Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) emlékeztetett arra, hogy az ------------------ elmúlt években többször is felhívta a Parlament figyelmét a földtulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekre, s szorgalmazta a megoldást. Tavaly októberben önálló indítványt nyújtott be, amelynek az volt a célja, hogy az állami és szövetkezeti termőföldek forgalmát átmenetileg betiltsák. Akkor visszavonta indítványát, mert a miniszter ígéretet tett arra, hogy a kormány nevében olyan törvénymódosítást terjeszt elő, amely megoldást hoz az általa felvetett problémákra. Mivel azonban ez nem történt meg, hiszen a mostani törvényjavaslat sem akadályozza meg a földeladásokat, és nem tartalmaz kártalanítást, ezért nyújtotta be újból a módosító indítványt. A képviselőnő egyebek között hangsúlyozta: ma a gazdaság nem képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a termelőszövetkezetekbe erőszakolt parasztságot és örököseit maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás nem kezdődik meg, semmiképpen se legyen eladható egyetlen darab föld sem. Kérése indoklásaként Vassné Nyéki Ilona a jelenlegi helyzetben adódó ellentmondásokat hozta fel. Megemlítette például, hogy számos esetben a helyi önkormányzatok, illetve tanácsok csak magas vételár vagy kisajátítási ár fejében szerezhetnek meg egy-egy közcélú épülethez szükséges területet a gazdaságoktól, ugyanakkor az állami tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek ezeknek a gazdaságoknak a tulajdonába. A képviselő szólt arról is, hogy az átalakulási törvény a földek 80 százalékának szétosztását teszi lehetővé, a megmaradt 20 százalék azonban nem ad fedezetet a rendezetlen kérdések megoldásához. Ez az úgynevezett ,,földosztás,, - szerinte - kiszámíthatatlan vitákat eredményezhet, hiszen ezeknek a földeknek az értéke jóval meghaladja a ,,párt- és munkásőrvagyon,, értékét. Vassné Nyéki Ilona azt is szükségesnek tartja - s ezt indítványában is megfogalmazta -, hogy az eddig megváltott földekre vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének tulajdonjogát, s a tulajdonos a földjével szabadon rendelkezhessen. Ez - véleménye szerint - nem igényel a gazdaságtól anyagi ráfordítást. Leszögezte: a tulajdonjog helyreállítása nem jelenti a nagyüzemek szétverését. Nem jár együtt a termelés csökkenésével sem, márcsak azért sem, mert az új földtulajdonosok nagy része már nem rendelkezik a termelési eszközökkel, s kedvezményes hiteleket sem kapna. (folyt.köv.) 1990. január 25., csütörtök 19:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »