erőit tömörítő, sikeres szervezet lehet. Pozsgay Imre, az országos elnökség tagja a párt ellenzéki politikáját jellemezve kijelentette: az MSZP a Parlamentben annak a baloldalnak a képviseletét is vállalni kívánja, amely nem tudta bejuttatni képviselőit a törvényhozói testületbe. Szólt arról is, hogy az MSZP jelenlegi parlamenti helyzete nem teszi lehetővé a más pártokkal való tárgyalásokat, ilyen vagy olyan egyezkedések kialakítását. Az MSZP elsősorban nem a kormányhoz és nem más ellenzéki pártokhoz való viszonyában akarja konstruktivitását megmutatni, a párt elsősorban törvény-kezdeményezéseivel, a törvényhozói folyamatok előmozdításával kívánja az ország érdekeit szolgálni. Balogh Sándor, az MSZP országos egyeztető bizottságának elnöke a pártélet etikai kérdéseiről, a párt működéséről, valamint az alapszabályról tartott előadást. Ezt követően a referátumokhoz kapcsolódó szekcióvitákra került sor. (folyt. köv.) 1990. május 26., szombat 16:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Magyar Szocialista Párt II. kongresszusa (3. rész)
A szekcióüléseken lezajlott vitákon a kongresszusi küldöttek többsége az írásos dokumentumokkal, illetve az azokhoz kapcsolódó, azokat tömören összefoglaló, szombat délelőtt elhangzott referátumokkal lényegében egyetértettek. Támogatták például azt, hogy a párt a demokratikus szocializmus értékeit valló és megvalósító szocialista párt legyen, amelytől egyáltalán nem idegen a szociáldemokrata jelleg. Ismételten megerősítették, hogy a párt együtt kíván működni a hazai szakszervezetekkel, munkástanácsokkal, vallja mindazokat az elveket és értékeket, amelyek megfelelnek az európai szociáldemokrata, illetve szocialista pártok irányvonalának. Hosszasabb vita bontakozott ki a párt alapszabályának módosításáról. A végül is elfogadott alapszabály legfontosabb eleme, hogy az eddigiekhez képest egyszerűbben és konkrétabban határozza meg a párt vezető szerveinek megválasztását, működését. Rögzíti, hogy a kongresszus elnököt, két alelnököt, 11 tagú elnökséget, továbbá országos választmányi elnököt és országos titkárt választ. Döntöttek arról is, hogy a párt legfiatalabb tagja 16 esztendős lehet, a tagság feltétele pedig az, hogy a jelentkező elfogadja a Szocialista Internacionálé elvi nyilatkozatát. A kongresszus kezdetén terjedelmes listát bocsátottak a küldöttek rendelkezésére arról, hogy kiket javasolnak elnöknek, illetve a párt vezető szerveibe. A párt elnöki tisztségére Horn Gyulát, Pozsgay Imrét és Vitányi Ivánt javasolták, míg az elnökségbe 65 személyt ajánlottak. A kongresszus szombaton a késő esti órákban - várhatóan hajnalig tartó - zárt üléssel folytatódott, melyen a küldöttek döntenek a személyi kérdésekről. A párt ellenzéki szerepéről szóló referátumról, illetve írásos dokumentumról várhatóan csak vasárnap délelőtt alakítja ki állásfoglalását a kongresszus. (MTI) 1990. május 26., szombat 20:58
Vissza »