Rendszerváltás és az MTI

	Sevardnadze - előadás (1.rész)
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: New York, 1989. október 3. kedd (MTI-tud.) - ,,Mind az NDK, mind az NSZK szuverén állam, oldják meg ők az NDK áttelepülni akaró állampolgárainak a kérdését, mi ne avatkozzunk be,, - jelentette ki a szovjet külügyminiszter. Eduard Sevardnadze hétfőn, New Yorkban tartott előadásában egyúttal lassúnak minősítette a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlődését. Óvott a peresztrojkát illető borúlátástól. A nagy gazdasági világválság hasonlóan súlyosan érintette Amerikát, és több évre volt szükség a gazdaság átalakításához - mondotta példaképpen. A szovjet külügyminiszter a külpolitikai társaság előtt beszélt. A két, ilyen jellegű vezető intézmény közül a külpolitikai társaság az amerikai szellemi elit liberálisabb rétegeit tömöríti, a Demokrata Párthoz áll közelebb. A vendéget Cyrus Vance volt külügyminiszter üdvözölte. Eduard Sevardnadze egyórás előadásában elismerte, hogy az Egyesült Államokban sokan kételkednek a szovjet reformok sikerében és növekszik a borúlátás. Egy olyan óriási ország esetében, mint a Szovjetunió, a bonyolult átalakítást azonban nem lehet csak statisztikákkal mérni, hanem a társadalomlélektant is segítségül kell hívni - mondta: ha az emberek megértik a helyzetet, ha változtatni akarnak, és megvan az akaratuk, akkor a gazdaság meggyógyulhat. ,,A haladás talán gyorsabb, mint amilyent a peresztrojka tervbe vett. Némileg túlhevült a politikai tevékenység, de azt a közélet megújításának és demokratizálásának a folyamata szítja. A jelenség problémákat okoz, ám a mi helyzetünkben a lassúbb ütem valószínűleg nagyobb problémákkal járna,, - hangoztatta a szovjet miniszter. (folyt.) 1989. október 3., kedd 07:23
Vissza »

	Sevardnadze - előadás (2.rész)
A szovjet gazdaság jelenlegi helyzete némi hasonlóságot mutat az 1929-es amerikaival, amikor a nagy válság kitört - mutatott rá Eduard Sevardnadze, aki némi derültséget keltve emlékeztette hallgatóságát a tényre, hogy 1931-ben százezer munkanélküli amerikai akart kivándorolni a Szovjetunióba. Utalt rá, hogy milyen nehézségekbe ütköztek Roosevelt elnök szociális reformjai, amelyekkel mégis talpraállította a válság sújtotta országot. Szólt a két ország sok évtizedes keletű ,,primitív, ideológiai alapú ellenségeskedéséről,,, az ,,elméleti kannibalizmusról,,, amely a másik fél végső pusztulását jósolta. Rámutatott: ,,Ma viszont tisztelettel beszélünk az amerikai vívmányokról,,. Míg a külügyminiszter általában igen békülékeny hangot ütött meg, beszélt azonban arról, hogy katonailag semmi szükség nem volt az amerikai atombombák ledobására. Szerinte az politikai döntés volt, azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a Szovjetuniót. ,,Az évszázad tragédiáját napvilágra kell hozni, és elkövetőit a világnak el kell ítélnie. Az önbírálat nem megalázó egyetlen nemzet számára sem,, - mondotta. Eduard Sevardnadze cáfolta az amerikai nézeteket, hogy miután a peresztrojka kivitelezői a régi rendszerben nőttek fel, céljuk voltaképpen annak megőrzése. Az új gondolkodás már jóval 1985. előtt megszületett, politikája már sok mindent megváltoztatott az országban, és nem a rendszer megmentése a legfontosabb tét - jelentette ki. Hangsulyozta: azon lehet vitatkozni, hogy milyen gyorsan alakul át a szovjet gazdaság, de azon a képességen, hogy tud-e alkalmazkodni, azon nem. (folyt.) 1989. október 3., kedd 07:30
Vissza »

	Sevardnadze - előadás (3.rész)
,,Látjuk és elismerjük, hogy pártunk nem tudott lépést tartani a peresztrojka ütemével, társadalmunk demokratizálásával és megújulásával. Ám ezt sem kell túldramatizálni, hiszen tudnivaló, hogy pártunk túlnyomórészt a régi, a peresztrojka előtti keretekben dolgozik,, - mondotta. A következő kongresszus új pártalkotmányt fogad majd el, és új programot is kidolgoznak. Szólt arról, hogy a nemzetiségi ellentétek rendkívül súlyos aggodalmat keltenek. Az ellentétek mindig is megvoltak, ám azokat vagy propagandával, vagy erőszakkal elfojtották. ,,Most, hogy a propaganda már nem hazudik és az erő nem tényező, a megsértett nemzeti érzések a felszínre törnek. Ám azok ártanak az átalakításnak, ha eltúlzott formákban jelentkeznek. A központi hatalom és a nemzetiségek közös vágya, hogy teljes szuverenitást és önkormányzatot kapjon minden nemzet a szovjet államszövetség keretein belül,, - hangoztatta a külügyminiszter. - ,,A szeparatista irányzatok veszélyesek, mert éppen a nemzeti egységek felbomlásához vezethetnek, veszélyeztetik a köztársaságok autonómiáját és függetlenségét,,. Eduard Sevadnadze felhívta az Egyesült Államokat: küszöböljék ki a kétségtelenül fennálló különbségek ellenére is az ideológiai meggondolásokat a két ország kapcsolataiból. Ugyancsak kulcsfontosságúnak ítélte, hogy iktassák ki a nukleáris elrettentést, mert az a feszültségek egyik oka. Végül a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést szorgalmazta. Nem jótékonyságról, hanem üzletről van szó - mondotta -, amelyre azért is szükség van hogy elhárítsák a fejlődő világot fenyegető súlyos válságot. A miniszter üdvözölte George Bush amerikai elnök készségét arra, hogy a regionális válságok ne legyenek a két hatalom vetélkedések színterei. Ilymódon más országoknak is jó példát adhatunk az együttműködésre - tette hozzá. (folyt.) 1989. október 3., kedd 07:38
Vissza »

	Sevardnadze - előadása (4.rész)
A külügyminiszter üdvözölte a történelmi haladást az emberi jogok területén. Rámutatott: a következő csúcstalálkozónak termékenynek kell lennie, igazi haladást kell hoznia a fegyverkezési verseny korlátozásában. Eduard Sevardnadze kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az NDK-menekültek ügye két szuverén ország, az NDK és az NSZK problémája, ,,oldják ők meg (a kérdést), mi nem avatkozzunk be,,. Arról, hogy milyen álláspontot foglal el utazásának következő állomásán, Nicaraguában, elmondotta: nincs szándékában ott az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztetni. A nicaraguai vezetőkkel meg fogja vitatni a közép-amerikai helyzetet, beleértve a szomszédos Salvador problémáit is. A Szovjetunió a térség békéjében és stabilitásában érdekelt, aminek megteremtéséért a közép-amerikai államfők már sokat tettek - utalt a miniszter a telai béketervre. Egyúttal kedvező tényezőként méltatta az amerikai döntést, hogy nem szállítanak több fegyvert a nicaraguai kontráknak. Felidézte a korábbi moszkvai bejelentést, amely szerint Nicaragua már nem kap a Szovjetuniótól fegyvereket.+++ 1989. október 3., kedd 07:42
Vissza »