|
|
 |
|
 |
Sevardnadze - előadás (2.rész)
|
A szovjet gazdaság jelenlegi helyzete némi hasonlóságot mutat az
1929-es amerikaival, amikor a nagy válság kitört - mutatott rá
Eduard Sevardnadze, aki némi derültséget keltve emlékeztette
hallgatóságát a tényre, hogy 1931-ben százezer munkanélküli amerikai
akart kivándorolni a Szovjetunióba. Utalt rá, hogy milyen
nehézségekbe ütköztek Roosevelt elnök szociális reformjai,
amelyekkel mégis talpraállította a válság sújtotta országot.
Szólt a két ország sok évtizedes keletű ,,primitív, ideológiai
alapú ellenségeskedéséről,,, az ,,elméleti kannibalizmusról,,, amely
a másik fél végső pusztulását jósolta. Rámutatott: ,,Ma viszont
tisztelettel beszélünk az amerikai vívmányokról,,.
Míg a külügyminiszter általában igen békülékeny hangot ütött
meg, beszélt azonban arról, hogy katonailag semmi szükség nem volt
az amerikai atombombák ledobására. Szerinte az politikai döntés
volt, azzal a céllal, hogy megfélemlítsék a Szovjetuniót. ,,Az
évszázad tragédiáját napvilágra kell hozni, és elkövetőit a világnak
el kell ítélnie. Az önbírálat nem megalázó egyetlen nemzet számára
sem,, - mondotta.
Eduard Sevardnadze cáfolta az amerikai nézeteket, hogy miután a
peresztrojka kivitelezői a régi rendszerben nőttek fel, céljuk
voltaképpen annak megőrzése. Az új gondolkodás már jóval 1985. előtt
megszületett, politikája már sok mindent megváltoztatott az
országban, és nem a rendszer megmentése a legfontosabb tét -
jelentette ki. Hangsulyozta: azon lehet vitatkozni, hogy milyen
gyorsan alakul át a szovjet gazdaság, de azon a képességen, hogy
tud-e alkalmazkodni, azon nem. (folyt.)
1989. október 3., kedd 07:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|