|
|
|
|
Rácz Sándor "választási" beszéde
|
------------------- München, 1989. október 4. (SZER, A mai nap) - Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács vezetője, akit szintén jelöltek a köztársasági elnök tisztségére, beszédet mondott a Népfront VII. kerületi kultúrházában. Kasza László jelenti Budapestről: Igazi választási beszéd hangzott el tegnap este a Népfront VII. kerületi kultúrházában. Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács egykori vezetője, akit a Magyar Október Párt jelölt köztársasági elnöknek, a november 26-ikára tervezett választásokon a helyi Kisgazdapárt meghívottjaként beszélt. Mintegy 300 érdeklődővel telt meg zsúfolásig a terem. Rácz Sándor három részre osztotta mintegy 45 perces beszédét, majd kérdésekre válaszolt. Egyfajta bemutatkozásként 1956-os múltjáról szólt, arról, hogyan lett az akkor 23 éves szerszámkészítőből szinte egyik napról a másikra az időközben elhunyt Bali Sándorral - akinek özvegye is a jelenlévők között volt - az ország legnagyobb munkáshatalmának, a Nagy-budapesti Központi Munkástanácsnak a vezetője. A második részben az ország helyzetét elemezte, és itt nagyon szigorú volt az MSZMP tagjaival: " Tudomásul kell vennünk, hogy akármilyen báránybőrbe bújtatják a kommunistákat, azok farkasok maradnak ebben az országban". Rácz Sándor azonban nem bosszút, hanem kibékülést ajánl, persze a maga módján: " Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ebbe a pártba és a 650-700 ezer ember, aki beténfergett ilyen-olyan érdekből, az ennek az országnak a lakója, mint a nemzethez tartozó rész, ezeket az embereket nem lehet leírni, gázkamrába küldeni, vagy megsemmisíteni. Ezeknek az embereknek ebben a társadalomban helyet kell biztosítani, hogy becsületes munkával meg tudjanak élni, és ha becsületesen dolgoznak, ahhoz nem kell semmiféle pártkönyv-támogatás. Igaz, hogy a világban a becsületesen dolgozó embert becsülik meg a legkevésbé, de ezt nekik is föl kell vállalni." folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|