|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
|
Pártkongresszus - hírügynökségi vhg. 1.
|
Budapest, 1989. október 8. vasárnap (Reuter/AFP/AP) - A nagy nyugati hírügynökségek elemzései szerint Kelet-Európa történelmében első ízben fordult elő, hogy egy hatalmon lévő kommunista párt szakít a marxizmus-leninizmus alapelveivel, és nyugati tipusú szocialista párttá alakul át, amely elkötelezi magát a parlamenti demokrácia, a polgári szabadságjogok és a piacgazdaság mellett. A Reuter párhuzamba állítja a magyarországi eseményeket a Lengyelországban zajló folyamatokkal, azzal, hogy ott a Szolidaritás augusztusban megalakította az első olyan kelet-európai kormányt, amelyet nem a kommunisták uralnak.
Az AFP francia hírügynökség szerint a kongresszuson elsöprő többséggel megszavazott döntést a reformerők szenvedélyes kitartása tette lehetővé. A reformmozgalom négy vezetője: Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula elérte azt, hogy alig két nap alatt maga mellé állította a részben ódzkodó kongresszusi küldöttek nyolcvan százalékát - írja az AFP. A párt átalakítását sürgető reformerek fő érve a csökkenő taglétszám, és a helyi választásokon elszenvedett vereség volt, valamint az a meggyőződés, hogy csak egy új demokratikus baloldali párt szállhat a siker reményével ringbe a jövő év tavaszán tartandó választásokon - állapítja meg az amerikai AP. A hírügynökségi elemzők szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZP elnöke Nyers Rezső lesz. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az új párt nem számíthat az MSZMP valamennyi tagjára, s azt sem tartják kizártnak, hogy az átalakítás ellenzői klasszikus kommunista párt megalakítása mellett döntenek. Valamennyi nyugati hírügynökség kiemeli, hogy Grósz Károly a 159 ,,nemmel,, szavazó küldött között volt. Az AFP szerint a kongresszus másik vesztese Berecz János, a ,,konzervatívok vezéralakja,, , aki abban reménykedett, hogy kisebbségbe szoríthatja a reformereket, de végül mégis az új párt megalakítása mellett szavazott. A kongresszus ,,emelkedő csillagának,, minősíti a francia hírügynökség Gönci Jánost, a népi demokratikus platform szószólóját, aki a reformerek mellé szegődve jelentős szerepet játszott azok győzelmében. (folyt)
1989. október 8., vasárnap 11:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|