|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezetének közleménye
"Tekintettel a kialakult
helyzetre, valamint a közelgő pártkongresszusra - amelynek végül is
az lesz a feladata, hogy eldöntse, mivé alakul át az MSZMP - a
Magyar Hírlap MSZMP-alapszervezete nem vonul ki a munkahelyről, de
felfüggeszti működését, s egyben az esedékes tagdíjat is
visszatartja."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A szovjet fegyveres erők
"... a konfliktus esélye az
Egyesült Államok és a Szovjetunió között valószínűleg a
legalacsonyabb a második világháború óta. Ettől függetlenül a
szovjet katonai kiadásokat 1985 óta évi 3 százalékkal emelték,
miközben az Egyesült Államok védelmi kiadásai több mint 11
százalékkal csökkentek.
Annak ellenére, hogy Gorbacsov szovjet vezető meghirdette a
védelmi jellegű katonapolitikát, a Szovjetunió továbbra is
modernizálja fegyveres erőit, és növeli azok teljesítőképességét.
Még ha a Gorbacsov által kilátásba helyezett összes csökkentést meg
is valósítják, a Szovjetunió továbbra is a világ legnagyobb katonai
hatalma lesz."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
|
Vitatott kérdés volt, hogy az Állami Számvevőszék hatásköre kiterjedjen-e az állami költségvetés folyamatos ellenőrzésére. Tölgyessy Péter (EKA) azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényt az illetékes gazdasági albizottság tárgyalja meg. Azt is indítványozta, hogy a leendő elnök és két alelnök közül a jelenlegi Országgyűlés csak az elnököt vagy pedig az egyik alelnököt válassza meg. A Harmadik Oldal képviselője Drucker György egyetértett azzal, hogy szakbizottság foglalkozzék e törvényjavaslattal, s azzal is, hogy az Állami Számvevőszék valamennyi vezetőjét nem lenne célszerű már most megválasztani, hiszen mandátumuk várhatóan 12 évre szól majd. Az MSZMP delegációjának tagja, Somogyvári István hangsúlyozta: nem a kormány terjeszti elő az Állammi Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, hanem az illetékes parlamenti bizottság, ezért ezt nem lehetséges a háromoldalu tárgyalásokon megvitatni, illetve a Parlament napirendjéről levenni. Pozsgay Imre megjegyezte, hogy ez a törvényjavaslat nem a békés átmenet témakörébe tartozik. Mint mondta, érthetetlen, hogy az EKA-tól újabb ötletek kerülnek elő, s ezzel beavatkoznak a folyamatos törvényhozási munkába. A Harmadik Oldal képviselője hangsúlyozta: azért lenne szükséges, hogy a törvényjavaslatról háromoldalu konszenzus szülessék, mert az Alkotmányban az Állami Számvevőszékről szóló részt a politikai egyeztető tárgyalás résztvevőinek kell megfogalmazniuk. Az is vitatott kérdés volt, hogy a rendőrség feladatkörébe tartozzék-e az állambiztonság védelme. Az EKA szerint az Alkotmányban ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy a rendőrség hatásköréből kerüljön ki az államvédelem. Ezzel kapcsolatban az MSZMP kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Azt a megfogalmazást javasolta, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, valamint a belső rend védelme. A rendőrséggel és az állambiztonsággal összefüggő jogszabályokat alkotmányerejű törvény határozza meg. Ezt az előterjesztést a három oldal elfogadta. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|