 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
 |
Japán segélyalap Lengyelországnak és hazánknak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. október 8. vasárnap /MTI-tud./ - A japán kormány jelentős - 10 milliárd jen nagyságrendű - különleges segélyalap létrehozásáról döntött, amivel Lengyelország és hazánk támogatásához kíván hozzájárulni. A hírt kormánykörökre hivatkozva vasárnap hozta nyilvánosságra a jólértesültségéről közismert Szankei Simbun című napilap. A több, mint 60 millió dollárnak megfelelő összeg előteremtésén már dolgozik a tokiói kormány, amely külön kültségvetési fejezetet nyitott a támogatás kezelésére. Az összeg rendeltetéséről és felhasználásáról a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium dönt majd.
A jelképek országában nem véletlen a kelet-európai
reformországok támogatásáról szóló hír bejelentésének időzítése,
mutatnak rá tokiói megfigyelők. A hír egy oldalon látott napvilágot
Pozsgay Imre szombati sajtótájékoztatójának az ismertetésével,
amelyből Cukamoto tudósító kiemelte azt a megállapítást, hogy a
szocializmus túlhaladta önmagát, a kommunista párt vezető szerepe
Magyarországon és a többi kelet-európai országban is kudarcot
vallott.
A Lengyelországnak szánt élelmiszersegélyeket is magában foglaló
japán segélyalap létrehozása a szigetországban példa nélkül áll. A
költségvetés különböző segélyekre elkülönített fejezetei ugyanis nem
használhatók hazánk és Lengyelország esetében, részben, mert azok
csak a fejlődő országokra vonatkoznak, illetve természeti
katasztrófa sújtotta országoknak nyújthatók. Áthidaló megoldásként
ezért hozták létre az új, kelet-európai segélyalapot, önálló
költségvetési fejezetként.
Azt követően, hogy a 24 fejlett tőkés ország brüsszeli
bizottsága hazánk és Lengyelország anyagi támogatása mellett foglalt
állást, Nakajama Taro külügyminiszter is síkra szállt a konkrét
japán lépések érdekében. A tokiói kormány felismerte, hogy a
korábbinál konkrétabb politika kialakítására kényszerült és ezért
döntött a költségvetési fejezet létrehozásáról, állapítja meg a
Szankei Simbun, amely azt is tudni véli, hogy a konkrét lépéseket a
tokiói kormány a 24-ek november végi harmadik brüsszeli
tanácskozásán jelenti majd be. +++
1989. október 8., vasárnap 11:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|