Rendszerváltás és az MTI

	Bogomolov (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. október 3. kedd. (MTI-tud.) - A szocialista államokra általánosan jellemző az a válság, amelyet az országokra erőszakolt vagy kritikátlanul átvett sztálinista és neosztálinista társadalmi rendszer él át - hangsúlyozta a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában Oleg Bogomolov akadémikus. A Szocialista Világrendszer Gazdasága Kutatóintézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy ezek a rendszerek - de nem a szocialista ideálok - alkalmatlannak bizonyultak időszerű feladatok megoldására. A válság egyes országokban élesen és nyiltan jelentkezett, megkövetelve a politika gyökeres átalakítását. Másutt még latens, burkolt állapotban található, de jelei tagadhatatlanok. A szocialista országok lemaradtak a fejlődésben: ez megmutatkozik a gazdaságban, a szociális konfliktusokban, érezhető a kiábrándultság az eddig deklarált értékekben, érezhető a hitetlenség a szocializmus előnyei iránt. Oleg Bogomolov részletesen kitért a lengyelországi válságra és a magyarországi átalakulási folyamatokra, elemezve az 1957. óta végbemenő gazdasági reformokat. - Úgy vélem, hogy a reformok nélkül Magyarország ma sokkal nehezebb helyzetben volna. Hiszen azért most a magyar árúk jobb minőségűek, létezik a piac, és annak bizonyos egyensúlya. A pénz is vásárlóerővel rendelkezik, habár igaz az is, hogy egyre inkább elértéktelenedik. A külkereskedelem is fejlett. Mindamellett nagyon magas a külföldi eladósódás: ez teszi komorabbá a képet - hangsúlyozta az akadémikus. Az ismert szovjet közgazdász utalt rá, hogy a tőkés országokban jobb a munka termelékenysége, márpedig Lenin kritériuma szerint is ez a mutató a legfőbb mérce a szocializmus fejlődését tekintve. Nyugaton elég fejlett a társadalmi tulajdon, és a nyugati vállalatok jobban terveznek szocialista partnereiknél. A statisztikák alapján azt is meg lehet állapítani, hogy a fejlett tőkés országokban sokkal többet költenek oktatásra, egészségügyre és társadalombiztosításra, mint a szocialista országokban. Oleg Bogomolov annak a véleményének adott hangot, hogy a tőkés és a szocialista gazdaság közeledéséről szóló ,,konvergencia,, elméletek ma már nem olyan félelmetesek, mint korábban voltak, hiszen a Nyugat a tökéletesebb, ,,posztindusztriális,, társadalom felé tart, amit itt a kommunizmus első stádiumának, vagy szocializmusnak szoktak nevezni.(folyt.) 1989. október 3., kedd 10:34
Vissza »

	Bogomolov (2. rész)
A közgazdász szerint a szovjet keresetek alacsony szintje egyenes következménye a sztálini rendszernek. - Az októberi forradalmat megvalósítva nem csökkentettük a kizsákmányolás szintjét, hanem még meg is sokszoroztuk azt a nyugati országokhoz képest - mutatott rá Oleg Bogomolov. A hatalom kérdését boncolgatva kiemelte a szocialista és tőkés országok között meglevő különbségeket, és úgy itélte meg, hogy Lengyelország és Magyarország esetében nem lehet a kapitalizmus restaurációjáról beszélni. A kialakuló társadalmak ugyanis a korábbi formációktól, de a kapitalista országoktól is eltérő jegyeket fognak magukon viselni - mondta. Megállapításaiból kiderült, hogy a svéd és az osztrák ,,szocializmus,, modellje tekinthető egyelőre a szocialista eszméknek a jelenlegi körülmények közötti egyetlen reális - utópiák és illuziók nélküli - megvalósulási útjának. A szovjet akadémikus szavai szerint vissza kell állítani jogaiban a magántulajdont, mivel az teljesen összeegyeztethető a szocializmussal. Ennek kapcsán elítélte a kérdés dogmatikus megközelítését. Inkább a gyakorlati tapasztalatokból való kiindulást szorgalmazta, utalva rá, hogy a tőkés országokban is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a családi és kisvállalatok, főként a szolgáltatások terén. A neves szovjet közgazdász élesen bírált egy másik dogmát is, miszerint a bérmunka egyértelműen kizsákmányolást jelentene. Úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunióban is létezik bérmunka, az állami vállalatoknál, és ott az esetek többségében kizsákmányolást jelent, mert nem a végzett munkának megfelelő bért fizetnek érte. Az állami ellenőrzés és adózás mellett a bérmunka nem azonosítható a kizsákmányolással: Legyelországban és Magyarországon is a magánkézben lévő vállalatoknál dolgozók jobban keresnek az államszektorban foglalkoztatottaknál. - Meg vagyok győződve arról, hogy a társadalmi tulajdon megőrzi vezető helyét a szocialista országokban, de emellett el kell ismerni és széles körben kell alkalmazni a magán- és személyi tulajdont, a bérmunkát - összegezte véleményét a Komszomolszkaja Pravda hasábjain Oleg Bogomolov akadémikus.+++ 1989. október 3., kedd 10:43
Vissza »