Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 14.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Fidesz-kongresszus - 1. folyt.

"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle: módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán? - A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki, illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."

A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (1. rész)

1989. október 14., szombat - ,,E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza,, - a Márciusi Front több mint fél évszázaddal ezelőtti kiáltványának ezt a megállapítását választotta alapgondolatául a Hazafias Népfront IX., előrehozott kongresszusa, amely szombaton reggel Budapesten az Építők Rózsa Ferenc székházában kezdte meg munkáját.

Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke. A tanácskozáson megjelent a kormány több
tagja, az egyházak képviselői, a különböző pártok és társadalmi
szervezetek, mozgalmak képviselői, számos ismert közéleti
személyiség, valamint a diplomáciai testület több tagja.

    A kongresszust Dobos László, a HNF OT ügyvezető elnökségének
titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta: a Hazafias Népfrontot hiteles
mozgalommá kell tenni, elszámolva múltjának arra érdemes részével és
értékként felmutatva mindazt, amit az új Magyarország felépítéséhez
magunkkal vihetünk.

    Ezt követően hosszas vitában az ügyrendről határozott a 814
szavazati jogú résztvevő.

    Huszár István elnök-főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a HNF
országos tanácsának a VIII. kongresszus óta végzett munkájáról
készült írásos beszámolóhoz. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 12:59


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (2. rész)

A most leköszönő elnök-főtitkár bevezetőjében rámutatott:
akarjuk, akartuk a változást, akarjuk, hogy a mély és elhúzódó
válságból társadalmi kataklizmák nélkül mielőbb kiemelkedjünk,
létrejöjjön a demokratikus jogállam, amely garantálja az emberi
jogok érvényesülését, a nemzeti felemelkedés eshetőségét. A
népfront-mozgalmat gyakran méltatlan, megalázó szerepre kárhoztatta
az önkény, a kezdeményezéseket gyakran nemcsak elhallgatás,
visszautasítás, hanem időnként elmarasztalás fogadta. De a mai
sokszínű változás számos eleme a népfrontban sarjadt.

    A népfront jelenéről, jövőjéről szólva hangsúlyozta: most itt a
történelmi esély arra, hogy megtisztultan, megerősödve, önálló és
független népfront-mozgalom bontakozzon ki, az emberi szabadságon
nyugvó nemzeti összefogás megteremtésén munkálkodva. Kijelentette: a
mozgalom fél évszázados történelme során keserves tapasztalatokat
szerzett a diktatórikus hatalom természetéről. Elsőrendűen azt a
tapasztalatot, hogy a hatalmi diktátumok soha nem a nép érdekében,
hanem annak ellenében politizálnak. Az erőszakos politikai uralkodás
közepette nincs remény és lehetőség demokráciára, nincs mód a
világfejlődés által diktált ütemű társadalmi, gazdasági és
kulturális haladásra.

    - Öt évtized alatt azt is megtanultuk - mondotta -, hogy
diktatórikus viszonyok kialakulhatnak egy párt vagy több párt
létezése esetén is. Ezért elhatároljuk magunkat minden előjelű
hatalmi diktatúrától, következetesen vállaljuk az 1937-es Magyar
Márciusi Front, az 1942-es Történelmi Emlékbizottság, az 1943-as
szárszói konferencia, az 1944-es Magyar Front és az 1944 végétől
tevékenykedő nemzeti bizottságok szellemi, politikai örökségét. Fél
évszázados tapasztalataink arra köteleznek bennünket, hogy
kimondjuk: mozgalmunk elhatárolja magát mindenféle diktatórikus
hatalmi törekvéstől, s ha társadalmunkat ilyen veszély fenyegeti, az
ellen minden politikai erejével fellép.

    A mozgalom fő erejét adó 4213 helyi, területi népfront-bizottság
szerepét értékelve leszögezte: az, hogy a mozgalom túljutott az
összetett, külső és belső okokra visszavezethető válságán,
mindenekelőtt azért lehetséges, mert településeink túlnyomó
többségében bizottságaink új erőre kaptak. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 13:33


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (3. rész)

Huszár István röviden kitért a népfrontnak az önkormányzatról,
az önállóságról vallott meggyőződésére is, mondván: hosszú idő óta
tapasztaljuk, hogy a központosított hatalmi berendezkedés miként
nyomorította meg a települések, a falvak és a városok életét. Ez a
hatalmi szűklátókörűség azt sem láthatta, hogy jól működő
önkormányzatok, viruló falvak és városok nélkül nincs társadalmi
harmónia, nincs életerős nemzet és nem létezhet Európához igazodni
képes, fejlődő Magyarország.

    Végezetül arról szólt, hogy a társadalmi válság szele a
népfront-mozgalmat is elérte, valóságos - és nem deklarált -
tekintélye itt-ott megcsappant. Örvendetes persze, hogy a helyi és
országos politikai közélet számos fontos területén jelen van a HNF.
Sőt talán növekvő befolyással, fenntartva és erősítve egy
tartalmilag új, érdemi befolyásra képes, a pártoktól független, a
nemzeti összefogás széles bázisára építő, társadalmi, közösségi
értékeinket védeni és gyarapítani képes mozgalom kibontakozásának
esélyét - mondotta Huszár István.

    Az elnök-főtitkár beszédét követően Rőder Edit, az alapszabály
szerkesztő bizottságához érkezett javaslatokkal ismertette meg a
plénumot, majd Kukorelli István ügyvezető elnök tartott előadói
beszédet a népfront jövőjéről. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 13:35


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (4. rész)

Az ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: az elmúlt időszakban
a múlt ellen jöttek létre szekértáborok, ám most már a jövőért
kellene szerződést kötni. Mint mondotta: a népfront ennek a közösen
kidolgozott szerződésnek az egyik aláírója kíván lenni.

    Kukorelli István fontosnak ítélte egy, tagjaiban szuverén
nemzeti centrum kialakulását, mert - miként rámutatott - egy
megzavarodott, elbizonytalanodott és szélsőségeiben egymás ellen
hadakozó társadalom könnyebben manipulálható, s egyúttal jó
táptalaja a téveszméknek. Márpedig ezek a téveszmék - a
nacionalizmus, a faji előítéletek, a szociális demagógiák, az
antikommunizmus, a szovjetellenesség - pártprogramokban vagy
pártgyűléseken kimondva, kimondatlanul újjászületőben vannak.
Ezekkel az eszmékkel ma Magyarországon ugyan választást lehet
nyerni, de az országot lehet elveszteni - mondotta az ügyvezető
elnök, majd így folytatta:

    - A népfront minden megnyilatkozásában lépjen fel ezen eszmék
vagy elszólások ellen. Erre az őrködésre a népfrontnak erkölcsi
alapja van, hiszen e mozgalom nemcsak levélpapírjain és cégtábláin
viselte a nemzeti színeket. Az 1985-ös kongresszus óta
kezdeményezője, elindítója volt a civil társadalom és a
többpártrendszer élesztésének.

    A szélsőségektől való elhatárolódást hangsúlyozva Kukorelli
István a nemzeti kiegyezés szükségessége mellett érvelt. Mint
rámutatott, történelmi tanulság, hogy sohasem volt könnyű feladat a
magyar-magyar kiegyezés. Márpedig enélkül nem lehet sikeres a békés
átmenet.

    A népfrontmozgalom múltjáról szólva az ügyvezető elnök egyebek
közt elmondta: az elmúlt évtizedekben a pártállam a népfronton
keresztül próbálta szalonképesebbé tenni önmagát, s a népfrontot nem
egyszer eszköznek használta fel - leginkább a választásoknál és a
káderpolitikai döntések elfogadásakor. A közvélemény leginkább ezért
a múltért neheztel a népfrontmozgalomra.

