Rendszerváltás és az MTI

	Űrfegyverkezés
-------------- London, 1989. október 13. (BBC, Késő esti panoráma) - Washingtonban tegnap Cheney honvédelmi miniszter kijelentette: amennyiben a kongresszus jelentősebb mértékben csökkenti a stratégiai védelmi kezdeményezés programjának költségvetését, akkor ő a maga részéről javasolni fogja Bush elnöknek, vétózza meg a kongresszus döntését. A csillagháborús program nem most kerül első ízben veszélybe. Hallgassák meg hírmagyarázatunkat: Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes, ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének. A stratégiai védelmi kezdeményezés mára jelentősen különbözik a reageni tervtől, mely a ballisztikus rakéták ellen biztosított volna teljes mértékű védelmet, és ezzel együtt kiiktatta volna az atomfegyverek és az elrettentő atomerő fenntartásának szükségességét. Az amerikaiak most egy szerényebb csillagháborús programot mérlegelnek, amely lényegében megerősítené Washington nukleáris elrettentési stratégiáját oly módon, hogy korlátozott védelmet nyújtana amerika atomfegyverei számára egy meglepetésszerű támadás esetén. Cheney honvédelmi miniszter szerint a csillagháborús terv hatalmas lépésekkel halad előre, és a jelenlegi kutatások középpontjában az az elgondolás áll, hogy az űrbe több ezer kis méretű rakétát telepítenének, melyek képesek az atomrakéták és töltetek felderítésére, illetve megsemmisítésére. (folyt.) 1989. október 13., péntek
Vissza »

	- Űrfegyverkezés - 1. folyt.
Ez persze messze elmaradna az eredetileg tervezett, ugyancsak fejlett lézertechnológia alkalmazásától. A Pentagon viszont úgy vélekedik, hogy a védelmi ernyő kiépítésének viszonylag korai szakaszában üzembe helyezhető lenne. Cheney szerint az említett rendszer bizonyos fokú védelmet jelenthetne nagy népességű városok számára egyedi és váratlan támadás esetében. Cheney úgy nyilatkozott, hogy a mostani nemzedék katonailag a csillagháborús védelmi rendszert hagyhatná örökül a jövőre. Kiemelte, hogy a ballisztikus rakétatechnika terjedéséről másodrendű országok elsőrendű fenyegetést jelenthetnek. A honvédelmi miniszter bizonyára éppen azért veszi lelkesen védelmébe a csillagháborús terveket, mert azok sorsa újból veszélybe került. A költségvetési takarékoskodás és a kelet-nyugati kakpcsolatok javulásának időszakában a kongresszus nem csupán a csillagháborús elképzeléseket vizsgálja felül, de a Pentagon több más programját, például a B-2 lopakodó bombázó kifejlesztését is. A Bush-kormányzat jövőre több mint 4,5 milliárd dollárt kíván a csillagháborús programra költeni. A képviselőház az összeget egyharmaddal akarja megkurtítani. A szenátus a maga részéről szerényebb csökkentést szorgalmaz és a Pentagon kompromisszumos megoldásban reménykedik. Cheney máris kijelentette, hogy amennyiben a kongresszusi javaslatok nagymértékben kihatnak a rendszer üzembe helyezésére, Bush elnöknek azt fogja javasolni, hogy éljen vétójogával. A Pentagon azonban más nehézséggel is küzd. A múltban a kongresszus vonakodva bár, de hozzájárult, hogy évente mintegy 4 milliárd dollárt költsenek a csillagháborús programra, de csak azért, mert fontos fegyvernek tekintették a Moszkvával folyó tárgyalásokon. Mostanában azonban a Szovjetunió felhagyott azzal a követeléssel, hogy a stratégiai, leszerelésről szóló szerződést csak a csillagháborús program korlátozása után lehet aláírni. Ehelyett a szovjetek kilátásba helyezték, hogy leszerelik a Moszkva környékére telepített rakétavédelmi rendszert, ha Amerika beleegyezik a védelmi stratégiai rendszer bizonyos korlátozásába. (folyt.) 1989. október 13., péntek
Vissza »