|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
|
Negyedik nap 2.
|
Végülis a kongresszus megszokta, hogy ez elkerülhetetlen - sőt talán az egyetlen használható munkamódszer. Több platform bejelentette önfeloszlatását, vagy azt, hogy valamely másik platformhoz csatlakozik. Előfordult az is, hogy egy-egy platform a küldöttekre bízta: foglaljanak állást a saját, legjobbnak ítélt belátásuk szerint. Hétfőn az egyik nagy szenzációt Vitányi Iván felszólalása jelentette. A Reformszövetséghez tartozó küldött megelégelte a kongresszus épületében szüntelenül keringő pletykákat. Javasolta: a kongresszus kötelezze Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Horn Gyulát, Németh Miklóst, hogy tárják a küldöttek elé politikai, elvi, netán személyi ellentéteik mibenlétét. Sajátos színfoltja a kongresszusnak, hogy a legtöbb befolyásos áramlat immár a jövőre koncentrál. Azaz: igyekszik kialakítani azokat a szervezeti és gyakorlati munkaformákat, (természetesen az alapszabálynak megfelelően) amelyek biztosítják, hogy a platfomot összetartó legfontosabb elképzelések minél jobban érvényesüljenek a szocialista párt egész tevékenységében. Mindez értelemszerűen versengéshez is vezet. Az áramlatok együttéléséhez és rivalizálásához mindenkinek hozzá kell szoknia. Miként Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök foglmazott egy interjúban: - A rivalizálás és együttműködés nem egymást kizáró fogalom a baloldal együttműködésében. Mi több: Amennyiben a baloldal különböző részei úgy tudnak együttműködni, hogy közben megőrzik sajátos különbségeiket is, akkor remény van arra, hogy a leendő választásokon, 60-70 százalékos szavazattöbbséggel kormánykoalíció-képes baloldali erő alakul ki. A Magyar Szocialista Párt kongresszusának első két napjából mindenképpen leszűrhető a tanulság: olyan korszerű, demokratikus eszközökre törekvő politikai erő alakul ki, amely nyomatékosan törekszik az elvi tisztaságra. Hogy mindez valósággá váljon, ahhoz az is szükséges, hogy a mindennapok gyakorlatában ezek az elhatározások mindinkább érvényt nyerjenek, egy fejlődőképes Magyarország érdekében. (MTI-Press)
1989. október 9., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|