|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Gál Zoltán tiltakozik
"Az október 12-i rádió-híradásokból
és az október 13-i Népszabadságból értesültem arról, hogy az
úgynevezett Kádár János Társaság Ideiglenes Központi Bizottsága
többek között számomra is ,,fenntartott egy helyet,, Politikai
Irodájukban. A nevemmel kapcsolatos és a megkérdezésem nélkül
közzétett információt sértőnek tartom. Kijelentem, hogy a
társasággal semmiféle kapcsolatom nem volt, és nem is lesz, mert
annak politikai felfogásától a leghatározottabban elhatárolom magam."
BBC, Késő esti panoráma:
Űrfegyverkezés
"Az űrben telepített rakétaelhárítási rendszer, népszerűbb nevén
az amerikai kormányzat csillagháborús terve, mindig is sok vitára
adott okot, amióta Reagan elnök 83-ban először körvonalazta azt. A
bírálók szerint kidobott pénz, mivel soha nem lesz működőképes,
ezenfelül a 72-es antiballisztikus rakétaegyezmény megsértéseként is
felfogható. Hozzátették, hogy növelné a bizonytalanságot stratégiai
szinten, és akadályt képezne a stratégiai nukleáris leszerelési
szerződés útjában, melyet Moszkvával kötnének."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: Hogyan hat a dalai láma Nobel-Békedíja Tibet sorsára?
|
A Nobel-Békedijak körül nem egyszer forróvá válik a hangulat. Pedig a döntés igazán demokratikus: az Oslóban működő bizottság meghallgat javaslatokat a világ bármely részéről.(Az idén az NSZK kezdeményezésére a magyar nép is szerepelt a javaslatok között..) A döntés miatti felháborodásra kézenfekvőek a példák: Andrej Szaharov, majd Lech Walesa ellenzéki tevékenységét a szocialista világ akkoriban nem tartotta méltánylandónak. S miközben ők ma már megbecsült tagjai azóta sokat változott hazájuk közéletének, az idén megint kisebbfajta robbanást okozott az oslói döntés. A dalai láma, polgári nevén Tendzin Gjanico egy 1950 óta kinai körzetnek nyilvánitott terület - Tibet - népének érdekeit próbálja érvényesíteni indiai számüzetéséből. Szándékai nem éppen egyeznek a kinai kormányéival, amely tiltakozott is a dalai láma tevékenységének ilyen elismerése miatt. Ugyanerről Peking véleménye lesújtó : lázítással, összeesküvéssel vádolja, s szerinte ő állt a 30 évvel ezelőtt tizezerek halálával járó zendülés mögött éppúgy, mint ahogy köze volt a kerek évforduló márciusi zajos megünnepléséhez is. Ennek ellenére az elmult években voltak biztató fejlemények - éppen a dalai lámával kimunkált kompromisszumoknak köszönhetően. 1959 előtt az itt élők sorsa mindennek volt nevezhető, csak emberhez méltónak nem. A felkelés leverése után a láma számüzetésbe vonult; élesen ellenzi a függetlenség kivívásának fegyveres módszerét. Szívósan építi a kapcsolatokat a pekingi kormánnyal, hullámzóan, de 1979 óta megszakítás nélkül. Tibet függetlensége szóba se jön, de kisebb engedmények nyomán valamit javult az élet minősége. Peking azonban nem ismeri be, hogy pusztán a gazdasági feltételek javításával nem lehet az itt élőket megnyugtatni. Ők vissza akarják kapni vallási vezetőjüket, s amig ő haza nem térhet, addig igazi béke nem lesz a ,,világ tetejének,, is nevezett Tibetben. Azt viszont a tibetiek tudják, és lámájuk is, hogy Peking beleegyezése nélkül a számüzetés aligha érhet véget. A párbeszédnek a Nobel-Békedíj kicsit keresztbetett. Kina most bizonyítottnak látja, hogy külföldi erők állnak a háttérben, s indokolt az éberség. S mivel Tibet az ő fennhatóságuk alá tartozik, a végülis népének függetlenséget kivánó dalai láma erkölcsi felmagasztalása - beavatkozás a belügyekbe. Nem volt könnyű a tiltakozáshoz címzettet választani - s nem is sikerült a dolog. Norvégia csak annyit válaszolhatott: neki nincs beleszólása abba, hogy a Nobel-Békedíj bizottság kit tart méltónak a kitüntetésre.+++
1989. október 13., péntek 12:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|