Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szorgalmazza, hogy a kormány minél előbb kezdjen tárgyalásokat a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyáról, a szervezetbe tömörült tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi konvenció 62. cikkelye szolgáljon, amely kimondja: az államközi szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért sürgeti, hogy a félreértések tisztázhatók legyenek. Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó esetleges problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A legfontosabb kérdésnek azt tartotta, hogy amennyiben Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára csak egy megoldás adódhat: le kell állítania a bécsi haderő csökkentési tárgyalásokat, mert újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapra megállhat a munka Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Személyes véleménye szerint a nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghírdetné semlegességét.(MTI) 1990. május 22., kedd 12:18
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (1. rész)
1990. május 22., kedd - Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága szorgalmazza, hogy a kormány a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyáról minél előbb kezdjen tárgyalásokat a szervezetbe tömörült tagállamokkal. A kétoldalú megbeszélések alapjául az 1969-es bécsi konvenció 62. cikkelye szolgálhat, amely kimondja: az államközi szerződést fel lehet mondani, amennyiben alapvetően megváltoztak a körülmények. A Külügyi Bizottság a tárgyalások kezdetét azért sürgeti, hogy a magyar szándékkal kapcsolatos esetleges félreértések tisztázhatók legyenek. Horn Gyula, a testület elnöke a Bizottság keddi ülésén részletesen szólt a tagság megszüntetéséből adódó negatív és pozitív hatásokról, problémákról, a nemzetközi összefüggésekről, a kilépés katonai, nemzeti, politikai következményeiről. A jelenlegi szervezeti rend szerint a kilépésre jogilag nincs lehetőség, az államközi szerződésekről az 1969-ben kötött bécsi megállapodás rendelkezik. Ennek 54. cikkelye szerint az államközi szerződést fel lehet mondani, ha a szerződés rendeltetése megváltozik, illetve megszüntethető a tagság valamennyi részes fél egyetértésével. Magyarország számára vitaalapként azonban a 62-es cikkely szolgálhat, mert a szerződés megkötése óta a VSZ-en belül, illetve a VSZ és a NATO között alapvetően megváltoztak a viszonyok. Horn Gyula fontosnak nevezte, hogy a Varsói Szerződés egyezményes szövege semmiféle retorziót, intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozóan, ha valamely tagállam ki akarna lépni a szervezetből. A képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a magyar hadsereg szervezeti felépítése, felkészítése a VSZ-hez kötődik, a haditechnikai eszközöket, - a kézifegyverek kivételével - szinte teljes körűen a baráti hadseregektől kapjuk, s nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy tagjai vagyunk a VSZ stratégiai rendszerének. Horn Gyula szerint amennyiben hazánk kilép a Varsói Szerződésből, illetve megszünteti kötelezettségeit, a Szovjetunió, illetve a VSZ katonai vezetése számára nem marad más megoldás, mint leállítania a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat. A VSZ- javaslatok kivétel nélkül a szervezet mai felépítésére épülnek, így újra kell végezni a számításokat. Emiatt több hónapos szünet adódhat Bécsben a huszonhármak tanácskozásán, s ily módon elhalasztódik a hagyományos erők radikális csökkentéséről szóló egyezmény aláírása. Szubjektív véleménye szerint a Nyugat szemében jelenleg a Varsói Szerződéshez tartozó Magyarország sokkal értékesebb, mintha meghirdetné semlegességét. (folyt.köv.) 1990. május 22., kedd 15:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (2. rész)
Horn Gyula bevezető szavai után a bizottság tagjait az ,,osztotta meg,,, hogy a Varsói Szerződésből való kilépés szándékát melyik párt fogalmazta meg elsőként programjában. A szópárbajnak Vásárhelyi Miklós vetett véget azzal, hogy az elsődlegesség érdemén felesleges vitatkozni, arról kellene dönteni, hogy a bizottság tagjai a kilépés célszerűségével egyáltalán egyetértenek-e. Közös óhajként fogalmazódott meg, hogy Magyarország ne legyen tagja a Varsói Szerződésnek. Abban megoszlottak a vélemények, hogy van-e értelme a VSZ politikai szervezetté való átalakításának. E megoldást Horn Gyula azért nem támogatta, mert így előfordulhat, hogy a szervezet bele kíván szólni az ország külpolitikai lépéseibe, s így szuverenitásunk csorbulhat. Kovács László (MSZP) előrebocsátva, hogy nincs a kilépés ellen, annak következményeire hívta fel a figyelmet. Miként rámutatott: a hadsereg ,,átfegyverezése,, hatalmas összegbe kerül, s a magyar gazdaság nem biztos, hogy elbírná e terhet. Szerinte különösebb támogatásra a NATO részéről sem számíthat az ország, mert a VSZ instabilitása a NATO létét veszélyezteti. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) kijelentette: Magyarországnak komoly nemzeti érdeke fűződik ahhoz, hogy kilépjen a szerződésből, hiszen egyáltalán nem érdeke részt venni olyan tömörülésben, ahol ellenfelei is jelen vannak. Szerinte az SZDSZ már ismert javaslata óvatos, körültekintő, mindenféle kiútra lehetőséget adó tervezet, amely a kormányzatot nem gátolja mozgásszabadságában. Demszky Gábor (SZDSZ) felvetése szerint a kormánynak meg kell vizsgálnia: milyen lehetőség van a katonai szervezeti tagság felfüggesztésére. Felhívta a figyelmet a VSZ katonai szabályai és a magyar jogrend közötti ellentmondásokra, s szorgalmazta a tárgyalások mielőbbi megkezdését az aláíró tagállamokkal a menetrend kialakítására, első lépésként politikai szervezetté alakítására, másodsorban pedig a szerződés felbontására. Felvetette azt is, hogy a Külügyi Bizottság a következő ülésére hívjon meg valakit a vezérkarból, aki beszámolna a VSZ gyakorlati működéséről, a tagállamok közötti szabályozás részleteiről. A bizottság egyetértett a felvetéssel, s azzal is, hogy következő ülését követően e témát együttes ülésen vitatják meg a Honvédelmi, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság tagjaival. A házszabályból adódóan az országgyűlés június első felében tűzi napirendre a Varsói Szerződés és a Magyar Köztársaság viszonyáról szóló törvénytervezetet. (MTI) 1990. május 22., kedd 15:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »