Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós pohárköszöntője (1. rész)
1989. december 16., szombat - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Németh Miklós pohárköszöntőjét, amely várhatóan szombaton este 20 óra után a parlamenti díszvacsorán hangzik el. Keretet később adunk, az anyag feloldásig E M B A R G Ó S X X X Németh Miklós pohárköszöntőjében üdvözölte Helmut Kohlt és feleségét, valamint a kancellár kíséretének tagjait, kifejtve: Önök szeretettel várt és őszinte örömmel, tisztelettel fogadott vendégei hazánknak. A magyar kormányfő ezt követően emlékeztetett arra, hogy ez év október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. E dátum valóban mérföldkő és vitathatatlanul lezárt egy szakaszt történelmünkben, ám vitatható, hogy gyorsan jutottunk el ehhez az eseményhez. Ugyanis régen, 33 évvel ezelőtt vette e nép az első lendületet, hogy áttörje a köré épített korlátokat. Azt a lendületet megtörték, a szándék megbukott. A lángot hamu alá söpörték, a fályavivőket jeltelen sírba temették, az emlékezést bűnné nyilvánították. A nép hallgatott, de nem felejtett, a hamu alatt élt a parázs. A magyar történelem következő fontos állomásáról az 1968-as új gazdasági mechanizmusnak nevezett reformról elmondta: jól indult, s talán éppen ezért nagyon hamar megfékezték. Azután újabb reformokkal kísérleteztünk, de azok is csak felemásan sikerültek. Csak lassan vettük észre, hogy közben nemcsak eladósodtunk, hanem múltunk több évtizedes hibái, sőt bűnei nyomják a vállunkat. Sokáig nem értettük, miért vall kudarcot a gazdasági szféra megreformálását célzó csaknem valamennyi erőfeszítésünk. Idő kellett, míg rájöttünk: a politikai rendszer változatlansága egyszerűen megbénítja a gazdaság megújítását célzó törekvéseket. De ez a felismerés még nem volt üdvözítő. A Brezsnyev-korszak alatt Kelet-Európa országaiban meggyengültek a reflexek, talán ennek tulajdonítható, hogy akkor sem mozdultak rögtön, amikor Gorbacsov ablakot nyitott, és beengedte a fényt az árnyékba borult térségbe. A magyar társadalom 1988 elejétől lendült dinamikusan mozgásba. Igazi változásokat akart, és már tudta, hogy ehhez a politikai szférában kell lényegi változásokat végrehajtani. (folyt.köv.) 1989. december 16., szombat 19:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Németh Miklós pohárköszöntője (2. rész)
Politikailag aktív és egyúttal ütőképes erők csak az akkori egyetlen párton belül voltak, akik történelmileg csaknem abszurd feladatokra vállalkoztak: saját pártjuk régi struktúrájának széttörésére, hatalmi monopóliumának megszüntetésére, a plurális politikai rendszer megteremtésére. - Ellentmondásos és gyötrelmes folyamat eredményeként az egyre erősödő alternatív politikai erők közreműködésével, egy korábbi önmagát meghaladó parlament történelmi szerepvállalásával alig több, mint másfél év alatt lebontottuk a pártállamot és az állampártot; törvényessé tettük a többpártrendszert, és jelenleg már újból szabad választásra készülünk. Magyarországon korszakos jelentőségű változások vannak folyamatban. Jelentős előrelépés történt a parlamenti demokrácián, a többpártrendszeren alapuló alkotmányos jogállam kiépítésében, az ehhez szükséges törvények megalkotásában. Maradéktalanul tiszteletben tartjuk az emberi jogokat. Állampolgári joggá vált a szabad utazás, a be- és kivándorlás, lebontottuk a vasfüggönyt. Magunkénak érezzük a helsinki záróokmány ajánlásait: az emberek, eszmék, információk szabad áramlását - mondotta Németh Miklós. A gazdasági változásokról szólva a továbbiakban elmondotta: határozottan hozzákezdtünk a vegyestulajdonon alapuló piacgazdaság kiépítéséhez. Keressük az európai gazdasági integrációkkal való minél szélesebb körű, intézményes kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit. Erőfeszítéseinkhez azonban szükségünk van a fejlettebb országok, így az NSZK hatékony támogatására is. Németh Miklós ezután arról beszélt: jó érzéssel tölt el bennünket az a tény, hogy a közép-európai népek jelenkori reneszánszában Magyarország úttörő szerepet játszott. A világ országainak és politikusainak széles köre jó szándékkal és bizalommal tekint az Európa keleti részén kibontakozó reformfolyamatokra és azok támogatását Európa, sőt a világ alapvető érdekei szempontjából is fontosnak tartja. Ezen országok közül kiemelkedik az NSZK megkülböztetett, rokonszenvező figyelme, amit nagyra értékelünk. A magyar kormányfő rámutatott: - Napjainkban az európai népek sorsközösségének tartalma az európai gazdaság és kultúra megújhodása, Európa egyetemes erősödése. Ezt a feladatot vállalva meg kell haladni a múltból és a jelenből mindazt, ami szembe állít egymással népeket és nemzeteket, ami megosztottságot eredményez Európában. Megerősítette korábbi álláspontját: bár a közös Európa Házban - legalábbis induláskor - különböző komfortfokozatú lakások lesznek, de nem lehetnek bedeszkázott ablakok és alagsorban lakó nemzetek (folyt.köv.) 1989. december 16., szombat 19:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Németh Miklós pohárköszöntője (3. rész)
A nemzeti önrendelkezés biztosítása, a társadalmi berendezkedés, a fejlődés útjának a nemzeti sajátosságokkal egyező megválasztása minden népnek, így az Európa nyugati és keleti felén élő népeknek egyaránt szuverén joga. Nincs Európa és világcivilizáció a német nép nélkül, de a németek is csak a békében, biztonságban, a nemzetközi megállapodásokat, a történelmi realitásokat, más népek alapvető érdekeit tiszteletben tartó, együttműködő Európában találhatják meg nemzeti kiteljesedésük adekvát formáját. - Meggyőződésem, hogy Európa megosztottságának felszámolása és a német kérdés rendezése szorosan összefügg egymással, egyiket sem lehet a másik rovására elérni. A német kérdés végleges rendezéséig fokozatos és békés lépéseknek kell elvezetniük. Valljuk, hogy az európai határok sérthetetlenek, de reményeink szerint a közös Európa Házban, az egységesülő Európában a határok fokozatosan elvesztik eredeti értelmüket: jelképessé válnak. S ehhez még szeretném hozzátenni: 45 évvel a háború befejezése után mindannyiunknak meg kell szabadulni a ,,vae victis,, szindrómától - mondotta Németh Miklós. A továbbiakban utalt arra: ma Európában a Kelet-Nyugat közötti kapcsolatokat a párbeszéd és az érdemi együttműködés, egymás érdekei kölcsönös tiszteletben tartásának elve jellemzi, ami minőségileg új szakasz a hidegháború maradványainak felszámolásában. Példaértékűnek ítélte a Magyar Köztársaság és az NSZK történelmi hagyományokon alapuló kapcsolatát. Közös bennük a kereszténység, hiszen a magyarok német közvetítéssel asszimilálták az európai keresztény kultúra értékeit. Közös bennük a reneszánsz, a humanizmus, a reformáció. A német földről kiinduló progresszív szellemi áramlatok, a tudományos vívmányok termékenyítőleg hatottak magyar földön is, mint ahogy a magyar nép és kultúrája is hatottak és hatnak más népekre. Történelmünk során persze előfordult, hogy egyszer túl közel, másszor túl távol éreztük magunkat a németektől. Most azonban nincs ilyen veszély. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat most a kölcsönösség, a bizalom, a megértés és az egyenjogúság szellemében építhetjük a mindennapi életben, szívós kitartással egy biztatóbb jövő reményében. Kifejezte meggyőződését, hogy Kohl kancellár látogatása újabb lendületet ad a hagyományosan jó kapcsolatok erősítésének és e gondolatok jegyében emelte poharát a vendégek egészségére, népeink barátságára, a további együttműködésre, közös európai céljaink megvalósulására, a békére. (MTI) 1989. december 16., szombat 20:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »