|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás MSZMP-alapszervezetek létrehozására
"Az MSZMP XIV. kongresszusa reményeink ellenére, a tagság
jelentős részének megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy megszűnteti
a Magyar Szocialista Munkáspártot, és helyette a Magyar Szocialista
Pártot hozza létre, amely elhatárolja magát a marxi-lenini úttól.
Ezért mi, 43 csepeli kommunista, elhatároztuk egy
MSZMP-alapszervezet létrehozását."
Amerika Hangja:
Kis János interjúja a Liberationnak
"... a magyar ellenzék egy része a jelek szerint
bizalommal viseltetik Pozsgay Imre iránt, aki számíthat arra, hogy
köztársasági elnökké választják. Mit szól ehhez Kis János?
A filozófus azt válaszolta: Pozsgay esetében a becsvágy
dinamikáját tekinti meghatározónak. Pozsgay személyi hatalomra
törekszik, s ezzel emlékeztet de Gaulle-ra, aki nem csupán a
gaulleisták képviselőjének tekintette magát. A magyar politikus
népszavazás útján szeretné elnökké választatni magát, s ezzel a jövő
remélt demokráciájának destabilizálásához járul hozzá."
|
|
|
|
|
|
|
Kongresszus - hírügynökségi visszhang -2.
|
Budapest, 1989. október 6. péntek (AP/UPI/Reuter/AFP) - A hírügynökségek egyöntetűen a konzervatív és reformer erők közötti erőpróbaként jellemzik az MSZMP pénteken megkezdődött kongresszusá. Általában nem mulasztják el megemlíteni, hogy a párt január óta havonta tízezer tagot veszít. A reformerek a Reuter brit hírszolgálati iroda szerint a parlamenti demokrácia és a szabadságjogok iránt elkötelezett, nyugati stílusú szocialista párttá akarják alakítani Magyarország kormányzó kommunista pártját.
A UPI elsőként értékelte a tanácskozást megnyitó szakaszt. Az amerikai hírügynökség koradélutáni kommentárja szerint a reformerek vereséget szenvedtek, amikor nem fogadták el azt a javaslatukat, hogy a küldöttek már 35 százalékának szavazata elegendő legyen a jelöltlistára való felkerüléshez. A UPI a reformerek vereségének tekinti azt is, hogy a pártelnöknek joga lesz jelölteket állítani a különböző tisztségekre. A UPI, előrevetítve a reformerek esetleges kivonulását, úgy vélekedik: Nyers Rezső, amikor beszédében ,,az 1956. óta követett realista politikáról,, szólt, világossá tette , hogy a párt megváltoztatására irányuló tervei nem olyan radikálisak, mint amilyeneket a reformerek inditványoznak. A Reuter nem vont le ilyen átfogó következtetést a péntek délelőtti ügyrendi vitából. Nyers Rezső beszédével kapcsolatban kitért rá, hogy a konzervatív eszmék legyőzése érdekében mind Pozsgay Imre, mind Németh Miklós kész a pártszakadásra, mindketten radikálisabbak, mint a párt elnöke, aki vonakodna szembenézni azzal. A brit hírügynökség Grósz Károlyról azt írja, hogy a reformerek őt tekintik az igazi reformok ellenfelének, aki azért harcol, hogy megtarthassa vezető helyét a pártban. Az AFP francia hírügyynökség szintén az ügyrendi kérdéseket boncolgatja. Megemlíti, hogy különböző viták miatt a kongresszus negyvenöt perces késéssel kezdődött, majd kiemeli, hogy a küldöttek többsége állást foglalt a különböző csoportok megalakításának lehetősége mellett. Fontos határozatnak nevezi az AFP azt a döntést, hogy a párt elnökét közvetlenül választják, de az elnökség tagjait és az országos titkárokat már listás módszerrel. Az AFP is két fő irányzatot különböztet meg: Pozsgay Imre és Németh Miklós áll a reformerők élén, de a konzervatívok között az AFP már több áramlatot is megkülönböztet. Ribánszki Róbert mozgalmát tartja a legortodoxabbnak, ám a konzervatívok közé sorolja Berecz Jánost is, aki pártolja a gazdasági reformokat, de ellenzi a párt vezető szerepének feladását. +++
1989. október 6., péntek 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|