 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta:
a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt
vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél
éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte
a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése
egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa
Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország
semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is
megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól,
hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország
csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám
további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A
keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban
működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A
NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -,
hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen
teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában
1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges
kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az
erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is
fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya.
(folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|