Rendszerváltás és az MTI

	A szocialista rendőrség munkájáról
München, 1989. augusztus 9. (SZER, Kommentár nélkül) - A következő dokumentumot a Beszélő közölte 27. számában. Címe: A szocialista rendőrség. Rövidített változatát olvassuk fel. A mottó: Éneklő rendőrök szívében, vadvirágokért éneklő rendőrök szívében. És most a szöveg: A szocializmus - és különösen az úgynevezett létező szocializmus definíciója körül napjainkban teljes a tanácstalanság. Már a kommunista főideológusok sem tudták megmondani: mit is jelent valójában ez a szó. De találó a vicc: a "szocialista" - fosztóképző. A "szocialista demokrácia" a demokrácia hiányát, a "szocialista törvényesség" a törvényesség hiányát jelenti. A szociaista rendőrség azonban távolról sem jelenti a rendőrség hiányát. Ellenkezőleg: a szocialista rendőrség a hatalmat gyakorlók legfőbb támasza, ezért tagjai: a szocialista rendőrök megkülönböztetett védelmet élveznek. Személyük a tömegkommunikációban a közelmúltig nem volt támadható - ma is csak módjával az. A szocialista rendőrre külön szabályok vonatkoznak. Esetleges felelősségrevonása ma is belügy. Külön ügyészséggel, külön bírósággal - a nyilvánosság kizárásával. A szocialista rendőr felelősségrevonását csak egy másik szocialista rendőr kezdeményezheti. Ennek hiányában még a szocialista ügyészség sem folytathat le vele szemben eljárást. A szocialista rendőr nagyon érzékeny lelkületű. Elég csak egy megjegyzés, esetleg egy grimasz, olykor egy pillantás - és máris csattan a pofon, kattan a bilincs. A szocialista rendőr gyűlöli az öntudatos állampolgárt, akinek jogai vannak, és a rendőri intézkedés jogszerűségét kétségbe meri vonni. Vele szemben mindig rendkívül durván lép fel, nem válogatva az eszközökben. (folyt.) 1989. augusztus 9., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A rendőrség munkája - 1. folyt.
A szocialista rendőr nem áll társadalmi és valóságos törvényi kontroll alatt. Csoda-e, ha a szocialista rendőrnek übermensch-tudata van? - Az alábbi eseteket a Független Jogvédő Szolgálat kartotékaiból válogattuk össze - bizonyítandó, hogy az újabban a sajtóban is emlegetett rendőri túlkapások nem egy-egy agresszív személyiségű rendőr fegyelmezetlenségének következtében jönnek létre, hanem az egész testület megszokott viselkedésének felszínre került tünetei. Valamennyi eset a közelmúltban történt, 1988 ősze és 1989 áprilisa között. Az első eset politikai vonatkozású: 1986. (sic ) október 23-ikán a kokárdát viselő B. Lajos negyedikes gimnazistát a népligeti Metro-aluljáró irodájában addig verték a rendőrök, amíg feldagadt szájjal ki nem nyögte, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. Aztán egy példa az állampolgári öntudat megtorlására: Szűcs János az Etele presszóban megkérte a két igazoltató rendőrt, hogy ha nem hivatalosan akarnak vele társalogni a kabátja hajtókáján lévő koronás címerről, vegyék ki a kezüket a zsebükből. Válaszképpen a rendőrök Szűcs János megbilincselték, beszállították a rendőrségi fogdába, ott megrugdosták, leköpdösték és az arcába sprayt fújtak - úgy hogy az egyik szemére 12 órára elveszítette a látását. A dokumentum összeállítója: Ujvárosi Viktor aztán példákat hoz arra, hogy miként járnak el a rendőrök bántalmazás megszokásból címen. Őry Tibor karácsony és újév között az egyik Somogy megyei faluban meglátogatta barátját. Olyan jól érezte magát, hogy a falusi postáról betelefonált a budapesti munkahelyére és további szabadságot kért. Jókedvében a két fiatalember a műszerre mutatva meegkérdezte a postai alkalmazottól, hogy az-e a riasztócsengő? (folyt.) 1989. augusztus 9., szerda
Vissza »

	- A rendőrség munkája - 2. folyt.
Este két rendőr ugrasztotta ki őket az ágyból, és a szomszédos takarékpénztár irodájában megkezdték a kihallgatásukat. Egy magát századosnak mondó nyomozó mindenekelőtt megverte Őry Tibort. A kihallgatás során kiderült, hogy a szomszédos faluban három hete elkövetett postarablás tetteseit keresik. A kihallgatásról nem készült jegyzőkönyv, Őryt azonban bocsánatkérésre kényszerítették, mert viselkedésével félreértésre adott okot. Rendőrségi magatartás útlevélügyben: A korábbinál liberálisabb jelenlegi útlevél-jogszabályok még mindig tág teret adnak a rendőri önkényeskedésnek. Az útlevélkérelmet változatlanul a régi formanyomtatványon utasítják el - törvénysértő módon, indoklás nélkül. A hatályos törvényerejű rendelet értelmében megtagadható az útlevél attól, aki magyar állampolgár jogellenes külföldön maradását, illetve külföldre utazását elősegítette. Egy kétgyermekes asszonynak - Vassné Grósz Gabriellának - ezzel az indoklással nem adnak útlevelet. Ezért nem tudja meglátogatni a négyéves gyerekét, aki a két és fél éve az időközben elvált férjével Svédországban maradt. Még azt sem hajlandók a szocialista rendőrségen elárulni: mivel és hogyan segítette elő a Svédországból a másik gyermekkel hazatérő fiatalasszony férjének és gyerekének a külföldön maradását. A rendőrség érvelése: ha az egyik gyereket hazahozta, biztos haza tudta volna hozni a másikat is. Ennyi rendőrtisztviselői okoskodás elég ahhoz, hogy valakit megfosszanak az utazás állampolgári jogától. Sok a panasz a hivatalosan nem létező levélcenzúrára. Rendszeresen előfordult, hogy a független szervezetek rendezvényeire a meghívók nagy részét a címzettek csak az esemény után kapták meg. Egy avantgarde fotós meghívójára a címzettek helyett csak a rendőrség érkezett meg - noha nekik nem is küldött meghívót. (folyt.) 1989. augusztus 9., szerda
Vissza »

	- A rendőrség munkája - 3. folyt.
Az is előfordult, hogy a szombat délelőtti rendezvényre szombat délután kézbesítették a sima levelet - pedig köztudott, hogy szombaton a posta egyszerű levelet nem kézbesít. Többen úgy tudják, hogy a Keleti Pályaudvar melletti postahivatalban "minőségellenőrzés" fedőnéven működik a levélcenzúra-hivatal - 80 fős belügyi apparátussal. Egy konkrét ügyben tett feljentést az ügyészség "bűncselekmény alapos gyanújának hiányában" utasított el. Eddig csak a szocialista rendőr látható és dokumentálható jogsértő ténykedéséről esett szó. Van azonban kevésbé látható és nehezebben dokumentálható működése: a szocialista állambiztonsági rendőrségé, amely az öntudatos állampolgárban látja a rendszer legfőbb ellenségét. És ebben talán nem is téved nagyot. Az állambiztonság is adatokat gyűjt, hamis idézéseket küld, a kiválasztott állampolgárt megpróbálja a környezetétől elszigetelni, barátait, ismerőseit a vele való kapcsolat fenntartásától eltanácsolja, fenyegeti, megfélemlíti őket, magánlevelet olvas és tart vissza, telefonokat hallgat le, lakhelyet, munkahelyet jelöl ki, és a többi. Mindennek milyen jogi alapja van? Semmilyen. A dokumentációt, amelyből részleteket olvastunk fel és amely teljes terjedelmében a Beszélő 27. számában jelent meg, Ujvárosi Tibor állította össze. +++ 1989. augusztus 9., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »