|
|
 |
|
 |
- Szovjet haderő helyzete - 1. folyt.
|
A Szovjetunió, amely közismerten fegyverekkel látja el a
radikális országokat, mint Szíriát, Líbiát és részben már Iránt is,
újabban igyekszik kapcsolatait normalizálni a mérsékeltebb arab
országokkal. Megváltozott politikája jeleként Moszkva kivonta
csapatait Afganisztánból.
A jelenlegi szovjet politikai vezetésnek már nem áll szándékában
egy Irán elleni invázió. A Szovjetunió megjavította kapcsolatait
Iránnal annak ellenére, hogy továbbra is szoros szálak fűzik
Irakhoz, és aggódik az iszlám fundamentalizmus terjedése miatt.
- Az arab-izraeli katonai egyensúlyt elemző fejezetből kiderül,
hogy Izrael továbbra is stratégiai fölényben van, azonban
stabilitását alááshatják belső problémái. A legtöbb aggodalmat a
palesztin kérdés okozza. Ha sikerülne is megszüntetni a lázadást a
megszállt területeken, az még nem jelentené azt, hogy elérkezett a
béke a Közel-Keletre. Ha viszont a palesztinok ügyét nem tudják
rendezni, ez hosszú távon megbénítja a térség békéjére vonatkozó
amerikai-izraeli kezdeményezéseket.
- A Pentagon-jelentés szerint India népességének és gazdasági
potenciáljának megfelelően vezető szerepre törekszik Dél-Ázsiában.
Szakértők úgy látják, hogy az elkövetkezendő években India tovább
fogja növelni katonai erejét. Főleg a haditengerészet, kétéltű
fegyerek, repülőgép anyahajók, teherszállító repülőgépek, tengeri és
légi bázisú kiépítése terén várható fejlődés. Az 1990-es évek végére
India már feltehetően (...) közép hatósugarú, valamint
interkontinentális (...) rakétákkal.
- Megfigyelők nem tartják valószínűnek, hogy India háborút
kockáztatna meg Kínával. Semmi sem utal arra, hogy katonai erejét
valahol külföldön, az Indiai óceán térségén kívül alkalmazná. Belső
problémái, nemzetiségi és vallási megosztottsága szomszédaihoz,
főleg Pakisztánhoz fűződő viszonya továbbra is lekötik majd
figyelmét. +++
1989. október 1., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|