Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 14.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Fidesz-kongresszus - 1. folyt.

"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle: módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán? - A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki, illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."

Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)

1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.

x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban.
Miért?

    - A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk
semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag
többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell
hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán
múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük
ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük
rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk.

    x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken?

    - A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az
önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken
megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes
igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha
belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen,
hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés,
a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg
államiságunkat, magyarságunkat.

    x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az
ellenállás volt...

    - Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több.
Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai
rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak
olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a
kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek
szabad választása jellemez.

    x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet
szeretnének...

    - Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ
menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen
lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és
ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg
még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (2. rész)

Az elképzelés alapvetően harmonizál a kormány törekvéseivel.
Egyrészt beleillik a kormány új Közép-Kelet-Európa politikájába,
amelynek lényege új partneri kapcsolatok kezdeményezése a velünk
határos országokkal. Másrészt illik a kormány regionális gazdasági
együttműködés kiépítésére irányuló törekvéseihez, amelyekkel a
természetes adottságokban rejlő előnyök minden irányban
kihasználhatók.

    Itt tehát lényegesen többről van szó, mint a szabad vámterület.
Termelési, értékesítési koordinációt kezdeményezünk, erősödő
turisztikai és kulturális kapcsolatokat. Mindez összhangban van a
kormány biztonságpolitikai törekvéseivel is.

    x Tekinthető-e ez egy leendő Dunai Konföderáció csírájának?

    - Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, de nem is hiszem, hogy
ezt megcélozhatjuk. Az akadályok közismertek. Pedig a térség
népeinek csak hasznára válna, ha az együttműködés szálai minden
területen erősödnének.

    x Ön melyeket ítéli kormánya legmarkánsabb jellemzőinek?

    - A határozott belpolitikai nyitást a különböző mozgalmak, az
újonnan szerveződő politikai pártok felé; valamint változások
kezdeményezését olyan területeken, amelyek eddig a magyar reformerők
számára tiltott területnek számítottak. Ide tartozik:

    - a védelmi politika, amelyben a kormány haderőreformot
hirdetett meg és nemzetközileg is figyelemre méltó lépéseket tett a
katonai doktrína védelmi jellegének erősítése, a hadseregre
fordított kiadások és a hadsereg létszámának csökkentése érdekében,

    - a kormány külpolitikája, amely minőségi változásokat jelent a
nemzetközi nyitásban, az Európa házhoz való csatlakozásban, a
külföldön élő magyarok érdekeinek védelmében, az emberi jogok és
humanitárius kérdések érvényesítésében. A kormány komoly határokat
lépett át nemcsak jelképes értelemben, hanem fizikai értelemben is
azzal, hogy lebontotta a ,,vasfüggönyt,,.

    - Átfogó alkotmányozási folyamat kezdeményezése (köztársasági
államforma, többpártrendszer, parlamenti demokrácia, a kommunista
párt vezető szerepének kiiktatása az alkotmányból), amellyel a
kormány saját egzisztenciája szempontjából is figyelemre méltó
kockázatot vállalt. (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (3. rész)

- A gazdaságpolitika, amelyben a kormány széles körű, a
kelet-európai országokban eddig nem alkalmazott liberalizálási
folyamatot indított, nemzetközileg magas színvonalú társasági
törvényt dolgozott ki, széles körű tulajdonreformot és ezen belül
privatizációs folyamatot kezdeményezett. Mindezzel a magyar gazdaság
közelebb jutott a mai korszerű piacgazdaságokhoz.

    x A hazai nyitás egyik legfontosabb része az egyházakkal való
kapcsolat új alapokra helyezése. A nyugatnémet sajtóban nemrég
szenzációszámba menőnek minősítették az egyházaknak tett ajánlatát
az együttműködésre. Mit vár Ön ettől az együttműködéstől?

    - Az együttműködés javítása az egész társadalom érdeke, hiszen
az egyházak komoly társadalmi tényezők ma Magyarországon. Ez a
társadalom nem juthat ki a jelenlegi súlyos morális és szociális
értékválságból, ha nem épít az egyházakra. Az egyházak komoly
stabilizáló funkciót tölthetnek és töltenek be az ingoványos
politikai viszonyokban, szerepük a társadalmi béke megteremtésében,
megőrzésében nélkülözhetetlen. Engem és kormányom tagjait ezek
vezérelték a közeledésben, ami - hitvallásom szerint - az egész
magyarság érdekeit szolgálja. A kormánynak, mint a népképviselet
által megválasztott testületnek mindig, de a jelenlegi helyzetben
méginkább a társadalmi integrációra, iletve az azt elősegítő
tényezőkre kell koncentrálnia, s felül kell emelkednie az
aktuálpolitikai érdekeken, a hangos, de gyökerek nélküli politikai
erőkkel való lepaktáláson.

    x Az Ön kormánya - úgy tűnik - elődjeinél határozottabban lép
fel törekvései megvalósítása érdekében mind a kül- és
belpolitikában, mind a gazdasági szerkezet átalakításában, ami nem
csekély ellenállásba ütközik. Miben látja Ön egy következetes
kormányzati politika megvalósulásának legfőbb akadályát ma
Magyarországon?

    - A határozott kormányzati magatartás legfőbb akadálya a
koncepciótlanság volt, így az egyéb akadályokat nem is volt mód
érzékelni. A jelenlegi kormány tudja, hogy mit akar csinálni,
viszont számos tényező akadályozza tevékenységében. Ezek közül
kiemelkedik a 40 év alatt felhalmozódott tehetetlenségi nyomaték,
amit mindenféle változással szembeni ellenállás, illetve a
változás-elviselési képesség és készség visszafejlődése jelent. A
másik komoly akadályozó tényező a partnerek együttműködési
készségének nem megfelelő színvonala. (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:17


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (4. rész)

A kormány nagy horderejű, jelentős társadalmi-gazdasági
következményekkel járó döntései - például a szerkezetátalakítás
terén - feltételezik a kooperációt az érdekvédelmi, politikai és
társadalmi szervekkel, ehelyett ma számos együttműködésre hivatott
szervezet konfrontációra tör. A partnerszervek együttműködése alatt
természetesen nem fejbólintást igénylek a kormány döntéseire. A
döntésekkel lehet vitatkozni, azokat lehet kiegészíteni és
korrigálni - s ha szükséges, visszavonatni is -, a lényeg a partneri
viszony, ami ma nagyon hiányzik.

    A következő cselekvéskorlátozó tényező a belpolitikai helyzet,
illetve az annak átmeneti jellegéből fakadó bizonytalanság. Jelenleg
átmenetben vagyunk a többpártrendszerre, de a kormány és a parlament
még egypártrendszer mellett kapta mandátumát. Noha a kormány - és a
parlament is - minden eszközzel támogatja a politikai élet
pluralizálódását, az új rendszerre való békés áttérést, sokan, így a
vetélkedő pártok is céltáblaként használják a kormányt
csatározásaikban, s olyan döntéseit is kritizálják, amit bármely
kormány lenne is hatalmon, ugyanúgy csinálna.

    x Lassan egy éve - sokak szerint igazi Németh-kormányként csak
fél éve - lesz, hogy hivatalba lépett az Ön kormánya. Hogyan
értékeli a közel féléves tevékenységét?

    - A régebbi kormányok sokkal több időt kaptak a megmérettetésre,
sőt, valóban hiteles módon sohasem mérettek meg. Ez a kormány súlyos
örökséget volt kénytelen vállalni - gondolok itt az adósságteherre,
egyensúlyproblémákra, elavult gazdasági szerkezetre - ami nem fél
évre, de évekre determinálja a lehetőségeit. A politikai helyzet
bizonytalansága, valamint az említett determinációk ellenére ez a
kormány, úgy érzem, megmutatta, hogy van határozott elképzelése a
tennivalókról, és van benne következetesség is annak véghezvitelére.
Nem tartom lebecsülendőnek azokat a konkrét eredményeket sem -
például a május végi költségvetési szanálási csomagot, az NDK-s
menekültek ügyének rendezését, regionális és foglalkoztatási
feszültséggócok kezelését, a nagymarosi beruházás felfüggesztését -,
amelyeket sikerült elérnünk.

    x Az utóbbi időben Ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a
parlamentnek felelős kormányként kíván működni. Hogyan jellemezné a
kormány és a parlament kapcsolatát? Milyen változások következtek be
e téren? (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (5. rész)

- Amikor 1988. november 24-ikén átvettem a miniszterelnöki
hivatalt, a parlament erőteljes forrongásban, átalakulásban volt. A
képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és
egyre erőteljesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés
felismerte Alkotmányban biztosított szerepét, és jogosítványaival
egyre határozottabban kívánt élni. Ennek következtében erőteljesen
nőtt a kormányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a
kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében.

    Az új kormánynak ilyen körülmények között kellett kialakítani
saját arculatát, és jelentős adósságokat és terheket örökölve
kellett politikai tőkéjét szervezni. Ennek érdekében a kormány
gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégián: formájában
és tartalmában a felelős parlamenti kormányzás gyakorlatát
alakította ki. Ezt csak úgy tehette meg, hogy fokozatosan elszakadt
az MSZMP operatív centrumától, és mint új, független döntéshozó
központ működött. A kormány kapcsolatrendszerének elsődleges és
nyilvános formájává tehát a korábbi informális pártkapcsolatok
helyett a parlament vált, de ez a változás mindvégig konfliktusokkal
volt terhes.

    A kormány és a parlament viszonyának fejlődésében két jól
elkülöníthető szakasz figyelhető meg. Az első időszakban, amely
tavaly novembertől ez év májusáig tartott, ez a kapcsolat alakulóban
volt, határozott karakterrel még nem rendelkezett. A második,
májustól napjainkig terjedő időszakban egyre határozottabban
formálódnak ki a kormányzati elgondolások, és ugyanakkor egyre
erőteljesebb a parlamenti kontroll. Jól jellemzi ezt a folyamatot az
interpellációk számának rohamos növekedése.

    Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kormányzás van,
bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása
nyomán a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának
összeállításában, és ez a májusi kormányátalakulás során
gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a
parlamenti vitáknak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját
szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal,
állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország
helyzetéről. Egészében a kormány változtatva deffenzív magatartásán,
offenzív stratégiára tért át; a parlament előtti felelősség fontos
jogi intézménnyel, a bizalmatlansági indítvánnyal bővült.
(folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (6. rész)

Hozzátenném: mindezek a változások egy olyan időszakban mentek
végbe, amelyre a rendkívül intenzív törvényelőkészítés és
törvényalkotás jellemző (1988 novemberétől a mostani szeptemberi
ülésszakig az Országgyűlés 46 törvényt, illetve törvénymódosítást
fogadott el).

    x Milyen jövőt jósol a politikai egyeztető tárgyalásokon
elfogadott sarkalatos törvényeknek? Elfogadja-e a parlament a pártok
megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi
módosításokat hajt végre a törvényeken?

    - Ezek a törvények rendkívül alapos előkészítés eredményeként
kerültek a Politikai Egyeztető Tárgyalások elé. Ezzel nem akarom
alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a
viták során keresztülmentek. Tehát a parlament joggal vallhatja
,,magáénak,, ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik
velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. Én azt hiszem, a
parlament alapos vita alapján - eltekintve most a különféle pártok,
szervezetek sok kérdésben még mindig szóródó véleményétől -
legnagyobb felelőssége birtokában fog dönteni. A döntés kimenetele a
parlamenttől, illetve az ottani vitától függ, jóslásokba nem kívánok
bocsátkozni, mert azt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló
szándéknak minősítik.

    x Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató
témára, az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kongresszustól?

    - A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez
számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot,
amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a
néphatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a
szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjogok
érvényesítésén és tiszteletben tartásán nyugszik. Szervezetileg
olyan pártot jelent, amely végre - nemcsak szavakban, hanem
ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is
világosan elválasztja egymástól a belső szabályozást, a végrehajtást
és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének
alkotmányozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az Elnökség a
végrehajtásé. A vezetés személyi összetételében pedig radikális
generációs megújulást várok, amelyben hiteles, reformelkötelezett
emberek kerülnek a párt élére. (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (7. rész)

Még egy lényeges dolog: meg kell szabadulnunk azoktól a
személyektől, akiket különböző korrupciós vagy egyéb bűnök
terhelnek, illetve a programmal nem értenek egyet. Végül, de nem
utolsósorban: az új párt ne legyen világnézeti párt. A pártot a
cselekvési program integrálja, vagyis világnézeti szempontból a
teljes tolerancia híve vagyok a párton belül is.

    x Mi lesz a kongresszuson: egység vagy szakadás?

    - Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a radikális
megújulás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a
párt - utóbbi évben feltartóztathatatlannak tűnő -
presztizsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen híve vagyok és ezzel
nem vagyok egyedül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe
kell néznünk. A megújulás közben kell megválni azoktól, akik nem
képesek ennek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az
elvtelen kiegyezések nélküli megújulásnak adok esélyt a
,,kőkonzervatívok,, kiválásával, a következetes reformerők
győzelmével. Magam ennek az esélynek a valóra váltására törekszem.

    x Mi kell a megújuláshoz?

    - Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció szükséges, amely
egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokratikus
Magyarországot akar; amely a politikában, a gazdaságban és a
társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkózást Európához. Belülről
pedig olyan típusú polgárosodást ösztönöz, amely piacgazdasággal,
önkormányzattal azt az embertípust, azt a szabad polgárt alakítja
ki, aki a magyar történelem során eddig csak a periférián jelent
meg.

    x Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról?

    - Ha van új tartalom, új szervezet és új vezetés, akkor
természetes az új név is. Ha csak a név változik, akkor persze ez
nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létrejön az új tartalmú
szervezet, azt különböző nevek fejezhetik ki. Én elképzelhetőnek
tartom a Magyarországi Szocialista Párt, vagy a Magyarországi
Szocialisták Demokratikus Uniója elnevezést. De ha felmerül jobb,
azt is el tudom fogadni.

    x És mi lesz a múlt értékelésével?

    - Erről még sokat fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután
is, a pártokban is, a társadalomban is. Azt már most ki kell
jelentenünk, hogy az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus
szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus
mindig elvetélt, vagyis eddig alkalma sem volt arra, hogy
megszülessen. (folyt.köv.)


1989. október 4., szerda 17:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (8. rész)

Nagyon fontosnak tartom, hogy alaposan értékeljük és elemezzük az
1988. májusi pártkonferencia óta eltelt időszakot; ennek tanulságait
feltétlenül le kell vonnunk. S különösen fontosnak tartom annak
elemzését, hogy miért nem sikerült eddig az állampártot lebontani.
Annak elemzését, hogy miért maradt az egy párton belül továbbra is
két párt, illetve több párt.

    x Ezt hogyan érti?

    - Úgy, hogy az egypártrendszer körülményei között - évtizedeken
keresztül - az MSZMP tulajdonképpen különböző áramlatok
konglomerátuma volt. Jelen voltak benne a kommunista erőkön kívül
szociáldemokrata és parasztpárti, sőt kisgazda áramlatok is. Ebből
persze inkább előny származott az MSZMP, és hozzátenném, a
társadalom részére is. Másképp értékelem viszont azt, hogy az MSZMP
belülről kettészakadt; egyrészt azokra a vezetőkre, akik
privilégiumokat élveztek, másrészt azokra a párttagokra, akiknek
helyzetük semmiben sem különbözött a társadalom többi tagjáétól, és
akiknek többnyire csak hátrányok jutottak osztályrészükül. Most
végre az a feladat, hogy az új pártot a korábban nem kellően
megbecsült párttagság pártjává tegyük.

    x Vagyis a megújulás egyben elhatárolódást is jelent...

    - Igen. De nemcsak ezeken a pontokon. Az elhatárolódásnak a
társadalom számára meggyőzően kell bizonyítani, hogy ez a párt az
,,uralmon lévő rétegek,, érdekérvényesítő eszközéből a fizikai és
szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik. Az ideológiai
párt jelleget, az ,,ideológiai csendőr,, szerepet elutasítva
biztosítja minden párttagnak a szabad gondolkodás jogát. Meg kell
indulnunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból néppárttá,
élcsapat jellegű pártból tömegpárttá, ideologikus pártból
megvalósítható program köré tömörülő mozgalommá változik. A
pártkongresszus történelmi fordulatot csak így jelenthet. (MTI)


1989. október 4., szerda 17:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm. - Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18. - Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni. - Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom. - Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD