|
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Fidesz-kongresszus - 1. folyt.
"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle:
módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a
Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán?
- A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A
kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet
csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja
magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási
stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új
szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására
politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki,
illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási
programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által
elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."
|
|
|
|
|
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (1. rész)
|
1989. október 14., szombat - ,,E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza,, - a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresszusa, amely szombaton reggel Budapesten az Építők Rózsa Ferenc székházában kezdte meg munkáját.
Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozáson megjelent a kormány több tagja, az egyházak képviselői, a különböző pártok és társadalmi szervezetek, mozgalmak képviselői, számos ismert közéleti személyiség, valamint a diplomáciai testület több tagja. A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségének titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a Hazafias Népfrontot hiteles mozgalommá kell tenni, elszámolva múltjának arra érdemes részével és értékként felmutatva mindazt, amit az új Magyarország felépítéséhez magunkkal vihetünk. Ezt követően hosszas vitában az ügyrendről határozott a 814 szavazati jogú résztvevő. Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF országos tanácsának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról készült írásos beszámolóhoz. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 12:59
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (2. rész)
|
A most leköszönő elnök-főtitkár bevezetőjében rámutatott: akarjuk, akartuk a változást, akarjuk, hogy a mély és elhúzódó válságból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelkedjünk, létrejöjjön a demokratikus jogállam, amely garantálja az emberi jogok érvényesülését, a nemzeti felemelkedés eshetőségét. A népfront-mozgalmat gyakran méltatlan, megalázó szerepre kárhoztatta az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás, visszautasítás, hanem időnként elmarasztalás fogadta. De a mai sokszínű változás számos eleme a népfrontban sarjadt. A népfront jelenéről, jövőjéről szólva hangsúlyozta: most itt a történelmi esély arra, hogy megtisztultan, megerősödve, önálló és független népfront-mozgalom bontakozzon ki, az emberi szabadságon nyugvó nemzeti összefogás megteremtésén munkálkodva. Kijelentette: a mozgalom fél évszázados történelme során keserves tapasztalatokat szerzett a diktatórikus hatalom természetéről. Elsőrendűen azt a tapasztalatot, hogy a hatalmi diktátumok soha nem a nép érdekében, hanem annak ellenében politizálnak. Az erőszakos politikai uralkodás közepette nincs remény és lehetőség demokráciára, nincs mód a világfejlődés által diktált ütemű társadalmi, gazdasági és kulturális haladásra. - Öt évtized alatt azt is megtanultuk - mondotta -, hogy diktatórikus viszonyok kialakulhatnak egy párt vagy több párt létezése esetén is. Ezért elhatároljuk magunkat minden előjelű hatalmi diktatúrától, következetesen vállaljuk az 1937-es Magyar Márciusi Front, az 1942-es Történelmi Emlékbizottság, az 1943-as szárszói konferencia, az 1944-es Magyar Front és az 1944 végétől tevékenykedő nemzeti bizottságok szellemi, politikai örökségét. Fél évszázados tapasztalataink arra köteleznek bennünket, hogy kimondjuk: mozgalmunk elhatárolja magát mindenféle diktatórikus hatalmi törekvéstől, s ha társadalmunkat ilyen veszély fenyegeti, az ellen minden politikai erejével fellép. A mozgalom fő erejét adó 4213 helyi, területi népfront-bizottság szerepét értékelve leszögezte: az, hogy a mozgalom túljutott az összetett, külső és belső okokra visszavezethető válságán, mindenekelőtt azért lehetséges, mert településeink túlnyomó többségében bizottságaink új erőre kaptak. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 13:33
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (3. rész)
|
Huszár István röviden kitért a népfrontnak az önkormányzatról, az önállóságról vallott meggyőződésére is, mondván: hosszú idő óta tapasztaljuk, hogy a központosított hatalmi berendezkedés miként nyomorította meg a települések, a falvak és a városok életét. Ez a hatalmi szűklátókörűség azt sem láthatta, hogy jól működő önkormányzatok, viruló falvak és városok nélkül nincs társadalmi harmónia, nincs életerős nemzet és nem létezhet Európához igazodni képes, fejlődő Magyarország. Végezetül arról szólt, hogy a társadalmi válság szele a népfront-mozgalmat is elérte, valóságos - és nem deklarált - tekintélye itt-ott megcsappant. Örvendetes persze, hogy a helyi és országos politikai közélet számos fontos területén jelen van a HNF. Sőt talán növekvő befolyással, fenntartva és erősítve egy tartalmilag új, érdemi befolyásra képes, a pártoktól független, a nemzeti összefogás széles bázisára építő, társadalmi, közösségi értékeinket védeni és gyarapítani képes mozgalom kibontakozásának esélyét - mondotta Huszár István. Az elnök-főtitkár beszédét követően Rőder Edit, az alapszabály szerkesztő bizottságához érkezett javaslatokkal ismertette meg a plénumot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott előadói beszédet a népfront jövőjéről. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 13:35
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (4. rész)
|
Az ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: az elmúlt időszakban a múlt ellen jöttek létre szekértáborok, ám most már a jövőért kellene szerződést kötni. Mint mondotta: a népfront ennek a közösen kidolgozott szerződésnek az egyik aláírója kíván lenni. Kukorelli István fontosnak ítélte egy, tagjaiban szuverén nemzeti centrum kialakulását, mert - miként rámutatott - egy megzavarodott, elbizonytalanodott és szélsőségeiben egymás ellen hadakozó társadalom könnyebben manipulálható, s egyúttal jó táptalaja a téveszméknek. Márpedig ezek a téveszmék - a nacionalizmus, a faji előítéletek, a szociális demagógiák, az antikommunizmus, a szovjetellenesség - pártprogramokban vagy pártgyűléseken kimondva, kimondatlanul újjászületőben vannak. Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet nyerni, de az országot lehet elveszteni - mondotta az ügyvezető elnök, majd így folytatta: - A népfront minden megnyilatkozásában lépjen fel ezen eszmék vagy elszólások ellen. Erre az őrködésre a népfrontnak erkölcsi alapja van, hiszen e mozgalom nemcsak levélpapírjain és cégtábláin viselte a nemzeti színeket. Az 1985-ös kongresszus óta kezdeményezője, elindítója volt a civil társadalom és a többpártrendszer élesztésének. A szélsőségektől való elhatárolódást hangsúlyozva Kukorelli István a nemzeti kiegyezés szükségessége mellett érvelt. Mint rámutatott, történelmi tanulság, hogy sohasem volt könnyű feladat a magyar-magyar kiegyezés. Márpedig enélkül nem lehet sikeres a békés átmenet. A népfrontmozgalom múltjáról szólva az ügyvezető elnök egyebek közt elmondta: az elmúlt évtizedekben a pártállam a népfronton keresztül próbálta szalonképesebbé tenni önmagát, s a népfrontot nem egyszer eszköznek használta fel - leginkább a választásoknál és a káderpolitikai döntések elfogadásakor. A közvélemény leginkább ezért a múltért neheztel a népfrontmozgalomra. A múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva Kukorelli István leszögezte: visszautasítjuk a bűnbak szerepét, mint ahogy a formális közjogi szerepeket is. A továbbiakban kifejtette: a pártállammal való szakítást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány nappal a pártkongresszus után szuverén módon és napirendekkel tanácskozik a népfront kongresszus, s nem pedig a pártdokumentumokat elemzik, mint a korábbi kongresszusokon. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 14:20
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (5. rész)
|
A múlt kérdéséhez tartozónak ítélte Kukorelli István a népfrontvagyonról való számadást is. Hangsúlyozta, hogy a népfront híve a nyilvános vagyonelszámolásnak, mivel úgy tekinti, hogy ez a vagyon voltaképpen közvagyon, s a jövőben méginkább a civil társadalom rendelkezésére áll, távlatosan önkormányzati tulajdonként. Még mindig a múlt értékelésénél maradva, az ügyvezető elnök úgy vélekedett: nem szükséges átfesteni a nemzeti színű névtáblát, ugyanis a múlt nem ezzel váltható meg. A névtábla - mint rámutatott - tisztességes emberi tettek sokaságával kifényesíthető, megtisztítható. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte azt is: a népfrontértekezleteken erős többségi vélemény volt, hogy nem szükséges a Hazafias Népfront nevének megváltoztatása. Rátérve A népfront jövőterve című dokumentumra, elmondta: ez a terv nem pártprogram, hanem össztársadalmi szempontokból cselekvési irányokat jelöl meg. Részletesen szólt a népfrontmozgalom jövőbeni politikáját jellemző kül-, bel- és gazdaságpolitikai elképzelésekről. A külpolitika fontos részének tekintette az úgynevezett népi diplomáciát, amelyben a népfront partnerként számít a nemzetiségi szövetségekre. A gazdaságpolitikai koncepció egyik fő elemeként azt húzta alá, hogy az ország újjáépítése elsősorban a hazai munkától és tőkétől várható, s mindehhez csak kisegítő, bár fontos szerep juthat a külföldi működőtőkének. Ezt követően Kukorelli István összefoglalta, milyen társadalmat is képzel el a Hazafias Népfront, s e társadalom megteremtésén munkálkodva kik állnak mellette. - Civilizált, humanizált, azaz emberi társadalmat akarunk - mondta az ügyvezető elnök. - Ma Magyarországnak közösségi demokráciára, helyi társadalmakra, egyesületekre, szakmai önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a többpártrendszer. E közösségteremtést a népfront hagyományaihoz híven fő célkitűzésének tartja. Ugyanakkor olyan közhatalmat képzel el, amely a közakaratból származik, társadalmilag ellenőrzött és jogilag korlátozott. A népfront jövőbeni lehetséges szövetségeseit azokban látta az ügyvezető elnök, akiknek céljai lényegében azonosak a mozgaloméval. A választásokon való szereplésről szólva kifejtette: a jelenlegi politikai helyzetben nincs jobb megoldás a népfront számára, mint a választásokon való részvétel, választási szövetség kezdeményezése. Hangsúlyozta: a HNF jelöltet indít minden országgyűlési választókerületben, a megyei és az országos listán, ám ez nem jelenti a mozgalmi jelleg feladását - mondta végezetül Kukorelli István. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 14:22
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (6. rész)
|
A kongressszus dokumentumai - az Országos Tanács beszámolója, a népfront jövőterve és alapszabálya - feletti vita első szakaszában hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-, valamint a köztársaságielnök-választásokkal, az önkormányzatokkal, a falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott. Több küldött - a megyei népfrontértekezletek állásfoglalásának megfelelően és megbízásából - egyértelműen arra voksolt, hogy a Hazafias Népfront állítson köztársaságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán személyében. Emellett annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a népfront a választásokon indítson saját országgyűlési képviselőjelölteket. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló törvénytervezetről szólva volt, aki javasolta, hogy az egyéni és a listás képviselői helyek arányát változtassák meg az egyéniek javára kétharmad-egyharmad arányban. Többen az önkormányzatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták, s ezzel összefüggésben a vidéki-Magyarország felzárkóztatását sürgették. Egy hozzászóló ennek érdekében új falusi értelmiség képzését is szorgalmazta. A népfrontmozgalom jövőjét illetően egy Hajdú-Bihar megyei küldött fontosnak ítélte, hogy a kongresszus foglaljon állást: a társadalmi átalakulás egyetlen lehetséges módjának a békés és demokratikus átmenetet tekinti. Elveti az erőszak minden formáját - legyen az fegyveres, ideológiai vagy lelki - és a kizárólagosságra való törekvést. Szinte minden hozzászóló álláspontja az volt, hogy a mozgalom neve maradjon Hazafias Népfront, ezen felesleges vitatkozni, inkább a tartalmi kérdésekre, a cselekvésre kell helyezni a hangsúlyt, mert ez teszi hitelessé a népfrontmozgalmat. A vitában rövid időre szót kért Kukorelli István. Felmutatta a magukat Magyar Nyilaskeresztes Pártnak nevezők levelét, kijelentve, hogy ennek a förmedvénynek egyetlen sorát sem tartja méltónak felolvasásra. Felszólította a kongresszust, hogy ítéljen el minden, az alkotmányos rendet veszélyeztető pártot. Annak a nézetének adott hangot, hogy a levél elbírálása már nem csak politikai, hanem közhatalmi feladat, és a levelet átadta a Belügyminisztérium tanácskozáson jelen lévő képviselőjének. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (7. rész) - Németh Miklós
|
A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Elöljáróban - a vidéki Magyarországról, illetve az egységes Magyarországról kifejtett nézetekre reagálva - arra figyelmeztetett: támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes ország legyünk A miniszterelnök a továbbiakban, a népfrontmozgalom értékteremtő hivatásáról szólva, kifejtette: ez a hivatás a formálódó plurális politikai rendszerben világos és egyértelmű. A különböző embercsoportok érdekeit képviselő és kifejező intézmények kiépítésével egy időben segítenie kell azoknak az ország sorsáért felelősséget érző embereknek az összefogását, akik nem kívánnak belépni egyetlen pártba sem. Utalva a kompromisszumokkal járó és gyakran tisztességtelen eszközökkel vívott hatalmi harcokra, hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom éppen helyzetéből fakadóan tisztán és hangosan figyelmeztetheti a hatalom résztvevőit felelősségükre, teendőikre és hibáikra egyaránt. Véleményének alátámasztására Nagy Imrének, a népfront megalapítójának szavait idézte: ,,A népfront legyen az ország eleven lelkiismerete, amely őrködik nagy nemzeti céljaink megvalósításán.,, Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, amelyeknek kiépítésében a népfrontmozgalomnak meghatározó szerepe volt eddig is és lesz a jövőben is. Mint mondotta: az önkormányzatokra a politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális életnek égető szüksége van, mert az önkormányzat a kulcsa a bürokráciától mentes államigazgatásnak, az öntevékenységen, az önigazgatáson alapuló szociálpolitikának, a tulajdonreformnak és a településfejlesztésnek. A népfrontmozgalom és a kormány felelőssége közös abban, hogy a társadalom önszervező, önfenntartó és önvédelmi erői kibontakozzanak. Népi támaszték nélkül ugyanis a többpártrendszer, a demokrácia erőtlen. Ezzel összefüggésben Németh Miklós óva intett attól: nehogy a kisebbség erős hangja elriassza és tétlenségre kárhoztassa a többséget, s a ma még szunnyadó civil társadalom, a hallgató többség egyfajta hipnózis áldozata legyen. A társadalom - kitörve az évtizedeken át rákényszerített monolit sémákból - szabadon szerveződik újjá. Az országnak azonban szüksége van egy széles nemzeti centrumra, s ennek kialakítását éppen az olyan integratív szerepet betöltő szervezetek segíthetik, mint a HNF, az egyházak, a MISZOT, az Új Márciusi Front, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 16:52
|
Vissza »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (8. rész) - Németh Miklós
|
Ha az indulatokat, a szélsőséges törekvéseket nem tudják megfékezni, az nemcsak a politikai stabilitást, az átmenet kiegyensúlyozott lendületét veszélyezteti, hanem katasztrófát is okozhat. Ennek elkerülése pedig a legalapvetőbb nemzeti érdek - húzta alá Németh Miklós. A pártok versenyéből, a szövetségkötés és -bomlás folyamatából kiindulva a miniszterelnök a parlament feladataira is kitért. Történelmi fontosságúnak minősítette az Országgyűlés jövő heti ülését, amelyen alkotmányos sorskérdésekben kell dönteni. Annak a véleményének adott hangot, hogy a sarkalatos törvények megalkotását megelőző politikai egyeztető tárgyalások erősítették a törvényelőkészítés társadalmi bázisát, még akkor is, ha sok képviselő önállóságának korlátozását látja ebben. E felfogás szellemében üdvözölte a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének állásfoglalását, amely az alkotmányozással összefüggő kérdésekben éppúgy figyelmeztet a napi politikai érdekekre alapozó szűklátókörűség veszélyeire, mint a közmegegyezés