|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok
|
A Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói jelentik:
A nagy francia rádió- és televíziós állomások szinte óráról órára nyomon követték a budapesti eseményeket. Négy televíziós állomás híradója rövid történeti áttekintést is adott, felelevenítve az 1956-os eseményeket. Minden jelentés kiemelte, hogy a köztársaság kikiáltása egybeesett 1956. október 23-ának évfordulójával. A Deutschlandfunk, az NSZK országos és nemzetközi tájékoztató rádióállomása hétfő déli hiradójában közvetítette Szűrös Mátyás szavait, amelyekkel kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A rádió budapesti tudósítója megállapította, hogy mind az államforma kihirdetése, mind pedig az 1956-os népfelkelés napjára való megemlékezés szerepet játszott az ünnepség megrendezésében. ,,Vissza Európába,, című vezércikkel jelentkezett hétfőn a Westdeutsche Allgemeine Zeitung a Magyar Köztársaság kikiáltásának tiszteletére - jelenti Flesch István, az MTI bonni tudósítója. Az NSZK legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapja szerint a két esemény összekapcsolásával nyilvánvalóvá kívánták tenni: ,,Harminchárom évvel ezelőtt leverték a demokráciáért és szabadságért indított felkelést, és ezt most a budapesti vezetés is így látja. Amit azonban akkoriban szovjet lánctalpasok tiportak el, az most a gyökeresen megváltozott körülmények között részben és békésen már meg is valósult,,. ,,Új politikájának szellemében Mihail Gorbacsov zöld utat biztosított ahhoz (bár nyilvánvalóan nem lelkesülten), hogy a vörös csillagot kioltsák a budapesti parlament tetején. A budapesti reformerek viszont a maguk járta önálló úton figyelembe vették az esetleges érzékenységet, és így - minden követelés és csábító kísértés ellenére - a mai napot nem nemzeti ünnepnek nyilvánították, hanem a megbékélés napjának,, - írta a lap. A belga hírügynökség hétfőn nem sokkal dél után gyorshírben számolt be a Magyar Köztársaság kikiáltásáról, és ezt követően a belga rádió hírperiódusaiban az egyik vezető hírként számolt be a történelmi eseményről. Mint Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója írja, a magyarországi fejleményekről beszámolva bizonyos aggodalom is érezhető a hétfői Le Soirban. A lap szerint Budapesten mindenki kezdi szükségét érezni egy lélegzetvételnyi szünetnek: jelképes történelmi dátumok és választások közeledése közepette az ország néha azt a benyomást kelti, hogy ,,megvadult ló,, módjára él és senki sem tudja már megtalálni a minden irányban kibontakozó pluralizmus vezérfonalát. (folyt.)
1989. október 23., hétfő 19:45
|
Vissza »
|
|
A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok - 2.
|
A Belgiumban élő magyarok vasárnap délután a Notre Dame du Sablon templomban megrendezett hagyományos emlékmisével, koszorúzással, este pedig fáklyás felvonulással emlékeztek meg az október 23-i népfelkelés 33. évfordulójáról. Budapesti jelentésében a belgrádi rádió Szűrös Mátyás beszédéből azt emelte ki, hogy az országgyűlés elnöke, ideiglenes államfő az ország építésében és Európához való közeledésében új szakasz kezdetének nevezte a Magyar Köztársaság kikiiáltásának ünnepélyes aktusát. A lengyel televízió már hétfőn délután népszerű rövid hiradóműsorában, a Tele-expressben helyszíni képes beszámolót sugárzott a Magyar Köztársaság kikiáltásáról. A televízió a hétfői lapokhoz hasonlóan emlékeztetett arra, hogy a magyarok nem véletlenül választották a köztársaság kikiáltásának napjául éppen október 23-át. Ezzel egyben tisztelegtek a népfelkelés emlékének, a Magyarország függetlenségéért akkor elesett emberek százainak. Az 1956-os budapesti harci események képeit is sugárzó lengyel televízió megemlítette, hogy a Magyar Szocialista Párt október 23-át a nemzeti megbékélés napjává nyilvánította. Az amerikai rádió- és tv-társaságok hétfőn egész napon át vezető helyen, részletes tudósításokban foglalkoztak a Magyar Köztársaság kikiáltásával. Helyszíni tudósításokat adtak a Kossuth Lajos téri ünnepségről. Az amerikai kommentárok egybehangzóan utaltak arra, hogy milyen váratlanul nagy és gyors lépéseket tett az ország az elmúlt hónapokban a demokrácia és a piacgazdaság felé, példát adva valamennyi kelet-európai országnak. A Magyar Köztársaság kikiáltása abból a politikából következik, amit Magyarország az utóbbi időben folytatott. Ennek értékelése kizárólag a magyar nép feladata - jelentette ki hétfőn az NDK külügyminisztériumának helyettes szóvivője magyar tudósítók kérdésére. Denis Ruh egyúttal hangoztatta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság továbbra is érdekelt a Magyarországhoz fűződő kölcsönösen előnyös, jó kapcsolatokban. Azok fejlesztése érdekében az NDK a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni. Mélységes történelmi és politikai tartalma van a hétfőn az állam nevében végrehajtott változtatásnak - hansúlyozta a spanyol televízió tudósítója. Megállapítása szerint a magyarok a változtatással is egy korszakot zárnak le, ugyanúgy, mint nemrégiben tette azt nevével egy sokáig egyedül hatalmon volt párt. A ,,nép,, és a ,,munkás,, szavak elhagyása egy régi világ elhagyását is jelenti a gyors ütemű magyarországi reformok sorában. (folyt)
1989. október 23., hétfő 20:44
|
Vissza »
|
|
A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok - 3.
|
Este negyed hétkor a BBC televízió a Kossuth-térről adott helyszíni jelentésében számolt be arról, hogy a magyarok tízezrei gyülekeznek a nap legnagyobb szabású megemlékezésére ott, ahol 33 évvel ezelőtt a magyar felkelés megkezdődött. ,,Történelmi iróniának,, nevezte, hogy Szűrös Mátyás ügyvivő államfő az Országháznak ugyanarról az erkélyéről deklarálta a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus egyenlően elismert értékrendje alapján álló többpártrendszerű köztársaságot, ahonnan Nagy Imre hívta fel a tömegeket nyugalmuk megőrzésére. Ugyancsak a történelmi fordulat nagyságrendjének jellemzőjeként emelte ki a tudósító, hogy az október 23-át a szovjet uralom és a sztálinista önkény lerázására irányuló népfelkelés kezdeteként ünneplő tízezreket három évtizeden át szétverte volna az a katonaság, amely most először a hivatalos megemlékezés részvevőjeként csatlakozott a tömegekhez. Az Országház előtt tartott esti emléknagygyűlés képsorai alatt az ITN kereskedelmi televízióhálózat tudósítója azt mondta: ,,Most először a magyarok szabadon emlékezhetnek a forradalomra, amelyben a budapestiek felkelését a vörös hadsereg tankjai tiporták el. Ironikus, hogy az eszmékből, amelyekért az elbukott harcot vívták, napjainkban sokat átvettek azok a kommunista vezetők, akik az új Szocialista Pártot létrehozták. Úgy tűnik azonban, hogy a teljes demokráciához vezető zökkenőmentes átmenet még távolról sem tekinthető biztosítottnak.,, Október 23-a évfordulója alkalmából hétfő este koszorúzási ünnepséget rendeztek Párizsban, az Ismeretlen Katona Emlékművénél. Mint harminchárom éve minden évfordulón, a különböző magyar szervezetek a volt francia frontharcosok szövetségének képviselőivel együtt helyeztek el virágot az emlékművön. A ZDF nyugatnémet tévétársaság esti fő hiradója a délutáni tüntetésekről tudósítva felvételein a ,,Soha többet 1956-ot,, jelszavakat mutatta be. A tv szerint sok párt már most előválasztási harcot vívott, például a ,,Soha többet kommunizmust,, feliratokkal. A ZDF riportere megállapította: ,,Ma Magyarország teljesen hivatalosan szakított a kommunista állameszmével. Az ország lélegzetelállító iramban hajtotta végre a nyugati típusú demokráciára való áttérést. Sok függ azonban attól, hogy a nem politikus magyarok a tavaszi első szabad választásokon elfogadják-e a demokrácia kínálatát és a folytatódó reformok stabil kormányára adják-e szavazatukat. +++
1989. október 23., hétfő 22:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|