 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: Rühe ajánlata, kommentárok, ellenzék (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. október 8. vasárnap (MTI-tud.) - Volker Rühe, a CDU főtitkára, az uniópártok nevében pontosította azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az NSZK kormánya kész lenne a gazdasági együttműködés széles körű elmélyítésére az NDK-val.
Vasárnapi sajtónyilatkozatában a fogyasztási cikkeket előállító
ipar fejlesztéséhez, továbbá a környezetvédelmi berendezések közös
kifejlesztéséhez és gyártásához nyújtandó nyugatnémet segítséget
attól tette függővé, hogy Berlin kezdjen párbeszédet a másként
gondolkodókkal, szavatolja az információs, a gyülekezési és az
utazási szabadságot, és szüntesse meg a politikai büntetőjogot. Az
,,együttműködést reformokért,,- ajánlatot a közelmúltban Kohl
kancellár vetette fel először.
A kelet-berlini övezethatáron az NDK-határőrök egyelőre még
vasárnap reggel is érvényben tartották az egynapos látogatásokra
vonatkozó beutazási korlátozásokat, noha már véget értek az
államalapítási ünnepségek - jelentették a nyugatnémet rádiók.
Csütörtök óta összesen 1175 látogatót utasítottak vissza. A
nyugat-berliniek számára fenntartott Sonnenallee-i átkelőhelyen
azonban már lehetővé vált a beutazás.
Az NSZK hírközlése szerint az előző nap Berlinben, Potsdamban,
Lipcsében, Drezdában, Jénában és Plauenban lezajlott tüntetés
méreteit és átfogó jellegét tekintve mind ez ideig a legnagyobb volt
1953. június 17-ike, vagyis a Nyugat által munkásfelkelésként számon
tartott megmozdulások óta. A sok ezer ember mostani felvonulásaira,
szabadságot és demokráciát követelő kiáltásaira - a Deutschlandfunk
rádióállomás megfogalmazása szerint - a biztonsági erők tömeges
bevetéssel és erőszak alkalmazásával válaszoltak. Számos sebesülés
történt.
Az NDK evangélikus egyházának képviselői Lipcsében
megdöbbenésüknek adtak hangot a rendőrség kirívóan durva közbelépése
láttán - jelentette a rádió. Günther Krusche, az evangélikus egyház
elöljárója sajtónyilatkozatában ugyanakkor kifejezte azt az óhaját,
hogy a történtek után az ország politikai és társadalmi erői egy
asztalhoz ülve higgadtan gondolják át a helyzetet. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap 17:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|