Rendszerváltás és az MTI

	Medgyessy - KGST (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. október 28. szombat (MTI-tud) - Egységes piac, vámunió, szabadkereskedelmi övezetek - ezek a KGST-ben egyre gyakrabban megfogalmazódó progresszív igények, amelyek egy valóban működő integrációs rendszer távlatait rajzolják föl a tagországok előtt. Megteremtésükhöz azonban átugorhatatlan szakaszokon át vezet az út, s az ilyenfajta realitások tiszteletben tartását szorgalmazók könnyen tűnhetnek fel valamilyen fékező szerepben. - Nemzeti piacok nélkül nem létezhet nemzetközi piac. Előbb nemzeti keretek között kell kialakítani a valós értékviszonyokat, a reális árakat. Csak ezek után alakulhatnak ki a reális vámok, s csak ezt követheti a vámkorlátokat lebontó vámunió létrehozása - hangzik Medgyessy Péter véleménye. A magyar miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője a szervezet VB-ülése alkalmából nyilatkozott az MTI moszkvai tudósítójának. Nem lehet szó egyesített piacról, amíg maguk a piacok nem léteznek. A tagországokban legfeljebb a szándék szintjén vannak piacok, s még Magyarországon is csupán félpiaci viszonyokról beszélhetünk. A szabadkereskedelmi övezetek léte feltételezi a tényleges kereskedelmet, amely nem államközi, hanem vállalatok közötti megállapodásokra épül. Ezt a kereskedelmet nem kontingensek szabályozzák, az elszámolás pedig nem mesterséges valutával és nem mesterséges árakon történik - folytatja a magyar miniszterelnök-helyettes. A mostani VB-ülésen, amelynek feladata a KGST 45. ülésszakának előkészítése, érzékelhető a realitásokra való ráébredés folyamata. A nemzeti piacok megteremtése kérdésében egyre több a kitapintható szándék, a tolerancia. Gond azonban, hogy ahol ennél már tovább jutottak, ott az átmenet feszültségei is jelentkeznek, például a hiánygazdaság felerősödésében. Magyarország fő törekvése a KGST-n belül - összegezte e téma kaocsán gondolatait Medgyessy Péter - nem a meglévő integráció erősítése, hiszen ez a piaci alapok nélkül nem működőképes. Célunk a valódi piacokra épülő integráció kiépítése. Mára világossá vált az egyes tagországok által járt utak különbözősége, mivel nincs a szervezetnek semmilyen adminisztratív kényszerítő ereje, s a demokratikusabb légkör láthatóvá teszi az egyéni utak keresését. (folyt.) 1989. október 28., szombat 11:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Medgyessy - KGST (2. rész)
Magyarország számára a gondok ellenére sem lehetnek távlatai a KGST-ből való kimaradásnak, kilépésnek, hiszen ez egyértelműen a tagországok piacáról való kiszorulás veszélyével járna. Ez a piac hatalmas, és a nemzetgazdaságok várható fellendülése, fejlődése mindenütt igazi piaci perspektívákat ígér - folytatta. Jelenleg a járható út, hogy mindazon partnerekkel, akik erre hajlandók - mint például Lengyelország vagy a Szovjetunió -, piaci alapokra helyezzük kapcsolatainkat. Az együttműködés mai formái között tehát nem az ilyen integráció elmélyítése a fő cél, hanem az, hogy megakadályozzuk a dezintegrálódást, megtartsuk a piaci kötődést. Törekvésünk az - mondta a magyar gazdaságpolitikus -, hogy kapcsolatainkat világpiaci alapokra helyezzük: lebontsuk a kontingensek rendszerét, kiépítsük a vállalatok közvetlen kapcsolatait, kiiktassuk a tervegyeztetés korábbi gyakorlatát, s áttérjünk a napi világpiaci árakon történő konvertibilis elszámolásra. Azokkal a partnerekkel, akikkel ezt rövid távon nem tudjuk megvalósítani, csak a mostani gyakorlat korrigálására marad lehetőség. Ami a KGST apparátusának működését illeti, valamivel áttekinthetőbbé vált, de igazán még nem szabadult meg a nehézkességtől. Itt az a törekvés, hogy a gazdaságpolitikai egyeztetésben az ágazati szemlélet helyébe a funkcionális szempontok kerüljenek. Két konkrét kérdésben érzékelhető előrelépés a mostani VB-ülésen - mondta Medgyessy Péter. - A környezetvédelem kezd a szervezet egészében központi kérdéssé válni, nőtt a probléma iránti érzékenység. Egyre nagyobb figyelem fordul a környezeti tényezők - föld, levegő, víz, állat- és növényvilág - felé, s ennek révén fejleszthető a tagországok munkájának funkcionális összehangolása. A másik terület a szabványosításé. Itt Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a KGST ne saját rendszer kialakítását tűzze ki célul, hanem a nemzetközi normákhoz való igazodásra törekedjen, s a KGST-szabványokat ne tegyék kötelezővé, ha azok eltérnek a nemzetközi normáktól. +++ 1989. október 28., szombat 11:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »