Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 14.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Fidesz-kongresszus - 1. folyt.

"Orbán Viktort kértem a telefonhoz, és megkérdeztem tőle: módosult-e a Fidesz álláspontja a kommunistákkal kapcsolatban a Magyar Szocialista Párt létrejötte nyomán? - A kommunistákkal kapcsolatban az állásopontunk nem módosult. A kommunistákról ugyan az a véleményünk, mint eddig volt. A helyzet csak annyiban változott, hogy van egy új párt, amely azt mondja magáról, hogy nem kommunista párt, hanem szocialista... A kérdés azonban az, hogy a Fidesz változtat-e a választási stratégiáján, az okból, hogy megjelent a politikai palettán egy új szocialista párt. A Fidesz eddig nem változtatott ennek hatására politikai stratégiáján. Azért nem változtatott, mert a pénteki, illetve a mostani szombati ülésen a Fidesz saját választási programjának a kidolgozásával volt elfoglalva. A szakértők által elkészített tervezeteket vitatták meg szekciókban."

Országggyűlés - harmadik nap (1. rész)

1989. május 12., péntek - Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a házszabályban adta lehetőségre, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtottak be a képviselők.

Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz
     -----------
Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az
igazságügyminiszterhez a Büntető Törvénykönyv módosítása, a jelenleg
érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy
az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi
jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása
megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra
töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. A
halálbüntetés eltörlésével egyidejűleg javasolta, az életfogytiglani
szabadságvesztés büntetése esetén a feltételes szabadlábra bocsátás
jelenlegi idejének megduplázását, 40 évre való felemelését.

    Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Magyarország
Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a feltételeket,
amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a
halálbüntetés eltörlésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos
vita nem zárul le, s a Parlament nem jut megfelelő döntésre, addig
is tenni kell bizonyos lépéseket. A tárca jelenlegi elképzelését
vázolva elmondta, hogy a közvélemény a politikai bűncselekmények
esetében biztosan nem fogadja el a halálbüntetést. A miniszter ezzel
egyetértett, rámutatva, hogy politikai kultúránkban negatív
vonásokat erősít ez a rendelkezés, amely alkalmas arra, hogy
politikai vitákat bírósági ítélettel zárjanak le. A kormány a
Parlament legközelebbi ülésszakára törvényjavaslatot terjeszt be,
amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében
kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszünteti.
(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 10:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országggyűlés - harmadik nap (2. rész)

A tárca vezetője cáfolta, hogy az élet elleni bűncselekmények
száma meredeken emelkedne. Ismereteik szerint az elmúlt 10-15 évben
e cselekmény gyakorisága stagnál, amely egyben jelzi, hogy a
halálbüntetésnek nincs különösebb visszatartó ereje. A miniszter a
halálbüntetés megszüntetéséig szükségesnek tartotta bizonyos
átmeneti moratórium bevezetését: ne szünjék meg a halálbüntetés
kiszabásának lehetősége, az Elnöki Tanács azonban hozzon saját maga
számára olyan döntést, hogy amíg a viták nem zárulnak le, s
alkotmányi döntés nem születik, nem utasít vissza kegyelem iránti
kérelmet. Így kiderülhetne a gyakorlatban, hogy mit jelentene a
halálbüntetés esetleges eltörlése.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az alkotmányban rögzítjük
az élethez való jogot, akkor az egyben a halálbüntetés eltörlését is
jelenti. Szólt arról is, hogy még ezen a nyáron benyújtják azt a
törvényjavaslatot, amely teljes egészében átdolgozza az állam elleni
bűncselekmények törvényi tényállásait is.

    A miniszter a feltételes szabadságra való bocsájtás idejének
kiterjesztését nem javasolta törvényben rögzíteni, hanem a
jogszabály alkalmazásán fog változtatni a minisztérium.

    A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is tudomásul
vette. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 10:29


Vissza »


Országggyűlés - harmadik nap (3. rész)

Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke
---------------
MGTSZ elnöke az idényüzemelésű élelmiszer-kereskedelem
érdekeltségének javítása tárgyában intézett interpellációt a
pénzügyminiszterhez.

    Békesi László válaszában kifejtette, hogy alapjában véve
kedvezően érintette az élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat az új
adótörvény, összesen 900 millió forintnyi adótehertől mentesülnek.
Az a két vállalat, amelyről a Somogy megyei képviselő beszélt,
nevezetesen a Kaposker és a Pannonker rosszabbul jár kétségkívül,
mivel e két vállalatnak az idén 4-5 millió forinttal több adót
kellene befizetnie, mint tavaly, a régi adókonstrukció alapján. A
pénzügyminiszter azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy emiatt ne
változtassanak az adótörvényen, hiszen az a belkereskedelmi
vállalatok túlnyomó többségének kedvező. E két vállalat próbálja
költségeinek csökkentésével ellensúlyozni a többletterheket, s
amennyiben ez nem sikerül, akkor a kereskedelmi miniszterrel
egyetértésben felajánlja, hogy az év második felében az
idegenforgalmi alapból pótolják 1989-ben az adótöbbletet.

    Ezt a választ a képviselő elfogadta, az Országgyűlés pedig 14
ellenszavazattal, 6 tartózkodással tudomásul vette. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 10:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (4. rész)

Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.), a Budapest Galéria
---------------
főigazgatója a pénzügyi elvonás-szemlélet elterjedése és az ebből
fakadó intézkedések tárgyában interpellált a Minisztertanács
elnökéhez.

    A képviselő a Minisztertanács elnökéhez fordulva feltette a
kérdést: a kormány egyetértett-e a Pénzügyminisztérium
intézkedésével, miszerint elvonta a közlekedési, hírközlési és
építésügyi tárca teljes - útépítésre fordítandó - költségvetését,
amelyet pedig törvény rögzített. Kérdezte: a kormány elfogadható
gyakorlatnak tartja-e az ilyen, súlyos következményekkel járó
átcsoportosítást, az Országgyűlés megkérdezése és jóváhagyása
nélkül? Kérdezte továbbá: hogyan magyarázza a kormány az öt-tíz
milliárd schilling akadálytalan ,,kifolyatását,, az országból,
valutatartalékaink megcsappanását. Miért nem irányította a kormány
ezt a ,,bevásárlói gerjedelmet,, belföldre, engedélyezve a
valutajárandóság itthoni elvásárlását? Hogyan indokolja a kormány a
tétlenül elvesztett valutát és kereskedelmi hasznot, összevetve a
szociálisan elfogadhatatlan gyógyszerár-rendelettel, valamint az
elveiben és gyakorlatában etikátlan autópályarendelet-tervvel?

    Az interpellációra Békesi László pénzügyminiszter reagált. A
házszabály adta jogával élve arra kérte a törvényhozást, hogy a
következő ülésszakon, a kormány programcsomagjának előterjesztése
során válaszolhasson az elhangzottakra. Annyit azonban már most
előrebocsátott, hogy a kormány nem önkényesen, parlamenti
felhatalmazás nélkül vont el anyagi forrásokat az útépítéstől.
Emlékeztette a képviselőket arra a nehéz, hosszadalmas vitára, amely
az idei költségvetés elfogadását megelőzte. A Parlament akkor egy
kompromisszumos megoldást fogadott el, amelynek lényege szerényebb
mértékű adónövelés és nagyobb mértékű kiadáscsökkentés volt. Ennek
alapján jelentősen mérséklődtek a beruházásokra szánt összegek,
ebből egymilliárd forint az országos úthálózat építését terhelte.
Ugyanakkor az állam nem vonult ki az útépítésből, a megcsorbított
költségvetés is ötmilliárd forintot biztosít az utak fenntartására.

    A pénzügyminiszter reagált arra az egyre terjedő rémhírre is,
miszerint a kormány a lakosság kezében lévő deviza- és utazási (BC)
számlák befagyasztására, zárolására készül. Kijelentette: sem a
kormánynak, sem a kormány egyes szerveinek nincs ilyen elképzelése,
ez nem lesz a csomagterv része. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 10:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (5. rész)

Ugyancsak Zsigmond Attila interpellált a belügyminiszterhez,
    ---------------
azt kérdve: mit tesz a tárca az elmúlt hónapokban ismertté vált
rendőri túlkapások megismétlésének elkerülésére? Alkalmasnak
találják-e a hatalmával visszaélő rendőrt az állam és a
közrend további védelmére? Zsigmond Attila hozzátette, hogy
interpellációját választói, valamint a választókerületében működő
Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demokraták Szövetsége és Fidesz
szervezetei is kezdeményezték és szorgalmazták.

    Az interpellációra Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár
válaszolt. Elmondta, hogy a minisztériumot aggasztják az ilyen
esetek. A hatalmukkal visszaélő rendőrök cselekedetei árnyékot
vetnek becsületesen dolgozó társaik munkájára, rombolják a rendőrség
tekintélyét. Közölte, hogy a rendőrök által hivatalos eljárásban
elkövetett törvénysértő cselekmények száma nem nőtt lényegesen. Az
1980-as évek elején az ilyen rendőri atrocitások száma évenként száz
körül mozgott; 1988-ban 129 visszaélés fordult elő. A
törvénysértések nagyobb visszhangját annak tulajdonította, hogy
korábban az ilyen esetekben kezdeményezett felelősségre vonások nem
kaptak nyilvánosságot. Ugyanakkor elismerte, hogy egy jogtalan
rendőri intézkedés is jogosan kelt felháborodást az állampolgárok
körében. Szerinte a törvénytelen események előfordulásának egyik
oka a rendőri állományban végbement változás: a fluktuáció, az, hogy
nem vonzó a rendőri pálya, s hiányoznak a pályaalkalmasság
megállapításának tudományos feltételei is.

    Leszögezte: következetesen fellépnek a hatalmukkal visszaélő
rendőrökkel szemben. Az atrocitások megismétlődését azzal igyekeznek
megelőzni, hogy a visszaéléseket elkövető rendőröket - a törvényes
felelősségre vonás részeként - elbocsátják az állományból. Az ügyek
tanulságait pedig az oktató-nevelő tevékenységben igyekeznek
feldolgozni és hasznosítani.

    A Belügyminisztérium tevékenységét a társadalom
demokratizálásával összhangban a nyilvánosság előtt, társadalmi
ellenőrzéssel végzi. Rámutatott: más elvi alapokra kell helyezni a
társadalom és a rendőrség viszonyát. Horváth István miniszternek egy
közelmúltbeli nyilatkozatára utalva elmondta: a Belügyminisztérium
vezetése sürgető teendőnek tartja, hogy a jogállamiság szabályaival
összhangban nyilvános jogszabályok tartalmazzák a rendőrség
kötelezettségeit és jogait. Ennek szellemében dolgoznak az állam-
és közbiztonságról szóló törvény előkészítésén.

    Zsigmond Attila elfogadta, a képviselők 8 ellenszavazattal és
16 tartózkodással tudomásul vették Földesi Jenő válaszát.(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 11:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (6. rész)

Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei
----------------
Bizottságának első titkára a helyi közlekedésben bevezetett forgalmi
juttatás és a helyközi autóbuszközlekedés adóztatása tárgyában
interpellált. Elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a
helyközi, illetve helyi személyszállítási feladatokat ellátó
közlekedési vállalatok jó részét kedvezőtlenül érintik a szabályozók.
A helyi járatú autóbuszvezetők egyharmada nem részesül a
kedvezményekből, ezek csak az öt kiemelt nagyvárosban, illetve a
fővárosban dolgozókat illetik meg. A támogatási rendszerben nem
ismerik el a személyszállítási tevékenység közszolgáltatási
jellegét.

    Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter -
a pénzügyminiszterrel egyeztetett - válaszában kifejtette, hogy
egyelőre nincs mód a kedvezmények kiterjesztésére, a fővárosban és
az öt kiemelt nagyvárosban az autóbuszvezetőknek fizetett forgalmi
juttatás alapvetően munkaerő-megtartó jellegű. A miniszter elmondta,
hogy a közlekedési kormányzat szándékában áll a
kedvezmények kiterjesztése, ám az ország pénzügyi lehetőségei ennek
egyelőre szűk határt szabnak. Mindenesetre kedvező jelenségnek
tekinthető, hogy több helyi Volán Vállalat különböző formában és
mértékben - saját erőből - igyekszik kárpótolni dolgozóit; munkaköri
pótlékokat és forgalmi juttatást vezettek be. A miniszter helyt
adott annak az észrevételnek, hogy a helyközi menetrend szerinti
közlekedési vállalatok adóztatása ellentmondásos azok
közszolgáltatói jellegével, de - mint mondotta - szűk körben -
főként a gazdaságilag elmaradott térségekben - mód van a menetrend
szerinti személyszállítási tevékenység támogatására: e vállalatok a
beruházási költségek 20 százalékát leírhatják
nyereségadó-alapjukból. Végül a miniszter - utalva a Minisztertanács
legutóbb hozott határozatára - bejelentette, hogy ez év szeptember
30-áig az Országos Árhivatallal és a Pénzügyminisztériummal közösen
felülvizsgálják a helyi és a helyközi közlekedés tarifális
támogatási rendszerét.

    A képviselő - bízva a felülvizsgálat pozitív eredményeiben -
elfogadta a miniszter által mondottakat. Az Országgyűlés 6
ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett tudomásul vette az
interpellációra adott választ. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 11:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (7. rész)

Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.), a Jászapáti Nagyközségi
------------
Közös Tanács elnöke a lakossági közreműködéssel épülő tanácsi utak
költségviseléséből eredő bizonytalanságok, illetve az adótörvények
ellentmondásai, alkalmazási nehézségei tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. A képviselő a közlekedési törvényben és a két
adótörvényben foglaltakra utalva kifejtette: a magánszemélyek
önkéntes útépítési hozzájárulása jelenleg nem minősül
közműfejlesztési hozzájárulásnak, így nem érvényes rá az
adócsökkentő kedvezmény, tehát a hozzájárulás összege a személyi
jövedelemadóból nem igényelhető vissza.

    Interpellációja második részében azt sérelmezte, hogy amíg az
országos közutakat építő és fenntartó közúti igazgatóságok az
általános forgalmi adót visszaigényelhetik, addig a helyi tanácsok
kezelésében lévő utak esetében ugyanerre nincs mód.

    Békesi László válaszában leszögezte: az önkéntes hozzájárulásra
vonatkozó adókedvezményt, az ehhez kapcsolódó törvénymódosítást a
jövő heti kormányülésre beterjesztette, így remélhetően e kérdés már
a közeljövőben megnyugtatóan rendeződik. Az általános forgalmi adóra
vonatkozóan azonban a miniszter megállapította: ez az adófajta
lényegét tekintve nem szervezetekhez és tevékenységekhez, hanem
termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődik. A tanácsok túlnyomó
többsége nem saját, közvetlen költségfelhasználásával tartja fenn az
utakat, hanem költségvetési üzemein keresztül megrendeli más útépítő
szervezetektől. Ez esetben visszaigényelhetik az általános forgalmi
adót. Abban a szűk körben, ahol a tanács fizetett karbantartókkal
maga végzi saját útjainak karbantartását, a megvásárolt
építőanyag után az általános forgalmi adót nem lehet
visszaigényelni.

    A képviselő az interpellációra adott válasz első részét
elfogadta, az Országgyűlés pedig tudomásul vette. Az általános
forgalmi adóra vonatkozó választ azonban sem a képviselő, sem a
Parlament nem fogadta el, így az illetékes parlamenti bizottság
foglalkozik majd a kérdéssel. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 11:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (8. rész)

Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Merkur vezérigazgatója a
--------------
személygépkocsik megrendeléses vásárlásáról szóló, 1988-ban kelt
minisztertanácsi rendelet két előírásával kapcsolatban interpellált
a pénzügyminiszterhez. Javasolta, hogy szűnjön meg az új
személygépkocsik-igénylési letétjének kamatplafonja, tehát a
fizethető kamat előírt felső határa. A jelenlegi szabályozás az
ilyen letéteknél egy éven belüli felhasználás esetén évi 2
százalékos, azon túl pedig évi 6 százalékos kamattérítést ír elő. A
képviselő utalt arra, hogy februártól megszűnt az OTP és a
takarékszövetkezetek lakossági betétgyűjtési monopóliuma, így
bármely pénzintézet foglalkozhat az autóletétek gyűjtésével is.
Ezzel kialakulhat egy piacorientált versenyhelyzet.

    A képviselő kérte továbbá: módosítsák a rendeletnek azt az
előírását, amely szerint az igénylési letét összegét és kamatait a
személygépkocsi vételárának megfizetésére kell felhasználni.
Javasolta, hogy a kamatok felhasználását a jövőben ne kössék az új
autó vásárlásához, bízzák a megrendelőre, mire fordítja ezt.

    Békesi László pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy a
kamatplafon felszabadításával verseny indulhat meg a lakossági
betéteket gyűjtő pénzintézetek között. Ennek előnyei és hátrányai
egyaránt lennének. A leginkább kedvezőtlen hatás az, hogy emelkednek
a kamatok, aminek terheit vagy a bankok nyereségének terhére - ennek
rendkívül kicsi a valószínűsége -, vagy a hitelek kamatainak
növelésével egyenlítik ki. Ennek megfelelően a gépkocsiletétek
kamatemelésének terhét azok viselnék, akik valamilyen hitelt vesznek
igénybe. A pénzügyminiszter megjegyezte azt is: a gépkocsiletétek
kamatnövelése esetleg spekulációs folyamatokat indítana el,
jelentősen megnövelve az autóra várakozók sorát. Mindezek alapján
Békesi László javasolta, hogy az idén ne módosítsák ezt a
kamatplafont; jövőre térjenek vissza erre a kérdésre, s a változások
tükrében döntsenek.

    A pénzügyminiszter teljes mértékben osztotta Hellner Károly
második javaslatát a korlátozás feloldására. Az erre vonatkozó
módosítási javaslatokat rövidesen beterjesztik a Parlament elé.

    Hellner Károly nem tartotta kielégítőnek a miniszter válaszát a
kamatplafon eltörlésének ügyében. Az Országgyűlés viszont
szavazás során 46 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett tudomásul
vette Békesi László válaszát. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 12:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (9. rész)

Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.),
-----------------------
a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár minőségellenőre a munkahelyi
jogsegélyszolgálatok megszüntetésére vonatkozó elképzelések
tárgyában interpellált az igazságügyminiszterhez. Elmondta, hogy a
munkahelyeken nagy vihart kavart a szakszervezetek és az
érdekképviseleti szervek által szervezett jogsegélyszolgálatok
megszüntetésének koncepciója. Jelenleg 2700 jogsegélyszolgálat
dolgozik a bérből és fizetésből élők érdekében - ingyenesen, védve a
munkaidőalapot. Az országgyűlési képviselők szakszervezeti csoportja
nevében is tiltakozott e szolgálatok megszüntetésének gondolata
ellen.

    Kulcsár Kálmán válaszában bíztatónak nevezte a képviseleti jog
újraszabályozásának kezdetén megnyilvánuló társadalmi érdeklődést.
Elmondta, hogy a minisztérium eltökélt célja az igazságügyi munka
színvonalának emelése, a bírói függetlenség fokozott biztosítása
érdekében a jogi képviseletek újraszabályozása. A jelenlegi
helyzetben az ügyvédek nem tudnak olyan mértékű segítséget nyújtani
az igazságszolgáltatásnak, mint amilyen kívánatos lenne.

    A szakszervezeti jogsegélyszolgálatot minsztertanácsi határozat
alapján szakszervezeti irányelvek szabályozzák. Ezek az irányelvek
nem teszik a jogsegélyszolgálatnál dolgozók számára kötelezővé azt
sem, hogy jogi szakképzettséggel rendelkezzenek. Másrészt az e
területen dolgozó jogászok sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy
egyidejűleg kell védeniük a vállalati érdeket és a munkavállalói
érdeket. Ezt az ellentmondást mindenképpen fel kell oldani.

    Nincs szó arról, hogy a dolgozók ingyenes jogi képviselete
megszűnjön - hangsúlyozta. Az Igazságügyi Minisztérium által
közzétett koncepció jogvédelmüket más módon képzeli el. Az
elképzelés körül kavargó nagy vihar tehát félreértésen alapul. Végül
rámutatott: az Igazságügyi Minisztérium e kérdésben nem határozhat,
a végső döntés a Parlament kezében van. Ennek figyelembevételével
kérte válasza elfogadását.

    Várhegyiné Viski Ildikó a válaszra reflektálva javasolta: a
témáról tárgyaljon az Igazságügyi Minisztérium az érdekképviseleti
szervekkel.

    Kulcsár Kálmán válaszát az interpellációra a képviselő bizonyos
fenntartással, az Országgyűlés 13 ellenszavazattal és 12
tartózkodással elfogadta. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:03


Vissza »


Országggyűlés - harmadik nap (10. rész)

Varga Miklós (Veszprém m., 10.vk.), az ajkai Bródy Imre
------------
Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója az Ajka II.
Bánya megnyitása tárgyában interpellált az ipari miniszterhez.
Utalva - a Világbank finanszírozásában - a hazai szénbányászat
programját vizsgáló és értékelő bizottság tevékenységére,
megkérdezte a minisztertől: milyen lehetőség van arra, hogy az Ajka
II. bánya építése is bekerüljön e programba.

    Horváth Ferenc ipari miniszter elmondta: nincs akadálya annak,
hogy a szénbányászat fejlesztési programjában jelenleg nem szereplő
Ajka II. bányáról, a megnyitás lehetőségeiről is készüljön gazdasági
értékelés. Ugyanakkor leszögezte: a jövőben a szénybányászati
vállalatok nem számíthatnak támogatásra, így döntő szempont, hogy
csak ott történjék beruházás és fejlesztés, ahol valóban
nyereségessé és versenyképessé tehető a szénbányászat. Hozzáfűzte:
az említett térségben igen nagy a környezeti kockázat, hiszen Ajka
II. Hévíz, illetve a nyírádi bauxitbánya közelében található. A
miniszter végezetül elmondta: tisztában van azzal, hogy Ajka II.
megnyitása 2000 bányász foglalkoztatási gondját oldaná meg, ám azt
is figyelembe kell venni, hogy a megnyitás költsége az előzetes
becslések szerint mintegy 10-11 milliárd forint lenne.

    Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az
Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:05


Vissza »


Országggyűlés - harmadik nap (11. rész)

Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda
---------
korrektor-főrevizora az igazságügyminiszterhez interpellált a
cégbírósági közlemények közzétételéről és a közzététel díjáról szóló
rendelet tárgyában. Utalt arra, hogy a cégközlönyben való közlés a
társasági törvény előírásai szerint olyan kötelező aktus, amely a
gazdasági társaság alapításának elengedhetetlen része. A miniszter
rendeletének megfelelően a cégközleményeket költségtérítés ellenében
teszik közzé. Ennek összege 5 ezer és 15 ezer forint között
változik. Terjedelmesebb közlemények esetében 4, illetve 5 ezer
forint oldalankénti pótdíjat is fizetni kell. A rendelet kimondja,
azt is, hogy a költségtérítésből és a pótdíjból eredő megtakarítás
arányos részét a cégbíróságok költségeinek fedezésére kell
fordítani. A képviselő véleménye szerint a miniszter rendelete
ellentétes a társasági törvénynek a vállalkozásokat segítő
törekvésével, hiszen újabb anyagi megterhelést jelent az induló
vállalkozások számára. Főként a kevésbé tőkeerős, kis létszámú
szervezetek megalakulását gátolják a méltánytalanul nagy összegek.
Azzal sem értett egyet, hogy a cégbíróságok működéséhez szükséges
anyagiakat ilyen formán hatjsák be a vállalkozóktól.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter élt azzal a lehetőséggel,
hogy a felvetett problémára 30 napon belül, írásban válaszolhasson.
(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:07


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (12. rész)

Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.), a Budafoki Építőipari
------------
Szövetkezet elnöke a 6-os főút új budapesti bevezetésének az M0-ás
autópályával együtt történő kiépítése tárgyában interpellált a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. A képviselő
szerint az érintett kerületek lakosai félnek attól, hogy ennek az
útnak az építése inkább hátrányos lesz, mint előnyös, az amúgy is
túlzsúfolt útszakasz tovább terhelődik. Ezért igénylik a lakosok,
hogy a 6-os főutat - az M0-ás autópályával egyidejűleg - új
nyomvonalon építsék ki, a XI. kerületi Hunyadi János útig, s
teremtsék meg a megfelelő csatlakozási pontokat is.

    Derzsi András válaszában rámutatott, hogy az M0-ás autópálya
tervezése és építése a legkorszerűbb módszerekkel történik. A
beruházás egyik legfontosabb célja a belső városrészek
tehermentesítése. Jelenleg a 6-os út és az M5-ös autópálya közötti
mintegy 15 kilométeres szakasz kiépítése folyik, az átadás 1990
második félévében várható. A 4,5 milliárdos költséggel megvalósított
útszakasz kétségkívül tehermentesíti a kerületet, elsősorban a
Dunántúlról Pest irányába tartó forgalmat tereli el. A miniszter
annyiban osztotta a képviselő aggodalmát, hogy ha az M0-ás autópálya
második szakasza is megvalósul az M1-es és az M7-es autópályák
között, akkor ez már jelentősen terheli a 6-os út belső szakaszát. A
feszültségek elkerülésére a tárca több egyeztető megbeszélést
tartott a lakosság képviselőivel, és az útépítés ütemezésében
messzemenően figyelembe vették a kerület lakosainak véleményét.
Mindezeknek megfelelően a 6-os út külső szakasza 1991-ben. a
leginkább túlzsúfolt belső szakasza pedig 1993-ban készül el.

    A képviselő megköszönte az interpellációra adott választ, és
egyúttal a miniszter korrekt, segítőkész magatartását, amelyet a
korábbi egyeztető tárgyalásokon tanusított. Az Országgyűlés
ugyancsak elfogadta a miniszter válaszát. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (13. rész)

Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15.vk.), a Fehérgyarmati
---------------
Városi Tanács elnöke a gazdaságilag elmaradott és a központi
sturktúrapolitikai döntések által érintett térségekben működő
vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában interpellált a
pénzügyminiszterhez. A képviselő kifogásolta, hogy a kedvezményezett
települések között nem szerepel a városkörzet-központ, Fehérgyarmat,
de a többi érintett körzet városa sem. Rámutatott: különösen új
munkahelyteremtő beruházásnál feltétlenül szükség lenne arra, hogy a
Fehérgyarmaton beruházó vállalkozók is részesülhessenek a
rendeletben meghatározott adókedvezményekben. Kérte, hogy az
adókedvezményeket az érintett körzetek városaira is terjesszék ki.

    Békesi László jelezte: az Országos Tervhivatal elnökével
egyetértésben válaszol. Emlékeztetett arra, hogy a gazdaságilag
elmaradott térségek körét 1986-ban, majd azt követően 1988-ban
jelölték ki. Az akkori viták során - bár a lehető legszélesebb körű
eszmecsere folyt - Fehérgyarmat neve nem merült fel. Szólt arról,
hogy a kormány ez év februárjában az elmaradott térségek fejlődését
áttekintve úgy döntött, hogy a kijelölt térségi települések körét ez
év második felében ismét felülvizsgálja, mert vannak olyan
települések, amelyekre ez a jelző már nem illik. A jelenlegi
besorolási kör 1990. január 1-jétől változik ismét, ha a paraméterek
alapján Fehérgyarmat is bekerül ebbe a körbe, úgy a jövő év elejétől
ott is érvényesülhetnek a kedvezmények.

    A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag
tudomásul vette.

    Géczi István (Budapest 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari
    ------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a főváros XV. kerületének
önerős telefonfejlesztése tárgyában nyújtott be interpellációt a
közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Mivel azonban
időközben értesült arról, hogy a kérdésben kedvező megállapodás
született, az interpellációtól visszalépett. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:12


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (14. rész)

- Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása

     x x x

Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével a május
30-val kezdődő ülésszak előkészületeiről ülést tartott - a megyei
képviselőcsoportok és az állandó bizottságok vezetőinek
részvételével - az Országgyűlés tisztikara, a tanácskozás
szünetében.

    A várható napirendekhez kapcsolódóan Sárközy Tamás
igazságügyminiszter-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a
gazdálkodó szervezetek, társaságok átalakulásáról, az állami
vállalatokról, valamint a szövetkezetekről szóló törvénvjavaslat egy
egységes csomagterv, így ezeket együtt kell megvitatni, illetve
sorsukról dönteni.

    Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes
kifejtette, hogy a földről, a mezőgazdasági szövetkezetekről, az
erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatok
segítik az eddig szabályozatlan tulajdonformák tisztázását, és az
önkormányzat, a gazdálkodási önállóság erősítését.

    Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a
költségvetés helyzetének stabilizálását szolgáló tervezett
kormányintézkedéseket.

     x x x


(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 13:14


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (15. rész)

Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai
------------------
Nagyközségi Tanács elnöke a helyi önkormányzatok megerősítésének
ügyében interpellált a belügyminiszterhez. A képviselőnő szerint a
hatályos tanácstörvény nem tisztázza egyértelműen a tanácselnök és a
vb-titkár viszonyát. A törvény ugyan kimondja a mellérendeltséget, a
gyakorlatban azonban számos feszültség keletkezik a nem egyértelmű
jogi szabályozás miatt. A megoldás az ügyben nyilvánvalóan az új
önkormányzati törvény életbe lépése lesz. Vassné Nyéki Ilona addig
is javasolta, hogy a vb-titkár fizetését ne a megyei tanácselnök,
hanem a helyi tanácstestület állapítsa meg. Ezt azzal indokolta,
hogy a titkár a helyi önkormányzat szakembere és a tanácstestület
nevezi ki.

    Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszában
meggondolandónak tartotta a vb-titkárok bérének testületi
megállapítását. Azzal érvelt, hogy a titkárok nemcsak a helyi
önkormányzat szakemberei. Feladatuk jó része kapcsolódik ahhoz, hogy
biztosítsák a tanácstestületek és az apparátus döntésének
érvényességét. Emiatt indokolt, hogy mentesüljenek a helyi
érdekektől és befolyásoktól. Az államtitkár elmondta: a tanácsi
apparátus és vezetők bérhelyzetének általános rendezésére ígéretet
nem tud tenni. Hozzátette azonban, hogy kidolgozták a
közigazgatásban dolgozókra vonatkozó új előmeneteli és bérrendszer
koncepcióját, amelyet még az idén szeretnének a kormány elé
terjeszteni.

    Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés tudomásul
vette.

    Vassné Nyéki Ilona ugyancsak a belügyminiszterhez interpellált a
kerepestarcsai BM Tartalékos Tisztképző Iskola áthelyezése
tárgyában. Szólt arról, hogy lakóterületén nagy gond az, hogy a
középiskolába jelentkező fiatalokat férőhely hiányában nem tudják
elhelyezni. Emiatt érdeklődött, milyen lehetőség van arra, hogy a BM
Tartalékos Tisztképző Iskolát - ahová Budapestről járnak ki a
hallgatók - a BM vagy a HM kezelésében lévő, felszabaduló épületben
helyezzék el. A kerepestarcsai épületet így középiskolának
alakíthatnák át.

    Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár elmondta, hogy az
iskolát 1968-ban alapították, s benne a BM számára képeznek
tartalékos határőr- és rendőrtiszteket sorkatonákból. Az intézményt
300 hallgató képzésére tették alkalmassá. A kistarcsai volt
internáló tábor épületének átalakítása a BM-nek sok pénzébe került.
(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:07


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (16. rész)

Az objektum teljes felújítása az 1990-es évek elején fejeződik be,
mintegy 125 millió forintos költséggel. Az államtitkár szerint a
belügyi-katonai infrastruktúra kiépítettsége miatt a terület és az
objektum polgári célokra történő átalakítása újabb jelentős
költségráfordítást igényelne.

    Vassné Nyéki Ilona a választ nem fogadta el. Kifejtette: a
kerepestarcsai tartalékos tisztképző hallgatóitól és oktatóitól,
valamint a nagyközség közvéleményétől tudja, hogy az intézmény
oktatási célja történelmileg túlhaladott. Képzési formája nem
illeszkedik a BM oktatási rendszerébe, mivel sem közép-, sem
felsőfokú végzettséget nem ad. Hozzátette: a szocialista országokban
sehol sincs ilyen képzési forma, ezért megkockáztatható, hogy nincs
is szükség rá.

    Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az államtitkár
válaszát nem fogadta el. A szavazás eredménye: 31 igen, 118 nem
szavazat és 75 tartózkodás. Az interpellációt az elnöklő Szűrös
Mátyás kiadta az Országgyűlés honvédelmi bizottságának, és kérte,
hogy a bizottság jelentését a következő ülésen terjessze a
képviselők elé.

(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (17. rész)

Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács
-------------

elnöke az önerős lakossági közműépítéseknél az utólag rákötők
költségtérítésének rendezése tárgyában interpellált a
Minisztertanács elnökéhez. Felszólalásában indítványozta az 1964.
évi vízügyről szóló, az 1969. évi gázenergiáról szóló törvények,
valamint az ezekhez csatlakozó minisztertanácsi rendelet
felülvizsgálatát és módosítását. Szorgalmazta, hogy a lakossági
önerős közműépítéseknél az utólag csatlakozók költségtérítését újra
szabályozzák, s ezek a fogyasztók a jelenlegi közműfejlesztési
hozzájárulás helyett az eredeti közműépítésnek megfelelő arányos
költségtérítést fizessenek. Javasolta azt is, hogy ezt az utólagos
költségtérítést a közműtársulás résztvevői között lehessen
szétosztani.

    A miniszterelnök megbízásából Földesi Jenő belügyminisztériumi
államtitkár válaszolt az interpellációra s kijelentette: a
felvetett észrevételek és javaslatok jogosak, ezért még ebben az
évben az érintett tárcákkal felülvizsgálják a teljes kérdéskört,
annak jogi szabályozását. Hozzáfűzte: ugyancsak még ebben az évben
kezdeményezni fogják a szabályozás korszerűsítését, mégpedig
összahangban az interpelláló javaslataival.

    Az interpellációra adott választ a képviselő elfogadta, az
Országgyűlés pedig egyhangúlag tudomásul vette.

Ezzel befejeződött az interpellációk sora. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:10


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (18. rész)

Szűrös Mátyás elnök bejelentette, hogy a kérdések következnek.
Elsőként Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő
     -----------

Gazdaság főigazgatója a prédikálószéki szivattyús energiatározó
tárgyában kérdezte az ipari minisztert. Mint mondotta tudomása van
arról, hogy a távlati tervek tartalmazzák a prédikálószéki
szivattyús energiatározó létesítését. Kérdése arra vonatkozott, hogy
a kormányzat elkötelezte-e magát nemzetközi szerződésekben, vagy más
magas szintű állami döntéssel a prédikálószéki tározó létesítésére,
illetve mi a kormány végleges álláspontja ebben az ügyben. Berdár
Béla szerint a létesítményt nem szabad megépíteni.

    Horváth Ferenc ipari miniszter válaszában kifejtette, hogy a
kidolgozás alatt álló, 2010-ig szóló erőműépítési programban nem
szerepel szivattyús tározó építése, nemhogy a Dunakanyarban, de
sehol máshol az ország területén. Mindössze azt a feladatot jelöli
meg a program, hogy az ilyen erőművek létesítésére alkalmas
telephelyeket tanulmányozzák. A miniszter azt is nyomatékosan
hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle hazai vagy nemzetközi
elkötelezettség a prédikálószéki szivattyús erőmű megvalósítására.
(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (19. rész)

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12.vk.), a Jánoshalmi Petőfi
-------------
MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára az állami költségvetés pontos
tervezése tárgyában interpellált a Minisztertanács elnökéhez. A
képviselő a tömegkommunikációs eszközök híradásaira hivatkozva
elmondta, hogy az állam idei éves költségvetésében már az első
negyedév végén jelentős pénzügyi gondok jelentkeztek. E zavarból
arra lehet következtetni, hogy az elmúlt év végén e tárgyban
előterjesztett törvényjavaslat meglehetősen foghíjas volt, ezt
azonban a választók nem igen méltányolhatják. A képviselő az iránt
tudakozódott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez a
képviselők félreinformálásának elkerülésére, a valósághű
tájékoztatásra, mert az Országgyűlés csak ezáltal hozhat az egész
népgazdaságra vagy a társadalomra kiható, megalapozott döntéseket.

    A miniszterelnök nevében Békesi László pénzügyminiszter
válaszolt. Elmondta, hogy a kormány a következő parlamenti
ülésszakon tételesen elszámol a Parlamentnek az ország gazdasági
helyzetéről, benne az állami költségvetés kialakult poziciójáról.
Ehhez kérte a képviselők egyetértését. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (20. rész)

Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.), a Kisvárdai Városi
------------
Tanács Kórház-Rendelőintézetének osztályvezető főorvosa a
külügyminiszterhez intézte kérdését a diplomaták hazai intézetekben
történő képzése tárgyában. A képviselő kifejtette diplomáciai
függetlenségünket azzal is hangsúlyoznunk kellene, hogy a magyar
diplomatákat nem külföldi, hanem hazai intézetekben képezzék.
Megkérdezte: a Külügyminisztérium foglalkozik-e azzal, hogy a magyar
diplomaták képzését hazai alapokra helyezze.

    Horn Gyula külügyminiszter elmondta, hogy a magyar diplomaták
csaknem háromnegyede itthon szerezte felsőfokú képzettségét,
különféle hazai egyetemeken és főiskolákon. A többiek a
Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sokfelé tanultak, ami egyébként
nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi gyakorlat. A moszkvai
Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomáciai szakán egyébként a
korábbi 15-tel szemben jelenleg 10 hallgató tanul. Ez azért
különösen fontos hazánk számára, mert a hallgatók több olyan ritka
nyelvet sajátíthatnak el, amelyet hazánkban nem oktatnak. A
miniszter hangsúlyozta azt is, hogy diplomáciai pályára csak
felvételi vizsga alapján, pályázati rendszerben léphetnek a
jelentkezők, s ebben nem tesznek különbséget aszerint, hogy ki
végezte tanulmányait Magyarországon, illetve külföldön. A
tapasztalatok egyébként arról tanúskodnak, hogy azoknak a
fiataloknak, akik külföldön folytatják tanulmányaikat, nem hogy
csökkenne, éppen ellenkezőleg, erősödik magyarságtudatuk, illetve
elkötelezettségük nemzeti törekvéseink iránt. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:18


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (21. rész)

Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), a Kemikál
--------------
Építőanyagipari Vállalat Építési Műgyantagyárának üzemvezetője a
működési engedéllyel rendelkező kisiparosok kivitelezői
jogosultságának megadása tárgyában tette fel kérdését a közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszternek.

    A képviselő elmondta: a jelenlegi előírások értelmében új
lakóépület kivitelezésére mestervizsgás kisiparos vállalkozhat.
Családi összefogással megvalósuló építkezés esetén a szakmai
hozzáértés nem előírás, de meg kell nevezni a felelős műszaki
vezetőt. A tapasztalatok szerint az építtetés ilyen módon a
nagyközségekben és a városokban megoldott, a falvakban azonban
problémák jelentkeznek. Kevés a magasabb képesítésű kisiparos,
felelős műszaki vezetőt pedig többnyire csak a megyeszékhelyeken
találnak. A kaláka-építés ,,laikus,, résztvevői állandó felügyelet
nélkül dolgoznak, és nagyon sok hibát követnek el. Az elmondottakat
összegezve feltette a kérdést: az 1982-ben kelt minisztériumi
rendelet módosítható-e oly módon, hogy a működési engedéllyel és
gyakorlattal rendelkező kőműves kisiparos is vállalkozhasson új
lakás építésére, hiszen a falvakban ez jelenthetne megoldást.

    Derzsi András, a tárca vezetője megerősítette azt a
tapasztalatot, miszerint az újonnan elkészült épületek jelentős
hányada életveszélyes hibákat tartalmaz. Ez arra figyelmeztet, hogy
az épületek fontosabb tartószerkezeteinek építésénél nem lehetnek
engedékenyebbek a szakmai követelményeket illetően. Jelenleg
előkészítés alatt áll az építőipari kivitelezési tevékenység
gyakorlásáról szóló új minisztertanácsi rendelet, azonban a
tervezetben sem kívánják enyhíteni a szakmai előírásokat. Derzsi
András elmondta azt is, hogy a hatósági munka erősítése mellett
megkezdték egy olyan szolgáltató szervezet létrehozását, amely
nemcsak a városokban, hanem a kistelepüléseken is segítheti a
lakásépítést. A problémák valódi megoldását ebben látja a tárca.
(folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országggyűlés - harmadik nap (22. rész)

Molnár Ferenc (Szolnok, 11. vk.), a Karcagi Városi Tanács elnöke
-------------
azt kérdezte a pénzügyminisztertől: a kormányzat mennyi időre és
milyen mértékben függesztette fel a tanácsi költségvetésekhez
nyújtott állami hozzájárulás folyósítását. Emlékeztetett arra, hogy
a tanácsok bevételi forrásai között jelentős hányadot képvisel az
állami támogatás, s ennek elapadása veszélyeztetheti a tanácsok
folyamatos működését.

    Békesi László a magyar költségvetés sajátos természetét okolta a
problémáért. Az év első hónapjaiban szerényebbek a gazdaság
teljesítményéhez kapcsolódó adóbefizetések, a kiadások viszont
némileg magasabbak az átlagosnál. Az átmeneti likviditási zavarok
áthidalására - miután magas kamatozású hitelt a költségvetés sem
kívánt igénybe venni - azokon a területeken, ahol a rendelkezésre
álló pénzkészlet a folyamatos működést még lehetővé tette, az állami
támogatást az időarányosnál szerényebb mértékben bocsátották csak
rendelkezésre. Ide tartoznak a tanácsok is. A költségvetési
támogatás ütemezésének visszafogása csak egy-két helyen okozott
gondot, a tanácsok ugyanis jelentősebb bevételekhez jutottak a
személyi jövedelemadó-befizetésekből, s ezt egészítette ki az a
csaknem húszmilliárdos összeg, ami tavalyról maradt a tanácsoknál.
Mindazonáltal a jövő héten az esedékes adók befolynak, s három napon
belül nemcsak az esedékes támogatást, hanem az eddig visszatartott
állami hozzájárulást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére
bocsátják - mondta a pénzügyminiszter. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Harmadik nap (23. rész)

Bugán Mihály (Szolnok m., 12.vk.), a Szolnok Megyei Tanács
------------
elnökhelyettese a Tisza II. Vízlépcső harmadik ütemével összefüggő
járulékos beruházások tárgyában intézett kérdést a környezetvédelmi
és vízgazdálkodási miniszterhez. Megismételve az októberi ülésszakon
a bős-nagymarosi vízlépcső tárgyalásakor már felvetett kérdését,
arról érdeklődött, mikorra várható a beruházás befejezése.

    Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter
válaszában hangsúlyozta: a Tisza II. Vízlépcső harmadik üteméről
most készül egy komplex tanulmány, amely az eredeti célokat
összeveti a jelenlegi gazdasági helyzettel és igényekkel. E
tanulmány várhatóan az év végére készül el.

    A miniszter a továbbiakban kitért arra, hogy nemrégiben még az
építkezés 1994-es befejezésével számoltak. Ma nem lehet ugyan pontos
határidőt szabni, de 2000-re mindenképpen be kell fejezni a tiszai
vízlépcsőt. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - harmadik nap (24. rész)

Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár
-----------------
energetikusa a többmilliós prémiumok kifizetése tárgyában tett fel
kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez.
Előrebocsátotta, hogy nem a nivellálás, az egyenlőség érdekében
szól, szükségesnek tartja a teljesítménnyel arányos, differenciált
bérezést, elismerést. A közelmúltban azonban több olyan vezetői
prémiumról hallhatott a közvélemény, amely - nagyságánál fogva -
széles körben felháborodást, értetlenséget keltett. Véleménye
szerint ellentmondás érzékelhető az ország gazdasági helyzete és a
nyereséges tevékenység alapján kifizetett prémiumok között. Kérdése:
hogyan kívánja a kormány ezt az ellentmondást feloldani, illetve
jók-e azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik az ilyen nagyságú
prémiumok kifizetését.

    Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal
elnöke utalt arra, hogy a szóban forgó jövedelmek többsége olyan
jellegű, amelyeknek körülbelül 65-70 százalékát elviszi a személyi
jövedelemadó és a többi járulék. Megjegyezte azt is, hogy - éppen a
szabályozási rendszer következtében - néhány száz vezető semmilyen
prémiumban nem részesül. Mint mondotta, éppen a nivellálások
elkerülésére, a teljesítmények elismerése érdekében alakították
1988-ban az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az elmúlt év októberében
a kormány az egész bérszabályozási rendszert új alapokra helyezte.
Ennek értelmében ez év január 1-jétől nem adminisztratív, központi
szabályok alapján dőlnek el, hanem a munkáltató hatáskörébe
tartoznak ezek a kérdések; azaz azok döntenek, akik az adott
vezetőnek a tevékenységét érdemben meg tudják ítélni. Végül
megjegyzésként az államtitkár hozzáfűzte: a kormány továbbra sem
kívánja korlátozni a valós teljesítmények alapján megszerzett
jövedelmeket. Ugyanakkor határozott az a szándék, hogy korlátokat
állítsanak minden olyan jövedelemkiáramlás elé, amely mögött nincs
teljesítmény. Az államtitkár ígéretet tett arra is, hogy amennyiben
bárminemű visszásságra fény derül a pénzügyi ellenőrzések kapcsán,
az teljes nyilvánosságot kap. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:40


Vissza »


Országgyűlés - harmadik nap (25. rész)

Az interpelláció, illetve a kérdések elhangzása után
Biacs Péter (Budapest 30.vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari
-----------
Kutató Intézetének főigazgatója, címzetes egyetemi tanár
bejelentette: az Országgyűlés agrárszektorával szorosan
együttműködve - 22 képviselőtársával - megalakították a Parlament
élelmiszeripari szektorát. Célkitűzéseik között szerepel az
élelmiszeripar műszaki fejlesztése, az élelmiszerek minőségének
biztosítása, az élelmiszer-kereskedelem színvonalának javítása, a
fogyasztók érdekvédelme, a nemrég módosított élelmiszertörvény
érvényesítése. Az élelmiszeripari szektor arra törekszik, hogy az
alapanyagtermelő mezőgazdaság, a feldolgozóipar és az
élelmiszer-kereskedelem biztonságos, jó minőségű termékkel vegyen
részt a gazdaság stabilizálásában, dinamizálásában.

    Antal Imre (Pest m., 19.vk.), a MEZŐGÉP érdi gyáregységének
    ----------
igazgatója az Országgyűlés munkájának hatékonyabbá tételére
javasolta, hogy azon napirendeknél, amelyekhez 20-nál többen
kívánnak hozzászólni, hét-tíz percben korlátozzák a felszólalás
idejét. Szűrös Mátyás a felvetésre reagálva igéretet tett arra, hogy
amennyiben szükségessé válik, visszatérnek a kérdésre.

    Bubla Gyula (Budapest 3.vk.), a Ganz Villamossági Művek központi
    -----------
forgácsoló gyáregységének vezetője bejelentette, hogy május 9-én
ideiglenes parlamenti csoport alakult, amelyben a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer-beruházást ellenző képviselők tömörülnek. A
csoport tagjainak megítélése szerint a nagyberuházást legalább 8-10
évvel el kellene halasztani. Leállításáról akár már holnap dönteni
kellene, mert a május 30-i esetleges kedvező döntésig is újabb
negyedmilliárd forintot emészt fel az építkezés. Végül csatlakozásra
kérte mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek a csoport
szándékaival.

    Szűrös Mátyás zárszavában az ülésszakot eredményesnek
minősítette, bár hozzátette, hogy az idővel takarékosabban kellene
bánni a képviselőknek. Megszívlelendőnek tartotta azt a képviselői
felvetést, hogy szavazáskor lehetőleg mindenki tartózkodjon a
teremben. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Harmadik nap (26. rész)

Szólt arról is, hogy az elmúlt napokban több száz beadványt kapott
az Országgyűlés a választópolgároktól, azzal az igénnyel, hogy
azokat olvassák fel az ülésszakon, juttassák el a képviselőkhöz. Ez
azt igazolja, hogy az ország lakosságának fontos mindaz, ami a
Parlamentben történik, a testület azonban nem kívánja elhalmozni a
képviselőket különböző levelekkel és beadványokkal. Erre a
házszabály sem ad lehetőséget. A közérdekű, az ország szempontjából
fontos felvetéseket természetesen eljuttatják a képviselőkhöz. A
képviselőknek a választókkal szembeni felelőssége a mérce ahhoz,
hogy a társadalomban jelen lévő, napjainkban szinte
áttekinthetetlenül kavargó érdekekből, véleményekből mit vállalnak,
illetve mit vállal az Országgyűlés. Szűrös Mátyás hangoztatta: nincs
akadálya annak, hogy a képviselők szorosabb kapcsolatot alakítsanak
ki választóikkal, a különböző politikai szervezetekkel,
szerveződésekkel, hogy hangot adjanak véleményüknek.

    Az Országgyűlés elnöke a parlamenti szekciókkal kapcsolatban
pozitív folyamatként értékelte azok létrejöttét. Felhívta azonban a
figyelmet arra: az Országgyűlés költségvetése csak az állandó
bizottságok működésének segítésére elegendő.

    Szűrös Mátyás a kormányfő kérésére közölte: a következő
ülésszakon előterjesztendő kormányprogramról a Minisztertanács
rendkívüli ülésén tárgyal. Az Országgyűlés Hivatala az anyagot
május 15-én, hétfőn kapja meg, tehát a képviselőknek a ,,csomagterv,,
megismerésére nem lesz 30 napjuk, ezért kérte a képviselők
megértését. Vass Józsefné (Békés m., 15.vk.), a Sarkadi Lenin
     -------------
MGTSZ főkönyvelőhelyettese a szűkös időt nem tartotta elegendőnek,
szerinte a téma súlya miatt e kérdésről önálló ülésszakon kellene
tárgyalni. Szűrös Mátyás válaszában igéretet tett arra, hogy a
felvetést megvitatja Németh Miklóssal, s visszatér a kérdésre.

    Az Országgyűlés májusi ülésszakát ezt követően Szűrös Mátyás
berekesztette. (folyt.köv.)


1989. május 12., péntek 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - Harmadik nap (27. rész)

Az Országgyűlés harmadik napjának eseményei dióhéjban:

Az Országgyűlés májusi ülésszaka harmadik napján
interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. A szakminiszterekhez,
illetve a tárcák jelen lévő képviselőihez a következő képviselők
interpelláltak:

    Szalai Géza (Budapest, 20. vk.);

    Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.);

    Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.);

    Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.);

    Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.);

    Hellner Károly (Budapest, 32., vk.);

    Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m., 2. vk.);

    Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.);

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.);

    Nobis Ferenc (Budapest, 66. vk.);

    Széles Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 15. vk.);

    Géczi István (Budapest, 49. vk.);

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.);

    Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.);

    Az interpellációkat követően kérdésekre került sor. Az illetékes
tárcák minisztereihez az alábbi képviselők intéztek kérdést:

    Berdár Béla (Pest m., 25. vk.);

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.);

    Mezey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.);

    Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.);

    Molnár Ferenc (Szolnok m., 11. vk.);

    Bugán Mihály (Szolnok m., 12., vk.);

    Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.).

    Ezzel az Országgyűlés első májusi ülésszaka befejezte munkáját.

     x x x

    Az Országgyűlés harmadik napjáról tudósítottak: Bisztricsány
Julianna, Csákvári János, Farkas Attila, Garajszki István, Kocsonya
Zoltán, Nagy Attila. (MTI)


1989. május 12., péntek 14:56


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

" - Vass László vagyok Győrből, a 21-768-as telefonról. 18 fok van Győrben. Köszönöm. - Budapest, 2o, Győr 18, Pécs 17, Miskolc 17, Kecskemét 18. - Halló, Jó napot kivánok. A telefonom: 1-683-153. legyenek szivesek, ha valamit nyertem, akkor legyenek szivesek visszahivni. - Budapesten most 18.5 fok van, és a budaőrsi állomáson pedig 18.8 fok van. Viszont hallásra. 683-53 a telefonom. - Jó napot kivánok. Kaposvárról Vecseo Mihályné vagyok. A nagykanizsai időjárásjelentéssel kapcsolatban: 16.7 a hőmérséklet. Köszönöm, viszont hallásra."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD