 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP Nagybudapesti Intéző Bizottságának közleménye
"Dr. Habsburg Ottó
személye objektív, valamennyi párt érdekein felül áll; a magyar
helyzetet évtizedek óta jól ismeri, és az Európai Parlamentben
következetesen küzd hazánk érdekeiért; végül olyan nemzetközi
tekintélyű és befolyású politikus, aki - szerintünk - a
legalkalmasabb arra, hogy hazánkat visszavezesse az európai népek
családjába."
Deutschlandfunk:
Jelentés a kongresszusról
"Horn Gyula külügyminiszter, az ülés elnöke a szavazatok
kiszámlálása után kimondta az új párt, az MSZP, a Magyar Szocialista
Párt megalakulását. Magnetofonról azon nyomban felcsendült a
himnusz. A küldöttek fellélegeztek, azt hitték legalábbis, ha az
öthatodos többséghez tartoztak, hogy jó munkát végeztek és túl
vannak a kongresszus nehezén. A sajtó, mint egyfajta győzelmi
jelentés tette közzé az új, már nem kommunista magyar kormánypárt
megalakításának hírét."
|
|
|
|
|
|
 |
- MSZMP-szakadás 1. folyt.
|
Az esélyeket illetően már bizonytalanabbak a vélemények. Egyes
nyugati szakértők szerint a reformszárny valószínűleg el tudja érni,
hogy a megújult párt szakítson a marxista ideológiával, és olyan
mérsékelt középbaloldai szocialista párt legyen a jövőben, amely a
nyugat-európai szocialista értékekre támaszkodik. Az idézett
szakértők ugyanakkor sietve hozzáteszik: ennek bekövetkezését nem
lehet 100 százalékosan biztosra venni, mert nem tudni, különösen
vidéken, hogy mekkora támogatásra számíthatnak a konzervatívok.
Nem vitatott, hogy az ország legnépszerűbb politikusa, Pozsgay
Imre államminiszter és Németh Miklós kormányfő a reformisták vezető
egyéniségei közé számít. Valahol középen helyezkedik el Nyers Rezső
pártelnök, tőle balra foglal helyet Grósz Károly főtitkár és Berecz
János. Az utóbbi egyébként kijelentette, hogy az általa képviselt
Szövetség (sic
) az MSZMP megújulásáért elhatárolja magát az
úgynevezett reformanarchistáktól.
A baloldal, szélsőbalodal a legutolsó napokban is szervezkedett.
A hét végén megalakult 15, magát szocialistának valló szervezet és
az MSZMP-platform marxista tömörülése. Szerintük Magyarországon
veszélybe került az általuk szocialistának tartott rendszer, és a
keleti blokkon belül valós veszéllyé vált Magyarország
elszigetelődése.
Az ugyancsak frissen alakult Kádár János Társaság pedig 23
reformpolitikus, köztük Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula
külügyminiszter kizárását követeli a pártból. Az említettek
szerintük megbízhatatlan személyek, kommunistaellenes revansista
politikájukkal nemcsak a Magyar Népköztársaságnak, hanem
szövetségeseinek is kárt okoznak. Jelöltjeik: Grósz, Berecz és az
egykori Kádár-titkár, Ribánszky Róbert. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|