|
|
 |
|
 |
Vitázó németek (2.rész)
|
A rádió szerkesztőségének jóvoltából azután ezek a szavak a
híradásban napjában többször is elhangzottak, s így Henrich ismertté
vált mindkét német államban, főképpen pedig otthon. A reggeli
telefonhívások révén azonban a DLF korábbról is jól ismert
keletnémet személyiségeket is megszólaltat időszerű kérdésekről -
így legutóbb a kitűnő antifasiszta, kommunista írót, Stefan
Hermlint. Ő idegenkedik az Új Fórumtól, amiért alapokmányában nem
említettek meg olyan, szerinte nélkülözhetetlen dolgokat, mint
például a szocializmus. Ennek ellenére határozottan védelmére kelt a
csoportnak, s helytelenítette, hogy bűnözőként kezelik tagjait. Ezek
becsületes emberek, s nem azt érdemlik, hogy az állam ellenségeinek
tüntessék fel őket - mondotta.
Az elkötelezett művész nem rejtette véka alá azt a véleményét
sem, hogy az NDK-ban sok mindenenen változtatni kellene. Némely
vezető elvtársakkal ellentétben jómagam nem félek a reform szó
kimondásától. Bizony nem volna szabad már eleve ellenérzéssel, sőt
ellenségesen viseltetni a reform gondolatával szemben, és ezen
háborogni. Arra a kérdésre, hogy szerinte pártja hajlandó-e és
képes-e a párbeszédre a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel, Hermlin
megjegyezte: pártom vezetése nem szokta közölni velem határozatait.
De nem tudom elképzelni, hogy e párbeszéd elől tartósan elzárkózzék.
Ha tévednék, akkor ez nagyon lesujtana...
A két államban élő németek határokon túli, illetve határokon
belüli vitája azonban nemcsak az éterben zajlik, hanem például a
legújabb menekültprobléma kapcsán a sajtóban is. Nem sokkal az után,
hogy Genscher külügyminiszter és az ellenzéki SPD elismerően szólt
Klaus Höpcke NDK-beli művelődési miniszterhelyettesnek egy belső
reformokat sürgető, az elvágyódás okaival őszintén foglalkozó
beszédéről, Höpcke olvasói levelet jelentetett meg a Frankfurter
Allgemeine Zeitungban. Kifejtette, hogy a frankfurti lap
tudósításából érveinek egy része kimaradt. A félreértések elkerülése
végett most ezt szeretné pótolni. Höpcke szerint a menekültkérdés
körüli nagy, zajos felhajtással (a kapcsolatok veszélyeztetése
miatt) sokan magában az nNSZK-ban sem értenek egyet. Másfelől sorra
veszi azokat a szándékokat, amelyek szerinte az NDK-ellenes
tényezőket vezérlik. Szociális és politikai revansként értelmezi
például azt, hogy az NDK-beli reformszükséglet állandó
hajtogatásával a tőkés társadalmi rendhez való visszatérés
gondolatát kívánják elhinteni. Felpanaszolják, hogy hiányzik az
NDK-ban a hajlandóság a reformokra; valójában azonban ezzel a
társadalmi restaurációra való készség hiányát kifogasolják -
vélekedik. (folyt)
1989. október 2., hétfő 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|