|
|
|
|
- A peresztrojka esélyei - 3. folyt.
|
Ezt el kell ismerni abban az esetben is, hogyha e várakozásokon túlmegy, az ellenzék várakozásain túlmegy esetleg a párt által elért szavazatok száma, mert hiszen a demokrácia alapelve az, hogy a többségi véleményt tiszteletben kell tartani, és a parlamentben végeredményben a nép erejének és a nép különböző plurális megosztottságú politikai meggyőződésének a tükörképét és spektrumát kell viszontlátnunk, és ezt tiszteletben kell tartanunk, akármilyen is lesz a kimenetel. - Előadásában történelmi perspektívában beszélt Magyarországnak a kettős nyugati, illetve keleti kötődéséről, eljutva egész a Kádár-korszakig, amelyet egyrészt a keleti tömbhöz tartozással kapcsolatos kötelezettségek jellemeztek, másrészt viszont egy egyre erősebb Nyugat felé való gazdasági orientálódás. Az elmúlt másfél év reformfolyamatai egyre inkább elsodorják Magyarországot a keleti tömbtől, és egyre inkább a Nyugat felé fordítják az érdekeket. Megszakad egy ezer évre visszanyúló hagyomány? - Talán éppen azt lehet mondani, és érzem a kérdésben a provokatív jelleget, hogy nem megszakadásról van szó és nem eltérésről a Kelet felől, hanem visszatérés egy hagyományos nyugati orientáció felé, amelyet kétségtelenül történelmünk jelentősebb szakaiban felváltott egy akkor természetesen egész más jelentőségű keleti orientálódás, nevezetesen az erdélyi fejedelemség korára gondolok, mint nagyon is pozítivnak értékelhető korszakra. Ami pedig a jelent érinti, és itt valószínűleg egy hosszabban tartó, nem olyan viharosan lezajló, mint ahogy az most látszik, folyamatnak vagyunk és leszünk a tanúi, hogy Magyarország megkeresi az új, megváltozott európai körülmények között történelmi szerepének, történelmi helyének megfelelően a nyugati orientáltságnak egy nagyobb, egy szilárdabb, egy szélesebb bázisát. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|