|
|
 |
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A szeptemberi ülésszak folytatására készülve hétfőn megkezdődött a parlament állandó bizottsági üléseinek sorozata: az úgynevezett sarkalatos - a köztársasági elnök, valamint az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, továbbá az ezeket keretbe foglaló Alkotmány módosításáról szóló - törvények megalkotása vár az október 17-én ismét összeülő Országgyűlésre. A jogállam megteremtését, a demokráciába való békés átmenet megvalósítását szolgáló hat törvényjavaslat szorosan összefügg egymással.
Most az ország választja a köztársasági elnököt
A köztársasági elnöki intézmény létrehozását nem, ám az államfő
megválasztásának mikéntjét és időpontját hosszú ideje vitatják.
Ismeretes, hogy a politikai egyeztető tárgyalások záró plenáris
ülésén az Ellenzéki Kerekasztalnak a megállapodást aláíró öt
szervezete erre vonatkozóan önálló javaslatot terjesztett elő. Ezért
- jóllehet a törvénytervezet elkészült - a szakértői megbeszéléseken
tovább zajlik a vita. Annak eredményéről az országgyűlési képviselők
tájékoztatást kapnak.
Az Alkotmány módosítására tett javaslat szerint a köztársasági
elnök megválasztása az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Amennyiben
ez törvényerőre emelkedik, megszűnik az Elnöki Tanács, ebből
következően a parlamentnek 30 napon belül meg kellene választania az
első köztársasági elnököt. Ugyancsak a javaslat szerint a
köztársasági elnök választásának idejét az Országgyűlés elnöke tűzi
ki. A belpolitikai helyzet ingatagsága és elsősorban a parlament
iránti bizalom hiánya miatt azonban most, egy alkalommal kivételesen
indokolt, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással válasszák meg. A törvénytervezet csak a választás főbb
szabályait tartalmazza. A részletes szabályokról az országgyűlési
képviselők választására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezik.
(folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az
önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé
teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi
feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő.
Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők
jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök
választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek
tekinthető.
Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35.
életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon.
Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve,
hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második
választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az
egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek
indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak
legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki
a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak
több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz
eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki.
Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a
köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács
hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és
kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges
jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint
ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és
nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi
számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül
aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az
Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha
Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak
adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan
meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti
erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (3. rész)
|
Jogosult a hadi-, szükség-, illetve rendkívüli állapot kihirdetésére
és a Honvédelmi Tanács létrehozására, amennyiben a körülmények az
Országgyűlés összehívását és tanácskozását is akadályozhatják.
Az elnöki megbízatás megszűnik egyebek között a megbízatás
idejének lejártával - a javaslat 4 év -, az elnök halálával, az
összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtől
való megfosztással. A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható,
ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt
szándékosan megsért.
A köztársasági elnököt átmeneti akadályoztatása esetén az
Országgyűlés elnöke - korlátozásokkal - helyettesíti, aki ez idő
alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja, s feladatát az az alelnök
látja el, akit a parlament erre kijelöl.
1989. október 9., hétfő 12:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (4. rész)
|
Rendelkezik a választójogról - amely általános és egyenlő, a
szavazás közvetlen és titkos -, a választópolgárokról, a jelölés
szabályairól, a választás eredményének megállapításáról, a
választási eljárásról és annak nyilvánosságáról, a szavazási
szabályokról, a választási szervekről, a szavazókörökről, a
jogorvoslatról, az időközi választásról. E rendelkezéseket számos
pontosító melléklet egészíti ki, egyebek között a választókerületek
kialakításának elveiről, az egyéni választókerületek és területi
választókerületenként a megszerezhető mandátumok számáról, a
választási szervek, munkacsoportok tagjai által tett eskü
(fogadalom) szövegéről.
Jóllehet, az országgyűlési képviselők választásának új szabályai
alapvető fontosságúak, sokakat érdekel: hogyan változik az
Országgyűlés szerepköre, kik lehetnek országgyűlési képviselők és
miként végzik majd munkájukat? Mindezzel az Alkotmány módosítására
vonatkozó javaslat foglalkozik, amely már egy hivatásos parlament
működését vetíti előre.
A javaslat - tekintettel az Elnöki Tanács megszűnésére és
egyidejűleg a köztársasági elnök intézményének bevezetésére, továbbá
az Alkotmánybíróság felállítására - módosítja az Országgyűlés
jogkörét. A köztársasági elnök megválasztásának jogán túl a
parlament hatáskörébe utalja a rendkívüli és a szükségállapot
kihirdetését, illetőleg a fegyveres erők felhasználására vonatkozó
döntés jogát. Több új intézmény felállítása mellett az Országgyűlés
közvetlen felügyelete alá rendeli a Magyar Nemzeti Bankot.
Mára világossá vált az is, hogy egy tényleges hatalmat
megtestesítő, a törvényhozó funkciót gyakorló és a kormányzati
tevékenységet hatékonyan ellenőrző Országgyűlés csak akkor képes
feladatainak megfelelni, ha folyamatosan működik, és a képviselők e
tevékenységre felkészült, választási versenyben megmérettetett,
többségükben fő foglalkozású politikusok. A képviselők társadalmi
ellenőrzését - azon túl, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fenn
választóikkal - a rövid megbízatási idő biztosíthatja. Ezért a
módosító javaslat a jelenlegi 5 helyett 4 éves megbízatási időt tart
kívánatosnak, viszont megszünteti a visszahívás intézményét. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítás azt is kifejezésre kívánja juttatni, hogy
a képviselő feladata nem valamely település, megye vagy foglalkozási
csoport érdekeinek képviselete, hanem az egész nemzet szolgálata.
Ezért előírja: az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz
érdekében végzik.
A törvényjavaslat folyamatosan - február 1-től június 15-ig,
illetve szeptember 1-től december 15-ig ülésező Országgyűlést tart
szükségesnek. S ez idő alatt a képviselőknek - csakúgy mint
napjainkban - részt kell venniük nemcsak a plenáris üléseken, hanem
a bizottságok, a frakciók tanácskozásain és, ha fennmaradnak, a
megyei képviselőcsoportok munkájában is közre kell működniök. Ehhez
járul az egyes anyagok alapos áttanulmányozása, a konzultáció a
szakértőkkel és nem utolsó sorban a kapcsolattartás a választóikkal.
Mindezeket figyelembe véve a parlamentnek magának kell majd
kialakítania üléseinek rendjét, amely lehet például hetente két nap
vagy kéthetente négy nap.
A választások utáni alakuló ülés összehívása a köztársasági
elnök feladata, egyébként az ülésszakok és azokon belül az ülések
összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. Rendkívüli
ülésszakot kell összehívni, ha erre a folyamatos ülésszakokon kívüli
időpontban van szükség. Egyébként rendkívüli ülés összehívása is
kezdeményezhető. Az összehívás joga az Országgyűlés elnökét, az erre
vonatkozó kérelem joga a köztársasági elnököt, a Minisztertanácsot
is megilleti. Ha a képviselők egyötöde kéri az összehívást, annak is
eleget kell tenni.
Mindez hivatásszerű képviselői munkát feltételez. Éppen ezért
nem lehet képviselő a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja,
az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék
elnöke, elnökhelyettese és számvevője, a bíró, az ügyész, a
fegyveres erők és testületek, a rendészeti szervek hivatásos
állományú tagja, továbbá bármely államigazgatási szerv dolgozója.
Kivételek ez alól a Minisztertanács tagjai és a politikai
államtitkár.
Az Alkotmányt módosító javaslat egyértelműbbé teszi az
interpelláció és a kérdés közötti különbséget is. Az interpelláció a
végrehajtó hatalom ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze, az
erre adott, de el nem fogadott válasz következménye a bizalom
megvonása lehet. A kérdés nem hordoz közvetlenül ilyen felelősséget,
hanem arra szolgál, hogy a képviselő valamilyen közérdekű ügyben
felvilágosítást kapjon. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (6. rész)
|
A törvényjavaslat szabályozza azt is: ki és milyen feltételekkel
oszlathatja fel az Országgyűlést. Ennek megfelelően az Országgyűlés
kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Azonban a
feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés is folytatja munkáját
mindaddig, amíg az új Országgyűlés alakuló ülését meg nem tartja.
Viszont szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején az
Országgyűlés nem oszlatható fel és nem is mondhatja ki feloszlását,
ám ha megbíztási ideje lejárt, kimondhatja annak meghatározott időre
való meghosszabbítását. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést
pedig össze kell hívni, hogy megbízatásának meghosszabbításáról
határozzon.
1989. október 9., hétfő 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (7. rész)
|
A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat,
amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két
tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv,
illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem
fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az
ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez
mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell
fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel
csökken a párt költségvetési támogatása.
A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes
összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves
törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát - a
törvénytervezet szerint - az Országgyűlésben képviselettel
rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a
választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak
az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a
tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a
pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz.
A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási
lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek.
Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik,
a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és
aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható
fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg.
Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban
részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez
kapott hozzájárulásokat a tagok egymás között osszák szét.
A megoldást egy, a közérdeket szolgáló közalapítvány jelentheti,
amelyet az Országgyűlés hoz létre.
A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek
alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet - a
politikai élet tisztasága érdekében - évente legalább egyszer
ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy
rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzé tenni
előző évi pénzügyi kimutatásukat.
A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló
törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével,
törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen
tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket. Módosítani
szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem
ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (8. rész)
|
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges eszköze
Az Alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges
eszközének - felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos
rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és
kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát
akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási
szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel
működik és tagjait az Országgyűlés választja.
A törvénytervezet meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét,
szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki,
mert ezek szabályozását, a szintén törvényként megalkotandó,
alkotmánybírósági ügyrendre bízza.
Az Alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét
betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van,
illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves
szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását
megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja
volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az
Alkotmánybíróság tagja - hatáskörén kívül - semmiféle politikai
tevékenységet nem folytathat.
Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti
az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az
Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki
kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
helye nincs.
1989. október 9., hétfő 12:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (9. rész)
|
Ezt a funkciót töltheti be az Állami Számvevőszék.
A létrehozásáról szóló törvényjavaslat az Állami Számvevőszék
tevékenységének meghatározása során - figyelembe véve az
államháztartási reform alapvető célját - külön rendelkezik a
költségvetéssel, illetőleg az állami vagyon megőrzésével és
gyarapításával összefüggő ellenőrzési feladatairól és
kötelezettségeiről.
Az Állami Számvevőszék elnökét és annak helyetteseit az
Országgyűlés választja meg. Az e tisztségekre javasolt személyek
alkalmasságáról a terv- és költségvetési bizottság jogosult
meggyőződni. Az elnök és helyetteseinek megbízatása 12 évre szól és
annak lejártával - 70 esztendős korig - újra választhatók.
1989. október 9., hétfő 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (10. rész)
|
Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a
család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó
passzusok is.
A törvényjavaslat újraszabályozza a Minisztertanács feladatait,
kiegészítve annak hatáskörét. Némiképp módosítja az
igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. A nemzetközi
egyezmények szellemében újszerűen fogalmazza meg az alapvető jogokat
és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely
megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás
sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok
védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, a
véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek
közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a
kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival
kapcsolatban újdonságként vezeti be, hogy a helyi tanácsok tagjainak
választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett, de nem magyar
állampolgárok is rendelkeznek választójoggal.
A törvényjavaslat két változatot tartalmaz a munkához való jog
megfogalmazására. Az első szerint a munkához való jog elismerése azt
jelenti: a magyar állampolgároknak alanyi joguk, hogy dolgozzanak,
illetőleg végzett munkájuk mennyisége és minősége szerint díjazásban
részesüljenek. Emellett szükséges a munkanélküli segélyhez való jog
biztosítása. A másik változat a munka szabadságáról, illetőleg a
foglalkozás megválasztásának szabadságáról rendelkezik.
A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a
pihenéshez való jog, az élet, a testi épség és az egészség védelme,
a művelődéshez való jog. A javaslat meghatározza a
társadalombiztosítást és a szociális intézmények rendszerét, ez
utóbbiak lényeges újjászervezéséről azonban külön jogszabályt tart
szükségesnek.
A módosító javaslat szakít az emberi, állampolgári jogok és
kötelezettségek eddigi merev szembeállításával.
Az Alkotmány módosítása révén a jogrendszer egésze is jelentős
átalakításra szorul. Ennek megfelelően kell módosítani a hatályos
törvények egy részét, vagy megalkotni a még hiányzó, de az
Alkotmányban előírt törvényeket. E feladat elvégzésére a
törvényjavaslat az 1990. április 30-ai végső határidőt jelöli meg.
(folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (11. rész)
|
Új fogalmak, tisztségek, intézmények
Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat több olyan
fogalmat, tisztséget, intézményt vezet be, vagy állít vissza,
amelyekről külön törvény nem rendelkezik. Ilyen például az
alkotmányerejű törvény, az ellenjegyzés, a politikai államtitkár, az
állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az Ítélkező Tanács.
Az alkotmányerejű törvény az Alkotmányt ,,tehermentesíti,,,
hiszen nem lehet minden, államjogi szempontból fontos kérdést az
Alkotmányban szabályozni. Ezek a törvények - amelyek részben a
legfontosabb állami szervekre vonatkoznak, részben pedig az alapvető
jogokat szabályozzák - az Alkotmánnyal együtt alkotják a magyar
közjog legfelső szintű jogszabályait. Éppen ezért indokolt
elfogadásukhoz minősített többséget előírni.
A törvényjavaslat feleleveníti az 1848. évi III. törvényben és
az 1946. évi I. törvényben is szabályozott miniszteri ellenjegyzés
intézményét. Ez azt jelenti, hogy egyes köztársasági elnöki jogkörök
gyakorlása során a kormány elnökének vagy az illetékes miniszternek
az ellenjegyzése szükséges. Ilyen jogkör a Minisztertanács által
előkészített vagy megkötött nemzetközi szerződések megkötése,
illetve megerősítése, a nagykövetek, követek, hivatásos és
tiszteletbeli főkonzulok, konzulok kinevezése, megbízása, illetve
fogadása. Ezek közé tartoznak a kinevezések, megbízások,
előléptetések, illetőleg felmentések, továbbá a kitüntetések
adományozása, az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása, valamint a
döntés az állampolgársági ügyekben és olyan kérdésekben, amelyeket
külön törvény az államfő hatáskörébe utal.
Korábban hagyományos közjogi tisztség volt a politikai
államtitkári funkció, amelyet most ismét visszaállítanak. Ez a
tisztség politikai megbízatás a miniszterével együtt - szemben a
minisztérium hivatali szervezetét vezető államtitkáréval, aki a
közszolgálati alkalmazotti hierarchia csúcsán helyezkedik el. Ennek
következtében a miniszter személyében történő változás szükségképpen
maga után vonja a politikai államtitkárok váltását is. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (12. rész)
|
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az
alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal összefüggő visszásságokat
kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános
vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárását törvényben
meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az országgyűlési
biztost a köztársasági elnök javaslatára a parlament választja. Az
Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is
választhat. Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes
szabályokat alkotmányerejű törvény állapítja meg.
Az Ítélkező Tanácsot az Országgyűlés saját tagjaiból akkor
választja meg, ha a köztársasági elnök tevékenységének gyakorlása
során szándékosan megsértette az Alkotmányt vagy bármely törvényt, s
a felelősségre vonást a képviselők egyötöde indítványozta, illetve
az eljárás lefolytatását a képviselők kétharmada megszavazta. A 12
tagú Ítélkező Tanács az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét
megállapíthatja, különösen súlyos törvénysértés esetén pedig az
elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ugyanez lehet a következménye
annak, ha megállapítja a köztársasági elnök bűnösségét szándékos
bűncselekmény elkövetésében. A törvény előtti egyenlőség elvéből
következően egyébként az elnökkel szemben a Büntető Törvénykönyvben
megállapított bármely büntetés és intézkedés alkalmazható. Az
eljárás rendjét az Ítélkező Tanács - a büntetőeljárási szabályok
figyelembevételével - maga alakítja ki. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. október 9., hétfő 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|