|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
|
Mi legyen a kokainnal? (1.rész)
|
Ica (Peru), 1989. október 13. péntek (MTI-Panoráma)
A történelemben először tartottak csúcsértekezletet a kábítószer kereskedelemről, annak gazdasági, politikai és erkölcsi vonatkozásairól. A perui Icában kedden megrendezett csúcskonferencián nem született ugyan hivatalos egyezmény a közös stratégiáról, Kolumbia, Bolívia és Peru elnöke mégis elégedetten búcsúzott el egymástól. Nem csak elemezték a mindinkább nemzetközi jelentőségű kérdést, hanem igyekeztek közös felfogást kialakítani az Egyesült Államokkal küszöbön álló kokain-tanácskozásra, amelyen kokain termelő országok vezetőiként vesznek majd részt. Úgy hírlik, a kokain-háromszöghöz tartozó dél-amerikai államfők szerint nem a koka termesztését és feldolgozását kell megszüntetni, hanem kábítószerként történő felhasználását. A koka ősi termék a dél-amerikai országokban, az ottani lakosság energiaforrásként fogyasztja, nem pedig kábítószerként. A koka egy termék a sok közül, s nem a koka-exportot kell megszüntetni, hanem a kábítószerfogyasztást kell visszaszorítani az Egyesült Államokban és más piacokon, mondják. Azzal érvelnek, hogy Peru és Bolívia esetében a koka-exportból, Kolumbia esetében pedig a feldolgozott kokain-exportból származó bevételek nemzeti jövedelmük tetemes részét képezik, s - alternatív bevételi forrás híján - nélkülözhetetlenek elmaradott gazdaságaik relatív egyensúlyának fenntartásához. Felmerült az a gondolat, hogy megfelelő nemzetközi megállapodásokkal legalizálni lehetne a kokain-kereskedelmet. Ily módon megszüntethetnék a fekete piacokat, a maffiákat, állami ellenőrzés alá vehetnék a kokain kivitelt és behozatalt, s az országokon belüli forgalmazást. Ehhez természetesen nélkülözhetetlen az Egyesült Államok és más fontos felvevő országok egyetértése is, ami viszont még várat magára. Washingtonban homlokegyenest ellentétes álláspontra helyezkednek: üldözendő rossznak tartják a kábítószer-termelést és fogyasztást, etikai alapon közelítik meg ezt a problémát, amely a dél-amerikai országok szempontjából gazdasági kérdés. (folyt.)
1989. október 13., péntek 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mi legyen a kokainnal? (2.rész)
|
De hát mennyivel erkölcsösebb a puska a kokainnál? Vasból szabad gyilkos fegyvert készíteni? Nem arra kellene-e inkább törekedni, hogy a kokából minél kevesebb kokaint állítsanak elő, s ne vonják kétségbe termékük létjogosultságát a világpiacon? - kérdik a dél-amerikaiak. Hozzáteszik: Az Egyesült Államok vezetése régi reflexiók rabja, pedig a bolíviai koka-ültetvények felperzselése után láthatta, hogy a probléma nem szűnt meg, hanem egyszerűen áttevődött más országokra, az Amazonas rejtettebb vidékeire. Ráadásul súlyos környezetvédelmi problémát is felvetett, hiszen az ültetvényesek is hozzájárultak a világ tüdejének tartott ősrengeteg írtásához, szántófölddé változtatásához. A Bush-kormány 270 millió dollárt ajánlott fel a következő két évben a narko-probléma megoldására, a drog-export elleni harcra, ám a dél-amerikai államok narkóból származó bevétele évente több milliárd dollár. A washingtoni ajánlat nem áll arányban a várható veszteséggel - érvelnek, s piacot, jó árat követelnek más exportcikkeiknek, hogy más termékek termesztésében tehessék érdekeltté a bolíviai és a perui parasztot. Az Egyesült Államok katonai segítséget is kilátásba helyezett, és szóba hozta egy soknemzetiségű haderő felállításának tervét, de ők a szuverenitás teljes tiszteletben tartását szegezték szembe vele. Mégis engedték egy ponton, és hozzájárultak amerikai katonai szakértők jelenlétéhez. Mindazonáltal eddig szembeszegültek egy masszív katonai beavatkozással, mert az kiszámíthatatlan következményekkel járna. Abban azonban közeledtek az álláspontok, hogy a narko-kartellekhez kötődő félkatonai és gerillaszervezetekkel szemben harcolni kell, bár dél-amerikai részről ezt is csak részben tartják katonai kérdésnek. Úgy vélik, hogy ha a narkóprobléma a helyére kerülne, s megszűnne a narkoterrorizmus talaja, akkor a gerillaszervezetek tagjait könnyebben visszatéríthetnék a normális társadalmi életbe. A termelők és a fogyasztók érdekellentéteit három hónapon belül észak-déli kokain-csúcsértekezleten próbálják majd mérsékelni, s ezen várhatóan kompromisszumos megoldás jön George Bush amerikai, Virgilio Barco kolumbiai, Alan Garcia perui és Paz Zamora bolíviai elnök között. A témában nagy aktivítást tanúsító Francois Mitterrand is megígérte, hogy az Európai Közösségek magas szinten fogják képviseltetni magukat a tervezett tanácskozáson. +++ Simó Endre (Ica, Peru), MTI-Panoráma
1989. október 13., péntek 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|