érdekében szükséges kompromisszumok elkerülhetetlenségére. Rámutatott: a közmegegyezés csak az Országgyűlés nagy jelentőségű törvényalkotó munkája után válik teljessé. A miniszterelnök arra is figyelmeztetett: a reformok megvalósításának útját járva arra van szükség, hogy a lobogás ne lobbanjon ki szalmalángként, ne belső kiégéshez vezessen, hanem nemes, országépítő célokat szolgáló lelkesedéssé váljék. Ezzel együtt emlékeztetett arra, hogy a társadalomban megvan a patópáloskodásra való hajlam, jellemző még a hanyagság, a halogatás, a félbe-szerbe hagyott munka. Ne csak várjuk a csodát, akarjunk csodatevők lenni - hangoztatta Németh Miklós. Ehhez azonban dolgozni kell, összeszorított foggal, ököllel utat vágva kell megkísérelni utolérni a többieket. Segítségükre csak akkor lehet számítani, ha az ország a reformok útját járja, ha kiszámítható partner, ha megőrzi a békét, a stabilitást. Igaz, késésben vagyunk, de nagyobb baj lenne a kapkodásból. Kell a magyar virtus, a bravúr, de hosszú távon csak akkor leszünk képesek előrehaladni, ha képesek leszünk a helyzet adta lehetőségeket okosan kihasználni - mondotta. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (9. rész) - Németh Miklós
|
Végezetül a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a népfrontmozgalom eredményei és törekvései tisztességesek, vonzerőt jelenthetnek minden magyar ember számára. A népfrontmozgalom a haza javát kívánja szolgálni, s e munkának maga is részese kíván lenni, hiszen közös munkával, összefogással érhető el, hogy a folytonos honfoglalások során végre ne csak halni, de élni is tudjanak a magyarok e hazában. A vita további részében nagy ellenérzést váltott ki dr. Ruttner Györgynek, a Fiatal Ügyvédek Klubja képviselőjének egyik hasonlata: miszerint a népfront az elmúlt évtizedekben mintegy a ,,pótmama,, szerepét töltötte be, vigyázott a gyerekre, amíg a szülők színházba mentek. Azonban a szülők most hazajöttek, a gyerek is felnőtt közben, s a pótmamára nincsen szükség már. Nem haragszunk rá, nem kell elzavarni, hiszen korábban nagyon fontos volt. A pótmamának azonban az új helyzetben meg kell találnia a maga valóban hazafias feladatát: segítenie kell meglévő apparátusával, infrastruktúrájával a többpártrendszer kialakítását, valódi működését. Egy felszólaló ehhez kapcsolódóan szükségesnek tartotta megjegyezni: a mozgalomnak volt egy ,,pótnagypapája,, is, aki nélkül a pluralizmus és a többpártrendszer nem létezhetne: Pozsgay Imre (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (10. rész) - Pozsgay Imre
|
Délután kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP elnökségének tagja, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára, aki hangoztatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt megalakulása fordulat értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az országnak, világos bizonyítvány arról, hogy a pártállam és állampárt konstrukció lebomlott, szétesett. Ezzel együtt az új magyar államiság megteremtésének lehetősége áll előttünk. Az államminiszter kijelentette: egy percig sem szakadt el ettől a mozgalomtól, egy percig sem szünetelt az az erős kapocs, amely 1982 és 1988 között jött létre közte és a mozgalom között. Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokratikus Magyarországért mozgalom egyik vezetőjeként is. Leszögezte, hogy az új mozgalom nem kíván versenytársa lenni a népfrontnak, hanem - a magyar közélet sajátos dimenziójaként - választási szövetséget ajánl neki a közelgő politikai eseményeken, az új magyar államiság megteremtéséhez. Ezután így folytatta: bármiként is végződjék az alkotmányozás az Országgyűlés jövő heti ülésszakán, mindig lesznek olyan társadalmi csoportjai a nemzetnek, az országnak, amelyek úgy érezhetik, hogy nem jutnak méltó képviselethez akár a parlamentben, akár az önkormányzatokban. Ezért az ilyenfajta választási szövetségnek abban kell megnyilvánulnia, hogy megteremthessék a maguk képviseletét azok a független személyiségek, akik már jelenlétükkel is valamiféle üzenetet hordoznak a parlamentarizmusban. Segíteni kell a kisebbségek, a nemzetiségek és az etnikumok képviselőit is, akik úgy érzik, hogy az új pártküzdelmek perifériára sodorhatják őket, holott ott kell lenniük a döntések meghozatalánál. Reagált azokra a véleményekre is, miszerint személyét a legmagasabb méltóságra is elfogadná a nép, ha kilépne a pártból. Pozsgay Imre kijelentette: ,,Nem tudok megfelelni ennek a követelménynek Én a magam méltóságát sohasem valamiféle pártoskodásban teremtettem meg. Soha nem hittem, hogy egy párthoz tartozás olyan, mint valamiféle lakásbérlemény, amelyet aszerint hagyok el és aszerint váltok, amiként azt a politikai fordulatok kívánják. Ezért úgy hiszem - mondotta -, éppen a közmegegyezés, a nemzeti együttműködés jegyében hinni, bízni olyan módon lehet egymásban, ha tudjuk, kik vagyunk, honnét jöttünk, s a becsület vonalát nem a pártok vagy a pártonkívüliség vonalán húzzuk meg. Mert az valahol a gerinc mellett és a jellem vonalán húzódik meg.,, (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (11. rész) - Pozsgay Imre
|
Végezetül - sok sikert kívánva a megújuló mozgalomnak - hangsúlyozta: akkor gazdag egy mozgalom, ha a benne lévők, illetve annak vezetői kölcsönzik számára a tekintélyt, és nem akkor, ha a mozgalom tekintélyéből akarnak élni. Ha így sikerül ez a kongresszus, akkor ennek a mozgalomnak van jövője - mondotta az államminiszter. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (12. rész) - Vita
|
A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja. Az egyházak képviselői egybehangzó véleményként fogalmazták meg: az elmúlt évtizedekben a népfront volt az egyetlen hely, ahol az egyházi személyek, illetve az egyházhoz kötődők teljes jogú állampolgárokként tevékenykedhettek. E gondolatokat Szokolay Sándor zeneszerző azzal egészítette ki: a népfrontnak, s más társadalmi szervezeteknek is a jövőben még inkább nyitniuk kell az egyházak felé. Az Új Márciusi Front képviseletében felszólaló Vitányi Iván - a Demokratikus Magyarországért mozgalomhoz hasonlóan - szövetséget ajánlott a népfrontnak, megerősítve, hogy az Új Márciusi Front elsősorban szűkkörű értelmiségi tömörülés, s nem is kíván tömegszervezetté válni. A közös tevékenység alapját abban látta, hogy mindkét szervezetnek a civil társadalom kiépülésén kellene munkálkodni, ennek mielőbbi megszerveződését kellene közös erőfeszítéssel segíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politikai egyeztető tárgyalások jelenlegi három pólusának ki kell egészülnie a független, nem pártokként működő szervezeteket tömörítő negyedik oldallal, s e negyedik oldalon lenne a helye a Hazafias Népfrontnak is. A cigányszervezetek képviselői a vitában azt sérelmezték, hogy a cigányság érdekeinek felvállalásáról és közvetítéséről mintha megfeledkezett volna a népfront. A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakuljon-e bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy működjön-e továbbra is mozgalomként. Ugyancsak több küldött feszegette a jövőbeni gazdálkodás mikéntjét, a működéshez szükséges anyagi fedezet előteremtésének kérdését - főképpen a várhatóan csökkenő vagy legalábbis a jelenlegi szinten maradó költségvetési támogatás tükrében. A nemzetiségek képviseletében szóló küldött reményét fejezte ki, hogy a magyar társadalom valóban meg akarja őrizni a nemzetiségi kisebbségeket, bár az asszimiláció még soha nem volt ilyen ütemű, mint az utóbbi néhány évben. Rámutatott: mielőbb el kell érni, hogy a helyi közigazgatásban, a politikai és társadalmi közéletben, a kulturális életben - az alkotmány értelmében - helyet kapjanak a nemzetiségi nyelvek is. A Magyarországon élő nemzetiségieknek lehetővé kell tenni, hogy képviseltessék magukat a helyi és országos testületekben. (folyt. köv.)
1989. október 14., szombat 19:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (13. rész)
|
Innen felhasználható 21.00 órától ---------------------------------- A küldöttek a késő esti órákig tanácskoztak. A kongresszus vasárnap reggel a dokumentumok feletti vitával folytatja munkáját. (MTI)
1989. október 14., szombat 19:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm.
- Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18.
- Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni.
- Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom.
- Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|