|
|
 |
|
 |
OPEC: látszatmegoldás Genfben (1.rész)
|
1989. október 1. vasárnap (MTI-Panoráma) - A Kőolajexportáló Országok Szervezetének miniszterei, jobb megoldás híján, végülis Irán kompromisszumos javaslatát fogadták el genfi értekezletükön, és 1 millió hordóval napi 20,5 millió hordóra emelték az 1989. utolsó negyedében együttesen kitermelhető olaj mennyiségét. A többletet az eddigi arányban osztották el a tagállamok között. A 13 tagország tényleges termelése szakértők szerint napi 22 millió hordó, tehát 1,5 millió hordóval az újonnan megállapított hivatalos határ fölött van.
Az október 1-jétől érvényes megállapodás a júniusi egyezmény
alig módosított változata, és az olajkartell ezzel a döntésével
megint elnapolta a vitát az egyes tagállamok kitermelési kvótáinak
újrafelosztásáról, valamint egy hosszú távú OPEC-stratégiáról. A
mindenkori kvótafelosztás új rendszerét mindenekelőtt Kuvait és az
Egyesült Arab Emírségek követeli, a kartellen belüli kitermelési
struktúrák különbözőségének figyelembe vétele végett. Az olajkartell
jelenleg a kvóták megállapításakor az eladásokat veszi alapul, nem
pedig a konkrét kitermelést, amelynek egy része ugyanakkor az egyes
tagországok készleteit gyarapítja. A kvótán felül kitermelt olajat
azonban valószínűleg nem tartják örökké tározókban - és ez, ami az
OPEC-féle számítást megkérdőjelezi.
Márpedig a kvóták felosztása az olajkartell együttmüködésének
sarkalatos pontja, mert a kvóták minduntalan túllépése az oka, hogy
az olajpiacon túlkínálat van és az ár jelenleg is 1-1,5 dollárral
elmarad az OPEC által áhított hordónkénti 18 dollártól. Ha a
tagállamok mindegyike betartaná a termelési és árfegyelmet, akkor az
OPEC-nek nagyobb esélye lenne arra, hogy diktálhasson az olajpiacon,
mint régen.
A kvóták átrendezésére tett iráni javaslatot tehát az OPEC
novemberi bécsi értekezletén vitatja meg. Irán meglepő javaslattal
állt elő: a kvótákat osszák fel újra, mégpedig oly módon, hogy 5
ország az eddiginél magasabb, 5 az eddiginél alacsonyabb kvótát
kapjon, 3 pedig eddigi kvótáját megtartaná. A teheráni indítvány
szerint Irak, Irán és Szaúd-Arábia a jelenlegi arányban részesedne a
termelésből, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek a
számukra előírt kvótánál lényegesen több olajat hoznak felszínre,
nagyobb részesedést kapnának, csakúgy mint Katar, Gabon és Ecuador.
A kisebb olajexportáló tagállomok pedig - melyeknek termelési
kapacitása amúgyis csekély -, így például Nigéria, Venezuela,
Algéria és Indonézia, átadná a kvóta egy részét úgy, hogy tényleges
olajtermelésük nem változna. (folyt)
1989. október 1., vasárnap 10:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|