    A múltbeli hibákat nem tagadva és vállalva Kukorelli István
leszögezte: visszautasítjuk a bűnbak szerepét, mint ahogy a formális
közjogi szerepeket is. A továbbiakban kifejtette: a pártállammal
való szakítást mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy néhány
nappal a pártkongresszus után szuverén módon és napirendekkel
tanácskozik a népfront kongresszus, s nem pedig a pártdokumentumokat
elemzik, mint a korábbi kongresszusokon. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 14:20


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (5. rész)

A múlt kérdéséhez tartozónak ítélte Kukorelli István a
népfrontvagyonról való számadást is. Hangsúlyozta, hogy a népfront
híve a nyilvános vagyonelszámolásnak, mivel úgy tekinti, hogy ez a
vagyon voltaképpen közvagyon, s a jövőben méginkább a civil
társadalom rendelkezésére áll, távlatosan önkormányzati
tulajdonként.

    Még mindig a múlt értékelésénél maradva, az ügyvezető elnök úgy
vélekedett: nem szükséges átfesteni a nemzeti színű névtáblát,
ugyanis a múlt nem ezzel váltható meg. A névtábla - mint rámutatott
- tisztességes emberi tettek sokaságával kifényesíthető,
megtisztítható. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte azt is: a
népfrontértekezleteken erős többségi vélemény volt, hogy nem
szükséges a Hazafias Népfront nevének megváltoztatása.

    Rátérve A népfront jövőterve című dokumentumra, elmondta: ez a
terv nem pártprogram, hanem össztársadalmi szempontokból cselekvési
irányokat jelöl meg. Részletesen szólt a népfrontmozgalom jövőbeni
politikáját jellemző kül-, bel- és gazdaságpolitikai
elképzelésekről. A külpolitika fontos részének tekintette az
úgynevezett népi diplomáciát, amelyben a népfront partnerként számít
a nemzetiségi szövetségekre. A gazdaságpolitikai koncepció egyik fő
elemeként azt húzta alá, hogy az ország újjáépítése elsősorban a
hazai munkától és tőkétől várható, s mindehhez csak kisegítő, bár
fontos szerep juthat a külföldi működőtőkének.

    Ezt követően Kukorelli István összefoglalta, milyen társadalmat
is képzel el a Hazafias Népfront, s e társadalom megteremtésén
munkálkodva kik állnak mellette.

    - Civilizált, humanizált, azaz emberi társadalmat akarunk -
mondta az ügyvezető elnök. - Ma Magyarországnak közösségi
demokráciára, helyi társadalmakra, egyesületekre, szakmai
önkormányzatokra van szüksége, s ez többet, mást jelent, mint a
többpártrendszer. E közösségteremtést a népfront hagyományaihoz
híven fő célkitűzésének tartja. Ugyanakkor olyan közhatalmat képzel
el, amely a közakaratból származik, társadalmilag ellenőrzött és
jogilag korlátozott.

    A népfront jövőbeni lehetséges szövetségeseit azokban látta az
ügyvezető elnök, akiknek céljai lényegében azonosak a mozgaloméval.
A választásokon való szereplésről szólva kifejtette: a jelenlegi
politikai helyzetben nincs jobb megoldás a népfront számára, mint a
választásokon való részvétel, választási szövetség kezdeményezése.
Hangsúlyozta: a HNF jelöltet indít minden országgyűlési
választókerületben, a megyei és az országos listán, ám ez nem
jelenti a mozgalmi jelleg feladását - mondta végezetül Kukorelli
István. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 14:22


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (6. rész)

A kongressszus dokumentumai - az Országos Tanács beszámolója, a
népfront jövőterve és alapszabálya - feletti vita első szakaszában
hozzászóló küldöttek elsősorban az országgyűlési képviselő-,
valamint a köztársaságielnök-választásokkal, az önkormányzatokkal, a
falu szerepével, a népfront helyi tennivalóival, a mozgalom
jellegének tartalmi kérdéseivel foglalkozott.

    Több küldött - a megyei népfrontértekezletek állásfoglalásának
megfelelően és megbízásából - egyértelműen arra voksolt, hogy a
Hazafias Népfront állítson köztársaságielnök-jelöltet Kulcsár Kálmán
személyében. Emellett annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a
népfront a választásokon indítson saját országgyűlési
képviselőjelölteket. Az országgyűlési képviselőválasztásról szóló
törvénytervezetről szólva volt, aki javasolta, hogy az egyéni és a
listás képviselői helyek arányát változtassák meg az egyéniek javára
kétharmad-egyharmad arányban.

    Többen az önkormányzatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozták,
s ezzel összefüggésben a vidéki-Magyarország felzárkóztatását
sürgették. Egy hozzászóló ennek érdekében új falusi értelmiség
képzését is szorgalmazta.

    A népfrontmozgalom jövőjét illetően egy Hajdú-Bihar megyei
küldött fontosnak ítélte, hogy a kongresszus foglaljon állást: a
társadalmi átalakulás egyetlen lehetséges módjának a békés és
demokratikus átmenetet tekinti. Elveti az erőszak minden formáját -
legyen az fegyveres, ideológiai vagy lelki - és a kizárólagosságra
való törekvést. Szinte minden hozzászóló álláspontja az volt, hogy a
mozgalom neve maradjon Hazafias Népfront, ezen felesleges
vitatkozni, inkább a tartalmi kérdésekre, a cselekvésre kell
helyezni a hangsúlyt, mert ez teszi hitelessé a népfrontmozgalmat.

    A vitában rövid időre szót kért Kukorelli István. Felmutatta a
magukat Magyar Nyilaskeresztes Pártnak nevezők levelét, kijelentve,
hogy ennek a förmedvénynek egyetlen sorát sem tartja méltónak
felolvasásra. Felszólította a kongresszust, hogy ítéljen el minden,
az alkotmányos rendet veszélyeztető pártot. Annak a nézetének adott
hangot, hogy a levél elbírálása már nem csak politikai, hanem
közhatalmi feladat, és a levelet átadta a Belügyminisztérium
tanácskozáson jelen lévő képviselőjének. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 16:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (7. rész) - Németh Miklós

A vitában felszólalt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke.
Elöljáróban - a vidéki Magyarországról, illetve az egységes
Magyarországról kifejtett nézetekre reagálva - arra figyelmeztetett:
támaszkodjunk a vidéki Magyarországra, hogy minél előbb egységes
ország legyünk


    A miniszterelnök a továbbiakban, a népfrontmozgalom értékteremtő
hivatásáról szólva, kifejtette: ez a hivatás a formálódó plurális
politikai rendszerben világos és egyértelmű. A különböző
embercsoportok érdekeit képviselő és kifejező intézmények
kiépítésével egy időben segítenie kell azoknak az ország sorsáért
felelősséget érző embereknek az összefogását, akik nem kívánnak
belépni egyetlen pártba sem. Utalva a kompromisszumokkal járó és
gyakran tisztességtelen eszközökkel vívott hatalmi harcokra,
hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom éppen helyzetéből fakadóan
tisztán és hangosan figyelmeztetheti a hatalom résztvevőit
felelősségükre, teendőikre és hibáikra egyaránt. Véleményének
alátámasztására Nagy Imrének, a népfront megalapítójának szavait
idézte: ,,A népfront legyen az ország eleven lelkiismerete, amely
őrködik nagy nemzeti céljaink megvalósításán.,,

    Kiemelten foglalkozott az önkormányzatokkal, amelyeknek
kiépítésében a népfrontmozgalomnak meghatározó szerepe volt eddig is
és lesz a jövőben is. Mint mondotta: az önkormányzatokra a
politikai, a gazdasági, a szociális és a kulturális életnek égető
szüksége van, mert az önkormányzat a kulcsa a bürokráciától mentes
államigazgatásnak, az öntevékenységen, az önigazgatáson alapuló
szociálpolitikának, a tulajdonreformnak és a településfejlesztésnek.
A népfrontmozgalom és a kormány felelőssége közös abban, hogy a
társadalom önszervező, önfenntartó és önvédelmi erői
kibontakozzanak. Népi támaszték nélkül ugyanis a többpártrendszer, a
demokrácia erőtlen. Ezzel összefüggésben Németh Miklós óva intett
attól: nehogy a kisebbség erős hangja elriassza és tétlenségre
kárhoztassa a többséget, s a ma még szunnyadó civil társadalom, a
hallgató többség egyfajta hipnózis áldozata legyen.

