|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
|
A Szovjetunió katonai ereje
|
--------------------------- München, 1989. október 7. (SZER, Világhíradó) - A Hadászati Tanulmányok Nemzetközi Intézete, amelynek székhelye a brit fővárosban van, megvizsgálta a Szovjetunió katonai erejét. Rentoul Ferenc jelentkezik Londonból: - A londoni központtal működő, de szervezetében teljesen nemzetközi intézmény, a Hadászati Tanulmányok Nemzetközi Intézete, most adta ki legújabb jelentését. A vastag kötet címe: A katonai mérleg, más szóval, a Nyugat és Kelet közötti stratégiai egyensúly helyzete. Francois Esbon (?) az intézet igazgatója szerint, ha a Szovjetunió végrehajtja az 1991-ig esedékes haderőcsökkentést, akkor gyakorlatilag alig kellene számolni meglepetésszerű szovjet támadással a Nyugat ellen. A Szovjetunió máris kivont igen fontos hadászati egységeket, így például: utászokat és hídépítőket, más szóval olyan egységeket, amelyeknek kivonását a NATO tervezői maguk is szívesen látták volna. Az intézet minden évben kiadja jelentését a stratégiai helyzetről, és ennek kapcsán tegnap Francois Esbon a következőket mondotta: a csapatkivonások után a Szovjetuniónak legalább két hétre lenne szüksége ahhoz, hogy hadrendbe állítsa csapatait, más szóval és tömörebben ez azt jelenti, hogy a meglepetésszerű, hirtelen rajtaütésszerű támadástól nem kell tartani. A Varsói Szerződés amúgy is meggyengült a tagállamai közötti politikai felfordulások, különösen a Lengyelországban és Magyarországon máris végrehajtott reformok következtében. A keleti tömböt tehát már nem lehet szövetséges tagállamok homogén szervezetének tekinteni. Komoly politikai megfigyelő alig tekinthetné például szövetségeseknek Magyarországot és Kelet-Németországot, a szövetséges szó igazi értelmében. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- A Szovjetunió katonai ereje - 1. folyt.
|
Egyfelől tehát áll Lengyelország és Magyarország, a másik oldalon Csehszlovákia és Kelet-Németország. Hogy az ezek közötti ellentétek hogyan fogják érinteni a keleti-tömböt és általában a világbékét, azt egyelőre nem lehet megjósolni. A fejlemények kezdeti szakaszához értünk. Nyílt kérdés: hogyan fognak ezután alakulni a dolgok? Gorbacsov tényleg csökkenteni akarja a haderőket, de még jobb volna, ha látnánk némi kézzelfogható bizonyítékot arra - márpedig eddig nincs ilyen bizonyíték -, hogy a szovjet fegyvergyártás és hadiipar termelése a tervezett csökkentések arányában és ezekkel párhuzamosan csökken, mert például a szovjet hadseregnek a legutóbbi évben ezer T-72-es és ötszáz T-80-as tankot szállított le a szovjet hadiipar. De a szovjet becslések sem túlságosan megbízhatók. A Varsói Szerződés például a NATO haderejéről szóló jelentésében szerepelnek már kifejezetten múzeumokban lévő, kimunstrált tankok, tüzérségi célpontoknak használt harckocsi-roncsok, szemétdombra került ócskavas-törmelékek, és például Portugáliának a Varsói Szerződés szerint 470 tankja van, ami egyenesen nevetséges. Ez arra mutat, hogy a Nyugat túlbecsülte a KGB és a GRU - a szovjet katonai hírszerző szervek - fantáziáját. A Szovjetunió első ízben volt hajlandó tájékoztatást adni az intézetnek, s ebből az derül ki, hogy a szovjet hadseregnek mintegy 60 ezer tankja van - tehát 6700-al több, mint amennyire a NATO becsülte őket. Mindez nem titok. Az intézet ezévi kiadványát bárki megveheti, ára: 19 font. +++
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|