|
|
|
|
Állásfoglalás a képzőművészet, az iparművészet, a tervezőművészet és az alkotók képviseletéről a jogállamban (OS)
|
1989. október 3., kedd - A legfelsőbb népképviseleti szerv, a Parlament szerepéről, a választásról, a jövő szempontjából döntő törvények elveiről és előkészítéséről egyeztek meg a háromoldalú tárgyalásokon. A jogállamiság megteremtése nemcsak a szabályok és lehetőségek megváltoztatásán múlik, hanem az emberek személyes tisztességének, felelősségének függvénye is. Célunk, hogy a szakmai képviselet elvének nyíltan és egyértelműen érvényt szerezzünk, jelöltet állíthassunk, aki megbízóit képviselvén más feltételek mellett fejti ki majd működését, mint ahogy az eddig történt. Az eddigi gyakorlatban a ,,fölülről,, kijelölés, az országos listára való fölvétel lett volna hivatott az ország lakosságához képest számarányban nem számottevő, de eredményeiben jelentős értelmiségi réteg képviseletét reprezentálni. Ám a művészettel kapcsolatosan a Parlamentben és egyéb hivatalos helyeken sohasem a testületi vélemény dominált, de mindig éppen azt volt a látszata. A Szövetség, amikor művészeti érdekekért, vagy a művészek javára - és megbízásuk szerint - lépett, küzdenie kellett ezzel a különös helyzettel is. Az országos listán megválasztott képviselő nem konzultált soha a Szövetséggel, így legtöbbször egyedül maradt a II. kerületben választott képviselő, aki történetesen szakmabeli, és aki szakkérdésekben mindig kikérte a szakmai testületi véleményt. A Parlament abban a hitben van, hogy a képzőművészeknek van választott képviselője, noha ez nem volt így. Minthogy a művészetet önmagában nem lehet képviselni, csak azokkal egyetemben, akik művelik, világos, hogy a jelölésnek és a választásnak a demokratikus akarathoz kell igazodnia a jövőben. Így lesz biztos, hogy ügyünket - a társadalom ügye is - a politika szintjén megfelelően tudjuk képviselni. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének rendkívüli közgyűlése (OS)
1989. október 3., kedd 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|