    A társadalom - kitörve az évtizedeken át rákényszerített monolit
sémákból - szabadon szerveződik újjá. Az országnak azonban szüksége
van egy széles nemzeti centrumra, s ennek kialakítását éppen az
olyan integratív szerepet betöltő szervezetek segíthetik, mint a
HNF, az egyházak, a MISZOT, az Új Márciusi Front, a Demokratikus
Magyarországért Mozgalom. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 16:52


Vissza »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (8. rész) - Németh Miklós

Ha az indulatokat, a szélsőséges törekvéseket nem tudják megfékezni,
az nemcsak a politikai stabilitást, az átmenet kiegyensúlyozott
lendületét veszélyezteti, hanem katasztrófát is okozhat. Ennek
elkerülése pedig a legalapvetőbb nemzeti érdek - húzta alá Németh
Miklós.

    A pártok versenyéből, a szövetségkötés és -bomlás folyamatából
kiindulva a miniszterelnök a parlament feladataira is kitért.
Történelmi fontosságúnak minősítette az Országgyűlés jövő heti
ülését, amelyen alkotmányos sorskérdésekben kell dönteni. Annak a
véleményének adott hangot, hogy a sarkalatos törvények megalkotását
megelőző politikai egyeztető tárgyalások erősítették a
törvényelőkészítés társadalmi bázisát, még akkor is, ha sok
képviselő önállóságának korlátozását látja ebben. E felfogás
szellemében üdvözölte a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének
állásfoglalását, amely az alkotmányozással összefüggő kérdésekben
éppúgy figyelmeztet a napi politikai érdekekre alapozó
szűklátókörűség veszélyeire, mint a közmegegyezés érdekében
szükséges kompromisszumok elkerülhetetlenségére. Rámutatott: a
közmegegyezés csak az Országgyűlés nagy jelentőségű törvényalkotó
munkája után válik teljessé.

    A miniszterelnök arra is figyelmeztetett: a reformok
megvalósításának útját járva arra van szükség, hogy a lobogás ne
lobbanjon ki szalmalángként, ne belső kiégéshez vezessen, hanem
nemes, országépítő célokat szolgáló lelkesedéssé váljék. Ezzel
együtt emlékeztetett arra, hogy a társadalomban megvan a
patópáloskodásra való hajlam, jellemző még a hanyagság, a halogatás,
a félbe-szerbe hagyott munka. Ne csak várjuk a csodát, akarjunk
csodatevők lenni - hangoztatta Németh Miklós. Ehhez azonban dolgozni
kell, összeszorított foggal, ököllel utat vágva kell megkísérelni
utolérni a többieket. Segítségükre csak akkor lehet számítani, ha az
ország a reformok útját járja, ha kiszámítható partner, ha megőrzi a
békét, a stabilitást. Igaz, késésben vagyunk, de nagyobb baj lenne a
kapkodásból. Kell a magyar virtus, a bravúr, de hosszú távon csak
akkor leszünk képesek előrehaladni, ha képesek leszünk a helyzet
adta lehetőségeket okosan kihasználni - mondotta. (folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (9. rész) - Németh Miklós

Végezetül a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a
népfrontmozgalom eredményei és törekvései tisztességesek, vonzerőt
jelenthetnek minden magyar ember számára. A népfrontmozgalom a haza
javát kívánja szolgálni, s e munkának maga is részese kíván lenni,
hiszen közös munkával, összefogással érhető el, hogy a folytonos
honfoglalások során végre ne csak halni, de élni is tudjanak a
magyarok e hazában.

    A vita további részében nagy ellenérzést váltott ki dr. Ruttner
Györgynek, a Fiatal Ügyvédek Klubja képviselőjének egyik hasonlata:
miszerint a népfront az elmúlt évtizedekben mintegy a ,,pótmama,,
szerepét töltötte be, vigyázott a gyerekre, amíg a szülők színházba
mentek. Azonban a szülők most hazajöttek, a gyerek is felnőtt
közben, s a pótmamára nincsen szükség már. Nem haragszunk rá, nem
kell elzavarni, hiszen korábban nagyon fontos volt. A pótmamának
azonban az új helyzetben meg kell találnia a maga valóban hazafias
feladatát: segítenie kell meglévő apparátusával, infrastruktúrájával
a többpártrendszer kialakítását, valódi működését.

    Egy felszólaló ehhez kapcsolódóan szükségesnek tartotta
megjegyezni: a mozgalomnak volt egy ,,pótnagypapája,, is, aki nélkül
a pluralizmus és a többpártrendszer nem létezhetne: Pozsgay Imre

(folyt.köv.)


1989. október 14., szombat 17:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (10. rész) - Pozsgay Imre

Délután kért szót Pozsgay Imre államminiszter, az MSZP
elnökségének tagja, a Hazafias Népfront korábbi főtitkára, aki
hangoztatta: egy új párt, a Magyar Szocialista Párt képviseletében
is vállalta a részvételt ezen a fórumon. Az MSZP múlt heti
kongresszusáról szólva rámutatott: az új párt megalakulása fordulat
értékű, nagy horderejű történelmi eseménye ennek az országnak,
világos bizonyítvány arról, hogy a pártállam és állampárt
konstrukció lebomlott, szétesett. Ezzel együtt az új magyar
államiság megteremtésének lehetősége áll előttünk.

    Az államminiszter kijelentette: egy percig sem szakadt el ettől
a mozgalomtól, egy percig sem szünetelt az az erős kapocs, amely
1982 és 1988 között jött létre közte és a mozgalom között.

    Pozsgay Imre köszöntötte a kongresszust a Demokratikus
Magyarországért mozgalom egyik vezetőjeként is. Leszögezte, hogy az
új mozgalom nem kíván versenytársa lenni a népfrontnak, hanem - a
magyar közélet sajátos dimenziójaként - választási szövetséget ajánl
neki a közelgő politikai eseményeken, az új magyar államiság
megteremtéséhez.

    Ezután így folytatta: bármiként is végződjék az alkotmányozás az
Országgyűlés jövő heti ülésszakán, mindig lesznek olyan társadalmi
csoportjai a nemzetnek, az országnak, amelyek úgy érezhetik, hogy
nem jutnak méltó képviselethez akár a parlamentben, akár az
önkormányzatokban. Ezért az ilyenfajta választási szövetségnek abban
kell megnyilvánulnia, hogy megteremthessék a maguk képviseletét azok
a független személyiségek, akik már jelenlétükkel is valamiféle
üzenetet hordoznak a parlamentarizmusban. Segíteni kell a
kisebbségek, a nemzetiségek és az etnikumok képviselőit is, akik úgy
érzik, hogy az új pártküzdelmek perifériára sodorhatják őket, holott
ott kell lenniük a döntések meghozatalánál.

    Reagált azokra a véleményekre is, miszerint személyét a
legmagasabb méltóságra is elfogadná a nép, ha kilépne a pártból.
Pozsgay Imre kijelentette: ,,Nem tudok megfelelni ennek a
követelménynek
Én a magam méltóságát sohasem valamiféle
pártoskodásban teremtettem meg. Soha nem hittem, hogy egy párthoz
tartozás olyan, mint valamiféle lakásbérlemény, amelyet aszerint
hagyok el és aszerint váltok, amiként azt a politikai fordulatok
kívánják. Ezért úgy hiszem - mondotta -, éppen a közmegegyezés, a
nemzeti együttműködés jegyében hinni, bízni olyan módon lehet
egymásban, ha tudjuk, kik vagyunk, honnét jöttünk, s a becsület
vonalát nem a pártok vagy a pártonkívüliség vonalán húzzuk meg. Mert
az valahol a gerinc mellett és a jellem vonalán húzódik meg.,,
(folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 17:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (11. rész) - Pozsgay Imre

Végezetül - sok sikert kívánva a megújuló mozgalomnak -
hangsúlyozta: akkor gazdag egy mozgalom, ha a benne lévők, illetve
annak vezetői kölcsönzik számára a tekintélyt, és nem akkor, ha a
mozgalom tekintélyéből akarnak élni. Ha így sikerül ez a
kongresszus, akkor ennek a mozgalomnak van jövője - mondotta az
államminiszter. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 17:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (12. rész) - Vita

A délutáni, majd az esti órákba nyúló vitában több hozzászóló
kitért a civil társadalom megszerveződésének fontosságára, a
népfront szerepére a békés átmenet folyamatában, valamint arra, mely
szervezetekkel karöltve működhet a jövő népfrontja.

    Az egyházak képviselői egybehangzó véleményként fogalmazták meg:
az elmúlt évtizedekben a népfront volt az egyetlen hely, ahol az
egyházi személyek, illetve az egyházhoz kötődők teljes jogú
állampolgárokként tevékenykedhettek. E gondolatokat Szokolay Sándor
zeneszerző azzal egészítette ki: a népfrontnak, s más társadalmi
szervezeteknek is a jövőben még inkább nyitniuk kell az egyházak
felé.

    Az Új Márciusi Front képviseletében felszólaló Vitányi Iván - a
Demokratikus Magyarországért mozgalomhoz hasonlóan - szövetséget
ajánlott a népfrontnak, megerősítve, hogy az Új Márciusi Front
elsősorban szűkkörű értelmiségi tömörülés, s nem is kíván
tömegszervezetté válni. A közös tevékenység alapját abban látta,
hogy mindkét szervezetnek a civil társadalom kiépülésén kellene
munkálkodni, ennek mielőbbi megszerveződését kellene közös
erőfeszítéssel segíteni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a politikai
egyeztető tárgyalások jelenlegi három pólusának ki kell egészülnie a
független, nem pártokként működő szervezeteket tömörítő negyedik
oldallal, s e negyedik oldalon lenne a helye a Hazafias Népfrontnak
is.

    A cigányszervezetek képviselői a vitában azt sérelmezték, hogy a
cigányság érdekeinek felvállalásáról és közvetítéséről mintha
megfeledkezett volna a népfront.

    A vita egyik sarkalatos kérdéseként vetődött fel: alakuljon-e
bejegyzett tagsággal rendelkező szervezetté a népfront vagy
működjön-e továbbra is mozgalomként. Ugyancsak több küldött
feszegette a jövőbeni gazdálkodás mikéntjét, a működéshez szükséges
anyagi fedezet előteremtésének kérdését - főképpen a várhatóan
csökkenő vagy legalábbis a jelenlegi szinten maradó költségvetési
támogatás tükrében.

    A nemzetiségek képviseletében szóló küldött reményét fejezte ki,
hogy a magyar társadalom valóban meg akarja őrizni a nemzetiségi
kisebbségeket, bár az asszimiláció még soha nem volt ilyen ütemű,
mint az utóbbi néhány évben. Rámutatott: mielőbb el kell érni, hogy
a helyi közigazgatásban, a politikai és társadalmi közéletben, a
kulturális életben - az alkotmány értelmében - helyet kapjanak a
nemzetiségi nyelvek is. A Magyarországon élő nemzetiségieknek
lehetővé kell tenni, hogy képviseltessék magukat a helyi és országos
testületekben. (folyt. köv.)


1989. október 14., szombat 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Hazafias Népfront IX. kongresszusa - első nap (13. rész)

Innen felhasználható 21.00 órától

----------------------------------

A küldöttek a késő esti órákig tanácskoztak. A kongresszus
vasárnap reggel a dokumentumok feletti vitával folytatja munkáját.
(MTI)


1989. október 14., szombat 19:39


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm. - Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18. - Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni. - Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom. - Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD