Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 14.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Fidesz-kongresszus - 1. folyt.

"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle: módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán? - A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki, illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."

Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (1. rész)

1989. október 8., vasárnap - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa vasárnap ügyrendi javaslattal kezdte munkáját. Berend T. Iván, az ülés elnöke Gubcsi Lajosnak adott szót, aki több küldött állásfoglalását tolmácsolva a nyílt, demokratikus jelölés érdekében javasolta, hogy a kongresszus ne csak a párt elnökét válassza meg egyéni jelölés alapján, hanem a korábban elfogadott változattal szemben (ez az elnökség további tagjaira zárt listás jelölést rögzít) a tisztségviselőket és az elnökség tagjait is egyénileg, nyílt szavazással jelölje és válassza meg. Ezzel biztosítanák azt, hogy a kongresszus küldöttei nem szorulnának ki a választásból, nem pusztán belső egyezkedésük eredményeként, a színfalak mögött születne meg az MSZP vezetősége. Mint mondta, javaslatát a Magyar Néphadsereg, valamint Borsod, Nógrád, Pest, Heves, Szolnok, Győr-Sopron és Komárom megye küldöttei is támogatták.

Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke Gubcsi Lajos
felvetésére reagálva emlékeztetett arra, hogy e kezdeményezéssel a
kongresszus már nagy többséggel meghozott s a zárt listás jelölés
mellett állást foglaló döntését kérdőjelezte meg utólag. Mint
mondotta, a Gubcsi Lajos által javasolt módszer az első napi
szavazáskor a küldöttek mindössze 20 százalékának helyeslésével
találkozott. Gubcsi Lajos érvelését, miszerint az egyéni, nyílt
jelöléssel lenne demokratikusabb a választás, azzal is cáfolta, hogy
a korábbi, hibásnak ítélt politika idején soha nem alkalmaztak zárt
listás jelölést a pártkongresszuson, tehát a politika jellege és a
jelölési mód nem hozható összefüggésbe.

    Az indítványhoz hozzászólók egyike szerint Gubcsi Lajos
indítványának elfogadásával az elnökségben ismét eltérő nézetek,
áramlatok érvényesülnének. Ő maga személy szerint bizalmat szavaz az
elnök által és a platformok konszenzusa alapján összállított
listának. Mások pedig cáfolták Gubcsi Lajosnak azt a kijelentését,
miszerint küldöttcsoportjuk egyöntetűen támogatta volna
kezdeményezését.

    Az elnöklő Berend T. Iván mégis szavazásra tette fel a
javaslatot, aminek eredményeként a jelenlévő 1271 küldött 823
ellenszavazattal és 55 tartózkodással elvetette az indítványt.

    A kongresszusnak az eredetileg elfogadott ügyrend szerint a
"Történelmi útunk tanulságai", valamint a párt tervezett
programnyilatkozatának dokumentumai feletti vitával kellett volna
folytatnia munkáját. Ezzel kapcsolatban azonban Berend T. Iván újabb
ügyrendi javaslatot jelentett be. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 10:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZP kongresszusa - vasárnapi munkanap (2. rész)

Több küldöttcsoport - például a Baranya, Somogy és Zala megyei,
valamint a budapesti - úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne
lemondani e két dokumentum vitájában a felszólalásról, mert a
szombati vita és az új párt jellegéről elfogadott dokumentum a
programnyilatkozat alapkérdéseiben egyértelmű és nagy többséget
élvező álláspontot fogalmazott meg. Ezért elegendőnek tartanák azt a
megoldást, hogy a programnyilatkozat részleteivel kapcsolatos
észrevételeiket a küldöttek juttassák el a szerkesztőbizottsághoz, s
az ujonnan megválasztott elnökség véglegesítse majd annak szövegét.
Egy Pest megyei küldött viszont azzal egyetértve, hogy a részletekbe
menő vita helyett a küldöttek írásban tegyék meg észrevételeiket -
rámutatott: a programnyilatkozat szövegét a kongresszusnak kell
jóváhagynia. Ezt a javaslatot mások is támogatták. A szavazás
eredményeként a küldöttek abszolút többséggel úgy foglaltak állást,
hogy a programnyilatkozat tervezetéhez mindenki irásban tegye meg
javaslatát, de az íly módon átdolgozott szöveget terjesszék a
kongresszus elé.

    Ezután áttértek az alapszabály-tervezet vitájára.

    Elsőként a platformok képviselői kaptak szót. Gulyás András, a
Reformszövetség véleményét kifejtve fontosnak tartotta, hogy a
kongresszus szellemével összhangban az MSZP a tagság pártja legyen,
érvényesítse a teljesítményelvet céljaiban, működésében,
gazdálkodásában. Szükségesnek tartotta, hogy az alapszabály hosszabb
időre készüljön, de fontos feladat elemezni a mechanizmusokat a
kongresszust követő átmeneti időszakban is, ha kell ideiglenes
szabályozással. Kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezetben a
kongresszus nem foglalja el azt a helyet, amely valóban megilletné,
mint a párttagság akaratának letéteményese. A végrehajtó, operatív
feladatok, illetve funkciók még túlzottak, az ellenőrző tevékenység
nem mindenütt elég markáns.

    A Reformszövetség képviselője egyetértett azzal, hogy a
fegyveres testületekben dolgozó párttagok jogaival kapcsolatos
megszorításokat ne tartalmazzon az alapszabály, azt a párttörvény
rendezze. Szükségesnek tartotta azt is, hogy mielőbb elkészüljenek a
kiegészítő mellékletek - a fegyelmi, etikai szabályozás -, nehogy
felmerülhessen a titkos záradékok eshetősége. Végezetül
szorgalmazta, hogy a párt vezetői - az alapszabály részeként is
megfogalmazva - jelölésükkor írásos nyilatkozatban vállalják:
legjobb tudásuk szerint, politikai és emberi tisztességgel
munkálkodnak; s tegyenek vagyonnyilatkozatot is a megválasztásukkor,
amelyet a funkcióból való távozáskor meg kellene ismételni.
(folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 10:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (3. rész)

A Népi demokratikus platform szóvivője hangoztatta: az
alapszabály-tervezetet alkalmasnak tartják arra, hogy az új párt
önmaga demokratizálása révén, összefogva más demokratikus erőkkel, a
siker reményében birkózzon meg a társadalmi válsággal. Örömmel
vették tudomásul, hogy az alapszabály-tervezet egyértelműen rögzíti:
a párt marxista szellemiségű, platformszövetség jelleggel működő,
eleven mozgalomként, tömegpártként kíván működni. A tanácskozás
elmúlt két napja már bizonyította, hogy ezek az elvek a gyakorlatban
is megállják a helyüket. Az alapszabály-tervezet alkalmas arra is,
hogy a párt újjászervezze erőit, és a választásokon eredményesen
képviselje a saját munkából élő emberek többségét.

    A vidék esélyegyenlőségéért platform képviselője kiegészítésként
javasolta: az alapszabály rögzítse a tagozatok létrehozásának
lehetőségét, és jelezte, hogy a vidék tagozatot be kívánják
jegyeztetni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a
kongresszus döntése - amely nem ad módot hozzászólásokra a
programnyilatkozat tervezethez - ,,hermetikusan,, elzárja az új
arcok megjelenésének, a bemutatkozásnak a lehetőségét. Tolmácsolta
küldött-társai kérését: még a személyi kérdések eldöntése előtt a
listán szereplőket ismerhesse meg a kongresszus.

    Hoch Róbert kifejtette: az Összefogás platform alapvetően
egyetért az alapszabály-tervezettel, csupán azt kéri, hogy a
pártsajtó felsorolásánál vegyék figyelembe az Új Fórum című
hetilapot is. A továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy
amennyiben a kongresszus elfogadja az új alapszabályt, törekedni
kell annak következtes érvényesítésére. Ne fordulhasson elő az, ami
az elmúlt időszakot, sőt még az elmúlt napokat is jellemezte, hogy a
megválasztott pártvezetés függetlenítette magát az őket megválasztók
- a kongresszus, a párttagság - határozataitól.

    Bejelentette, hogy az Összefogás platform feloszlik, mivel
elérték céljukat. Korábban többször hangsúlyozták: arra törekednek,
hogy az MSZMP-t - nem a névhez ragaszkodva - megmentsék. Úgy érzik,
hogy ennek a célnak az eléréséhez sikerült hozzájárulniuk -
hangsúlyozta Hoch Róbert. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 10:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP kongresszus - harmadik nap (4. rész)

Kőhalmi Ferenc a Reformszövetség képviseletében emlékeztetett
arra, hogy az elmúlt évtizedekben - jóllehet, az alapszabály ezt
kimondta - mégsem a kongresszus volt a párt legfelső szerve, hiszen
a két kongresszus között a Központi Bizottság helyettesítette e
plénumot. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte, hogy a korábbiakban mindig
az operatív hatalomnak volt döntő befolyása.

    Fontosnak tartotta, hogy az alapszabály világosan megfogalmazza
a párton belüli hatalmi ágak szétválását. Végezetül szorgalmazta: a
párt programját csak tételes és részletekbe menő vita után fogadják
el a küldöttek. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 10:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (5. rész)

A megyei küldöttcsoportok nevében szólók: az
alapszabály-tervezettel kapcsolatban számos ponton egymással
ellenkező véleményt fogalmaztak meg. Így vita tárgya volt a
munkahelyi pártszerveződés kérdése, az apparátus kialakítása és
felépítése, a megyei pártszervezetek szerepe. Elhangzott olyan
vélemény, hogy a megyei szervezetek helyett regionális
pártapparátust kell kiépíteni, s annak kell nagyobb szerepet adni.
Mások úgy vélekedtek, hogy a választások miatt továbbra is szükség
van a megyei szervezetekre, ám ezek apparátusa lényegesen kisebb s
hatóköre korlátozottabb legyen, mint az MSZMP által kialakított
rendszerben volt. Ismét mások véleménye szerint kis létszámú, a
szakapparátust kinevező megyei elnökségre van szükség, s emellett
létre kell hozni a vidéki Magyarország gondjait, problémáit jól
ismerői profi politikusokból álló vidéki országos titkárságot. E
témához kapcsolódóan hangzott el Baranya megye küldöttjének
javaslata az alapszabály bővitésére; eszerint a Magyar Szocialista
Párt a választások idején választó pártként működne. Kezdeményezte
azt is, hogy a párt tagsága tekintse kötelezőnek a jelöltek
támogatását, s a választás végéig ne folytasson frakciózást,
platformharcot. A vétőket szigorúan meg kell büntetni - vélekedett.

    A Somogy megyei küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy a
jelenlegi alapszabály-tervezet korlátozni kívánja a pártválasztmány
szerepkörét. Elhangzott egy olyan javaslat is, hogy a tagfelvételnél
célszerű lenne eltörölni a korhatárt, illetve azt jelenleg 17
esztendőben kellene meghatározni. A pártszervezetek munkahelyi
működésével kapcsolatban a küldöttek egy része arra hivatkozott: nem
szabad korlátozni az állampolgárok jogát a szabad szerveződésre.
Mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván: a munkahely nem
válhat a politikai csatározások színterévé.

    Az alapszabály-tervezet vitájában javaslatként hangzott el - az
MSZMP és az MSZP szervezeti felépítettségével összefüggésben -, hogy
átmeneti szabályzatot kell kialakítani, s abban rögziteni a
felmerülő kérdések rendezésére hivatott egyeztető bizottság
létrehozását. Ugyancsak javasolták - például Bács-Kiskun megyei
küldöttek -, hogy az új pártba lépő szándékát - aláírás után - a
taggyűlés hagyja jóvá. Vitás esetekben az egyeztető bizottság
döntene. Igényelték, hogy regisztrálás alapján is legyen mód a
párttagságra. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 13:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (6. rész)

A vasárnap reggel újjáalakított fejléccel megjelenő Népszabadság
főszerkesztője tájékoztatta a küldötteket a korrigálásról, s ehhez
utólagos jóváhagyásukat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de
lényeges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tartalmában a
párt eszmeiségéből táplálkozik.

    Gesztusértékü felszólalás is elhangzott a tanácskozáson. Az 1-es
számú küldött - Bodó László Baranya megyéből - bejelentette:
amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megyeiek javaslatát,
amely szerint a küldött-sorszámok alapján osztják ki az új tagsági
igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sokat tett az
új párt létrehozásáért.

    Az alapszabály-tervezetről folytatott vitában kért szót Szűrös
Mátyás is.

    (Felszólalását külön hírben ismertettük.)


     x x x


    Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Zala megyei
küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresszus a továbbiakban - egy
korábbi ügyrendi határozatot megváltoztatva - folytasson általános
politikai vitát a programnyilatkozatról. A küldöttek a
kezdeményezést jóváhagyták. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 13:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (7. rész)

Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a küldöttek
áttértek a párt programnyilatkozatának általános politikai vitájára.
Elsőként a kongresszuson szerveződött nemzet egészségéért elnevezésű
platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az
egészségügyben, illetve a társadalom egészségi állapotában a
nyolcvanas évek közepére kialakult, már-már tarthatatlan helyzetet.
A kilábalás esélyeit latolgatva hangsúlyozta: az egészségügy
kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavatkozás szükséges.
Összegezte azokat az elveket, amelyek mentén az új párt
kialakíthatná egészségügy-politikáját. Első számú alapelvként jelölte
meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell
kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti
jövedelemből való részesedésének európai színvonalra emelését, egy
biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a
hálapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy
privatizálása kérdésében. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 14:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (8. rész)

A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta,
hogy a kongresszus távlatos kihatásait ma még korai lenne értékelni.
Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai
befolyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt
megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek
előtt állnak.

    Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alapszabályának
meghatározása mellett sorsdöntő jelentősége van annak, hogy a
küldöttek milyen vezetőséget választanak a párt élére. A párt
ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a
társadalmi rendszerváltás elkötelezettségét, a kialakult
diktatórikus szocialista viszonyok gyökeres átépítésére való
hajlandóságot, illetve az erre való készséget reprezentálják. Ez
egyben azt is jelenti, hogy homogén, reformelkötelezett elnökségre
van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP
konglomerátum jellegét, sok, egymástól elütő, egymást kizáró áramlat
működik benne, ezért csak egységes vezetés tudja egyben tartani.
Csak így tudja megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a társadalom új
viszonyai között is akcióképes, a társadalmat formálni akaró és
formálni is képes szocialista elkötelezettségű erőként meg tudja
őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A
programot, a szervezeti szabályzatot, a vezetés összetételét e
szempontból kell végiggondolni.

    Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem történt meg attól
a politikától, amely ,,ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a
totális csőd állapotába juttatta,,. Azoktól sem határolódott el az
új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A
kongresszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyanakkor nem
a kinyilatkoztatásoktól függ - figyelmeztetett -, hanem attól, hogy
milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZP-nek esélye
van arra, hogy részben a hatalom birtokosának örököseként, illetve a
kormánnyal szoros kapcsolatban álló pártként olyan változtatásokat
kezdeményezzen a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden
területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet
arról, hogy valóban új párt született. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (9. rész)

Az Ifjúságért platform nevében Koncz Dezső azt kifogásolta: a
dokumentumban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit
kíván tenni az ifjúság érdekében, a fiatalok megnyeréséért. Naiv
álomnak minősítette azt feltételezést, hogy ha majd lesz jó
programja a pártnak, követik a fiatalok. A felülről szerveződés
legelőször mindíg ennél a generációnál görcsölt be - mutatott rá.
Szerinte a pártnak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül
kellene eljutnia az ifjabb nemzedékhez.

    A vidék esélyegyenlőségéért platform képviseletében ketten
kértek szót. Lakos László az agrár- és a vidéki platform
megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után
célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen
előrehaladt a politizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt
követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondását
várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak
tulajdonosai, a szövetkezetek tagjai dönthetnek. Törvényes
garanciákkal alátámasztott esélyegyenlőséget követelt az
agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona az önkormányzatok
jelentőségét méltatta a jövő alakításában. Ezzel összefüggésben azt
sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási
határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshozatali és
forráselosztási jogkörrel. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 14:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (10. rész)

Szabó Balázs az agrárplatform képviseletében elöljáróban rögtön
eloszlatta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az
MSZMP utódpártja a soron következő választásokon egyértelműen maga
mögött tudhatja a vidéki Magyarországot. Mint mondotta, a magyar
paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik,
márpedig a párt jelenlegi agrárprogramja túl általános. Ezért
szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond lefordítását az
egyszerű parasztemberek nyelvére. Távlati célként a földek feletti
önrendelkezés és a mezőgazdasági tulajdon újragondolása nyomán egy
több szektorú mezőgazdaság létrejöttét jelölte meg.

    A Népi demokratikus platform nevében kapott szót Sziklai László,
aki arra kereste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a
marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsága, a párthoz
kötődő értelmiség. Ezzel kapcsolatosan rámutatott: míg az elmúlt
évtizedekben az Egyesült Államokban, az NSZK-ban vagy Olaszországban
megújult a marxizmus, addig nálunk eluralkodott az a nézet, hogy a
marxizmus valójában idegen a magyar szellemtől. Hangsúlyozta: a
marxizmust nem bibliaként kell kezelni, de figyelembe kell venni,
hogy elmélet nélkül csak gyülekezet képzelhető el és nem párt.
(folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 16:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (11. rész)

A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos
felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legnagyobb
létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem
tartotta kielégítőnek a szombaton született - az új párt
létrehozását deklaráló - kompromisszumot, s azt sürgette: a
Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel
azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb
szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak
képviselőivel, híveivel.

    Az egymással is vitázó, szenvedélyes felszólalásokra reagált a
megbeszélésen jelenlévő Pozsgay Imre. Emlékeztetett arra: a
kongresszus érvényes hangja péntek délután fogalmazódott meg, a
reformerők ekkor mondták ki azokat a gondolatokat, amelyek egy új
párt létrehozásához vezettek. Az idő halad, a fáradtság, az
idegesség jelei mutatkoznak a kongresszuson, így megeshet, hogy az
eredeti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el.

    - Megértem azokat, akik 30, 20 vagy akár egy-két évi türelem
után úgy érzik: eljött az ideje a megkülönböztetésnek, ám ezen a
kongresszuson ehhez nem találták meg a megfelelő kifejezési formát.
Van ugyanakkor egy lélektani mozzanata is ennek a törekvésnek, egy
olyan vágy, hogy végezze már el valaki helyettünk az elszámolást,
hogy ne kelljen önmagunkban is elvégezni azt. Vagyis: szeretnénk itt
és most megtakarítani azt a küzdelmet, amely igazán holnaptól
kezdődik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy olyan megoldásokat
keresünk, amelyek miatt később szégyenkeznünk kell, mert ellentétben
állnak a humanizmussal, az európai gondolkodással. Ne engedjünk
ennek a lélektani nyomásnak, csak a progresszió nyomásának
engedjünk


    Pozsgay Imre leszögezte: - a ,,mindent vagy semmit,,, a ,,ma
győzni,, jelszavával nem tudjuk visszahódítani a magyar társadalom
jóindulatát, s ugyanolyan szektás módon zárkózunk magunkba, amely
módszertől szeretnénk örökre megválni. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 17:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (12. rész)

- Elfogadom én is, hogy etikai normákat, szabályokat kell
állítanunk, akár az emberek egy köréről kimondanunk, hogy nincs
helyük közöttünk. Nyíltan, világosan kell vallanunk, hogy a
baloldalon vagyunk, azokból táplálkozunk, akik ebben az országban
ezen az oldalon kerestek választ a társadalom kérdéseire. De egy
valamit nem hagyhatunk figyelmen kívül: hagyni kell megváltozni a
tisztességes embereket. Mi lett volna a reformációból, ha Luther
Márton kijelenti, hogy volt katolikusokkal nem hajlandó együtt
menni?

    Végezetül a közeljövő politikai tetteinek három fő elemét emelte ki:
- A reformplatformnak, illetve a platformok szövetségének közös
programja alapján működő, homogén és együttműködni képes pártvezetést
kell létrehozni, egyidejűleg megőrizni azt a kormányt, amely még
kormányzóképes állapotban tudja tartani az országot. S mint drága
kincsre kell vigyáznunk az Országgyűlésre, hogy még meg tudja hozni
a békés átmenethez szükséges törvényeket, mert ha ez a parlament
felmondja a szolgálatot, akkor ex lex állapot és diktatúra lesz az
országban. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 17:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (13. rész)

A szünet után folytatódott a programnyilatkozat vitája. A
felszólalásokban, ha nem is élesen, de bizonyos véleménykülönbségek
felszínre kerültek.

    Éppen az igazi konfrontációt hiányolta Huszár Tibor budapesti
küldött, aki szerint azok az ellentétes nézetek, amelyek a korábbi
vitákon tapasztalhatók voltak, a kongresszusi eszmecserén eddig még
nem kerültek felszínre. A párttagságon belül nagyon markáns
törésvonalak alakultak ki olyan kérdésekben, mint a
többpártrendszer, a demokratikus centralizmus, az 1956-os események
megítélése, a modellváltás vagy rendszerváltás ügye. Az ország
jelenlegi körülményei között azonban egyáltalán nem mindegy, hogy a
párt kongresszusán létrejövő egység mennyire valóságos. A Kínában
történtek arra figyelmeztetnek: olyan emberek, akik egyértelműen a
reform híveinek vallották magukat, kiélezett válsághelyzetben inkább
a visszarendezést választották. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy
sikerüljön tisztázni: ki milyen mértékben azonosul az új párt
programjával.

    Huszár Tibor emlékeztetett arra is: néhány nappal ezelőtt egy
felelős magyar pártvezető a moszkvai televízióban a párt
programtervezete alapján olyan képet alakított ki, hogy
Magyarországon jelentős jobbratolódás megy végbe. Ennek a vezetőnek
mindenképpen kötelessége lett volna a kongresszuson megindokolni,
miért alakult ki ilyen véleménye a pártprogramról. Egy másik felelős
elvtárs, aki éveken keresztül irányította a magyar ideológiai
életet, szombaton a párt jellegéről kialakított dokumentum vitája
során több rövid felszólalásában egyebek között belebocsátkozott
abba a vitába: ki a reformkommunista. Mivel ebben a kérdésben az
illetőnek igazán lenne mit tisztáznia, ezért Huszár Tibor azt várta,
hogy vasárnap bővebben is kifejti: 1972-73-ban miért konfrontálódott
a reformmal. Hangsúlyozta: ha ezek az ügyek tisztázatlanok maradnak,
a pártnak sem a választásokon, sem a kiéleződő szociális harcok
időszakában nem lesz kellő hitele.

    Böjthe András Komárom megyei küldött azt vetette fel, hogy a
programból nem olvasható ki egyértelműen, mivel és miért kiván
szakítani a párt. A tagság így nem tudja hányadán is áll, a
kívülálló számára pedig úgy tünhet, hogy a párt igazi arcát most
álarccal takarja el. Véleménye szerint a program nem kerülheti meg a
marxizmussal való elszámolást; ki kell mondania, hogy azt a
marxizmust, ami a köztudatban él, s amely az eredeti eltorzult,
hamis változata, elveti, de az igazi marxi filozófiát, dialektikus
szemléletet ápolja, alkalmazza. (folyt. köv.)


1989. október 8., vasárnap 19:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (14. rész)

A programnyilatkozatnak is bizonyítania kell, hogy ez a párt más
párt lett, nem egyszerűen névváltoztatásról van szó - mutatott rá
több más küldött. A hozzászólásokban nagy hangsúlyt kapott: a
pártnak vállalnia kell a vidék problémáit, mindent meg kell tenni a
vidéki települések felzárkóztatásáért, fejlődésükhöz az
esélyegyenlőség biztosításáért. Egyesek szerint a programtervezetben
leírtak még mindig a segélyezés, a gyámkodás felfogását képviselik.
A vidék gondjainak megoldásával összefüggésben többen kiemelték az
önkormányzatok jelentőségét. Lassu István Somogy megyei küldött azt
javasolta, hogy a pártvagyonnak az a része, amely nem a tagdíjakból
származik, kerüljön át az önkormányzatok tulajdonába, s azt más
pártok is igénybe vehessék. Hámori Csaba szerint pedig a tanácsi
kezelésű vagyont kellene átadni a városok, községek tulajdonába,
illetve az állami tulajdon egy része kerülhetne át az önkormányzatok
tulajdonába vagyonkezelő részvénytársaságok közvetítésével.
(folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 19:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP kongresszus - vasárnapi munkanap (15. rész)

A késő délutáni órákra lanyhult a vitaszellem: néhány küldött
felszólalása nem igazán a programnyilatkozathoz kapcsolódott; az
előre megírt beszédek hangvétele, tematikája korábbi
kongresszusokra emlékeztetett. Volt, aki a foglalkoztatási
problémákról, más a társadalombiztositás jövőjéről beszélt. A
nyugdíjasok véleményét tolmácsoló küldött a sokakat irritáló, meg
nem érdemelt nagyságrendű nyugdíjak ellen lépett fel.

    Ezek mellett ugyanakkor többen gazdagították érdemi, új
szempontokkal a programtervezet vitáját. Egy fiatal budapesti
küldöttnő úgy fogalmazott, hogy a pártnak még csak a lelkiismerete
szólalt meg az ifjúsággal kapcsolatban. A párt akkor lesz hiteles,
ha a fiatalok óhajának eleget téve a dokumentumban - majd a
gyakorlatban is - prioritást kap az oktatás. Küldött-társai figyelmét
arra hívta fel, hogy személyesen keressék s nyerjék meg
tagtársaikat az új pártnak.

    Az esti órákban a XIII. kerület küldötteként felszólaló Barabás
János véleménye szerint a programnyilatkozatban vázolt legfontosabb
stratégiai kérdésekben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Az új
párt létrehozásának pillanatában világosabbá, konkrétabbá, szellemi
értelemben radikálisabbá kell tenni a programot, megfogalmazva,
hogy az ország, a nemzet előrehaladását egy baloldali szocialista
párt segitheti.

    Az általános programvitát az esti órákban zárták le.

    x x x

    (A programvita délelőtti szakaszában kapott szót Kótai Géza,
délután pedig Békesi László. Külön hírben ismertetett
felszólalásaikat kérjük a tudósítás megfelelő helyén figyelembe
venni.)

    x x x

(folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 20:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (16. rész)

Az esti órákra a szerkesztőbizottság elkészült a Magyar
Szocialista Párt alapszabály-tervezetének módosító, kiegészítő
munkálataival, így a kongresszus a programnyilatkozat általános
vitáját megszakítva, hozzáfogott a pártélet e fontos dokumentumának
részletes vitájához.

    Az érdemi munka megkezdését rövid intermezzo előzte meg. A
tanácskozásnak a délutáni órákra már némileg feszültté váló
légkörében ugyanis számos híresztelés, rémhír kapott szárnyra. Az
egyik, nagy visszhangot kiváltott híradás szerint a Kádár János
Társaság párttá alakult, s egyes hírek szerint ehhez az Összefogás
platformnak is köze volt. A platformszerveződés nevében felszólaló
Kemény László határozottan cáfolta ezt a feltételezést. Leszögezte:
az Összefogás platform elérte célját - hiszen a kongresszus
elkerülte a pártszakadást -, ezért feloszlatta magát. A Kádár János
Társaság akciójához nincs köze.

    Az egyik küldött a kongresszus nyilvánossága előtt azt kérdezte:
mi a valóságalapja a kormányválságról szóló híreknek, több miniszter
lemondásának. ,,A kormány a helyén van,, - válaszolta Németh Miklós,
a Minisztertanács elnöke. A híresztelések hamisak, semmiféle
kormányválság nem fenyeget, a testület egyetlen tagja sem mondott le
- hangzott a cáfolat.

    A kitérő után a kongresszus már valóban hozzáfoghatott az
alapszabály-tervezet kimunkálásához. A tervezethez Fejti György
fűzött szóbeli kiegészítést. A dokumentum előkészítésével megbízott
munkacsoport vezetője hangoztatta: az elmúlt napon a kongresszus már
egy történelmi jelentőségű okmányt elfogadott, amikor kimondta a
Magyar Szocialista Párt megalakulását, most az új párt
,,alkotmányának,, kimunkálására kell vállalkozniuk a küldötteknek.
Az alapszabály-tervezet kidolgozását mind a kongresszust megelőzően,
mind a legfelső pártfórumon élénk vita kísérte. A polémia
legfontosabb tanulságait összefoglalva Fejti György hangsúlyozta:
egyetértés alakult ki abban, hogy az alapszabálynak elveiben
következetesnek és szilárdnak kell lennie, ugyanakkor az alkalmazott
szervezeti megoldásaiban rugalmasságot kell tanúsítania. Az
alapszabálynak következetességet kell mutatnia az önkéntesség
elvének érvényre juttatásában, a lelkiismereti,
véleménynyilvánítási, cselekvési szabadság, a pártdemokrácia, a
tolerancia érvényesítésében. A szerveződési elvek rugalmassága pedig
mindenekelőtt azt jelenti, hogy vissza kell szorítani azt az
elidegenedést, amely a párt vezetése és a tagság között kialakult. A
pártbürokrácia felszámolására nincsenek kész receptek, ezt a
gyakorlati munka során kell a pártmozgalomnak kikísérleteznie.
(folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 22:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (17. rész)

Az alapszabály-tervezetről szóló vitának egyik visszatérő eleme
volt a bizalmatlanság a korábbi struktúrákkal, irányítási formákkal
szemben. A bizalomhiány azt az igényt vetette fel: a
pártalkotmányba építsenek be garanciákat annak érdekében, hogy ne
ismétlődhessen meg a korábbi hibás, rossz gyakorlat. Ez az igény
némileg ,,túlszabályozottá,, tette a tervezetet, ezt azonban később
a bizalom erősödésének függvényében az új párt soron következő
kongresszusain minden bizonnyal ki lehet majd küszöbölni.

    A küldöttek ezután nekiláttak a tervezet részletes vitájának:
tételesen, pontról pontra górcső alá vették az egyes pontokat. A
dokumentum jelentőségét tükröző hosszú, idegőrlő vita kezdődött.

    A küldöttek döntése alapján az alapszabály-tervezet kimondja: a
párt az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a
szabadságot, a demokráciát maradéktalanul valló marxista szellemű
politikai szervezet. Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom
időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritást és a
társadalmi igazságosság elvét, az értékteremtő munka tiszteletét.
Épít a magyarság történelmi hagyományaira és értékeire, egyik
örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és
haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége gondolatának.
Tevékenységével a nemzet egészét kívánja szolgálni. A párt a saját
munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók pártja. A
Magyar Szocialista Párt szoros és szerves kapcsolatot kíván
fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai
baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista,
szocialista és szociáldemokrata pártjaival. Döntés született abban
is, hogy a pártba a 17. életévüket betöltöttek léphetnek be. A
kongresszus úgy határozott, hogy a párttagok elsődleges
közösségének, az alapszervezeteknek a legkisebb létszámát három
főben szabják meg.

    Rendkívül heves vita alakult ki abban a kérdésben, hogy az
alapszabály megadja-e a munkahelyi szerveződés jogát az
alapszervezeteknek. A látszólag egyszerű szervezeti kérdésnek tűnő
problémáról hamarosan kiderült, hogy elsőrendű politikai kérdés. A
már-már megfenekleni látszó vitát Nyers Rezső határozott hangú
felszólalása döntötte el. (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 22:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (18. rész)

Elmondta a kongresszus résztvevőinek, hogy amikor egy
magyarországi vegyesvállalat alapítására készülődő külföldi beruházó
véleményét kérdezte, lehet-e az üzemben pártszervezet, azt a választ
kapta: lehet, mert azt reméli ettől, hogy jobban összefogja a
munkára a dolgozókat. Szavait hosszan tartó taps fogadta. Nyers
Rezső ezután így folytatta:

    - Ehhez még azt szeretném hozzátenni: én a Horthy-rendszerben
kezdtem a munkát és a pártmunkát. Egy üzemben voltam párttag; és ezt
a jogot a szervezett szocialista nyomdászok harcolták ki maguknak.
Nem szeretnék egy demokratikus országban olyan jogszabályokat,
amelyek reakciósabbak a Horthy rendszerénél.

    A döntés végső soron az Országgyűlés kezében van - szögezte le
Nyers Rezső. Ami a jövőt illeti: a pártmozgalomnak fokozatosan a
lakóterületre kell átmennie, elsősorban lakóterületi szervezést kell
folytatnia. Ahogy a helyzet megengedi, a párt kivonul a
munkahelyekről, de ahol a tagok ott akarnak maradni, ott
maradhassanak


    A küldöttek ezután elsöprő többséggel az alapszabály-tervezet
vonatkozó pontjának ,,A,, változatát hagyták jóvá, amely kimondja:
,,Alapszervezet létrehozását a párttagok és a választott testületek
a törvényi korlátok között, tetszőleges rendező elv szerint
kezdeményezhetik. Ajánlott a mindenkori országgyűlési képviselői,
illetve tanácstagi körzeteket követő lakóhelyi szerveződés.,, (A
döntés ellen szavazó 107 küldött között volt például Pozsgay Imre,
Németh Miklós és Horn Gyula.) (folyt.köv.)


1989. október 8., vasárnap 23:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (19. rész)

A párt országos szerveit meghatározó fejezet részeként a
küldöttek elfogadták azt a szakaszt, amely szerint a kongresszus a
párt legfelsőbb képviseleti és döntéshozó szerve, amely egyebek
között meghatározza a párt politikájának alapvető elveit, s dönt a
párt stratégiájáról, politikai irányvonaláról, a más párttal való
egyesülésről, illetve a párt szétválásáról és feloszlásáról. E
funkcióiban a kongresszust semmilyen szerv nem helyettesítheti.
Egyetértés volt abban, hogy a kongresszust az országos elnökség
szükség szerint, de legalább évente hívja össze. Az elnökségnek
kötelessége a kongresszust összehívni, ha a párttagság 10 százaléka,
illetve az országos választmány azt kezdeményezi. Az országos
elnökség feladata, hogy legalább 90 nappal a kongresszus előtt
döntsön annak időpontjáról és helyszínéről, s tegyen javaslatot a
kongresszus napirendjére.

    A két kongresszus között a párttagság képviseleti és ellenőrző
szerve az országos választmány, amely szükség szerint, de évente
legalább négyszer ülésezik. A párt országos vezető szerve az
országos elnökség, amelynek létszámát 17-21 főben határozták meg a
küldöttek. A kongresszus az alapszabály-tervezet részeként
jóváhagyta a párt országgyűlési, illetve tanácsi csoportjairól szóló
bekezdéseket s az MSZP tagozatait meghatározó szakaszokat.

    A tervezet feletti vitát este háromnegyed 11-kor - a
Reformszövetség, a Népi demokratikus és a vidék esélyegyenlőségéért
platform kezdeményezésére fefüggesztették.

    A kongresszus hétfőn délelőtt az alapszabály-tervezet feletti
vitával folytatja munkáját. (MTI)


1989. október 8., vasárnap 23:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm. - Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18. - Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni. - Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom. - Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD