|
|
 |
|
 |
A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának ülése (1. rész)
|
1989. október 2., hétfő - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa hétfői nyilvános ülésén - helyt adva a legfőbb ügyész óvásának - hatályon kívül helyezte a budapesti népbíróság 1949. október 31-i, illetve a Népbíróságok Országos Tanácsa 1950. február 13-i ítéletét, és bűncselekmény hiányában felmentette Miletin Györgyöt és hét társát az ellene emelt összes vád alól.
A délszláv nemzetiségű vádlottakat - Miletin Györgyöt, Lásztity
Lyubomirt, Belájszky Krisztifort, dr. Lászlovics Mártont, Radity
Misát, Adamov Alexandert, Jancsikin Milicát és Dácsin Danicát - a
népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben
való tevékeny részvétel bűntette - Miletin Györgyöt és dr.
Lászlovics Mártont folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette
miatt is - 1-10 évi szabadságvetéssel sújtották annak idején.
A felszabadulást követően a Magyarországi Délszlávok
Demokratikus Szövetsége szőregi szervezetét irányító Miletin György
- aki foglalkozására nézve földműves volt - gyakran utazott
Jugoszláviába, a Tájékoztató Iroda Jugoszláviáról szóló határozata
után is. Ott megismerkedett egy Duskó nevű főhadnaggyal, akivel a
magyarországi dolgokról cserélt véleményt. Egyebek között
megállapodtak abban, hogy inkább ne működjön a szőregi szervezet,
semmint hogy Tito ellen nyilvánítson véleményt. Később Miletin
Budapesten találkozott a dr. Lászlovics Márton ügyvédnél dolgozó
Lásztity Lyubomirral. Arról tanácskoztak, hogy illegális szervezetet
kellene létrehozni azért, hogy az MDDSZ se folytasson Tito-ellenes
tevékenységet, s egy illegális lap alapítását is tervbe vették,
azonban minderre nem került sor.
A korabeli ítéletben olvasható - egyebek között -, hogy az 1948.
évi népszámlálás előtt Lásztity a délszláv lakosságnak szánt
röplaptervezetet készített, bár a sokszorosítás elmaradt. Miletin
1948 nyarán Szabadkáról titoista propagandaírásokat kapott, s ezeket
terjesztette. Dr. Lászlovics 1947-ben Brankov Lazar - a Rajk-per
egyik elítéltje - hívására Budapestre jött, ahol a jugoszláv
követség egyes magas beosztású tisztviselőit folyamatosan
tájékoztatta a délszláv szövetségben történtekről. Lásztity - mint
az MDDSZ ifjúsági titkára és Központi Vezetőségének tagja - a
Tájékoztató Iroda határozatának nyilvánosságra hozatalakor azon a
véleményen volt, hogy semleges álláspontra kell helyezkedni, de
valójában Tito pártján állt. Több vidéki szervezetben sikeresen
agitált, miszerint a szövetség nem politikai tömörülés, s ezért nem
csatlakozik a Tájékoztató Iroda határozatához. (folyt.)
1989. október 2., hétfő 15:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|