|
|
|
|
Japán - Világbank
|
Washington, 1989. szeptember 27. szerda (Reuter/AP/UPI) - Japán 300 millió dollárt ad a Világbanknak a következő három évben arra, hogy a nemzetközi pénzintézeten keresztül segítse a szegény fejlődő országokban a szakemberképzést. A pénzt a Világbankban külön alapban helyezi el Japán. Mindezt Hasimoto Riutaro japán pénzügyminiszter jelentette be Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap idei éves közgyűlésén.
A japán pénzügyminiszter kifejtette, hogy a pénzalap gondolatát a felkelő nap országának saját történelmi tapasztalata adta, nevezetesen az, hogy a második világháború utáni hatalmas japán fejlődésben kulcsszerepet játszott a szakmai képzés színvonalának felemelése, s a ,,japán csodához,, nagyban hozzájárultak a külföldön tanult emberfők. A 300 millió dollárt Japán a jövő év áprilisától kezdi folyósítani, a pénz kiutalási mechanizmusát a Világbankkal együttműködve dolgozza ki. A japán pénzügyminiszter a közgyűlésen egyúttal közölte, hogy országa nagyobb tőkearánnyal kíván résztvenni a Nemzetközi Valuta Alapban, s ezzel összhangban nagyobb szavazati részt akar magának. A pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy Japán - szavának és tőkéjének - súlya jelenleg mindössze 4,7 százalékos az IMF-ben, s ez enyhén szólva aránytalanul alacsony a szigetország tényleges gazdasági erejéhez mérten. Hasimoto Riutaro végezetül állást foglalt amellett, hogy az IMF tőkéjét a tagállamok növeljék 120 milliárd dollárra. +++
1989. szeptember 27., szerda 11:22
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Mint vezérszónok egyebek között az alábbiakban jelöltem meg a kisgazdapárt legfontosabb nézeteit, követeléseit: Elkerülhetetlennek tartom a veszteséges üzemek azonnali felszámolását vállalva a munkanélküliséget is. Ehhez azonban mindenképpen hatékony átképzési programnak kell kapcsolódnia. A tulajdonformák esélyegyenlőségére, a földtulajdon oszthatóságára van szükség. Ez nem jelentheti a termelőszövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétlenül biztosítani kell a tulajdonhoz kapcsolódó rendelkezési jog szabadságát. Holland, dán típusú szövetkezeti formát képzelek el, ahol a tulajdonos maga gazdálkodik, és szolgáltató – gép, műtrágya, növényvédelem profillal – kisszövetkezetek veszik körül."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A lázadás (1989.09.11-10.07)
"27-én este nekiláttunk megszerkeszteni, megírni, megtervezni az első Magyar Narancsot. Mindezt úgy, hogy változatlanul semmink sem volt hozzá! Egy nagyjábóli laptervet azért készítettünk, s másnapra ideiglenes főhadiszállást is találtunk. A "szerkesztőség" a Krisztina körúton indult be, egy éppen teljes felújítás alatt álló régi bérház első emeletén. A lakás tulajdonosa az Orczy család leszármazottja, aki régóta kádármesterként éli életét. Lakását minden további nálkül rendelkezésünkre bocsátotta. A körülmények szürreálisak voltak. A lépcsőházban alig volt lépcső, a folyosón kő helyett egy szál pallón ingáztunk. A lakásban elvétve égett a villany, nem volt gáz, fűtés, alig-alig folyt a víz."
MTV2 nézői telefon:
"Jó estét kívánok! Nemes József vagyok. Az ügyben hívnám Önöket, hogy a homoszekszuálisok Homérosz lokálja bezárt. Na most ez a hír nem nem igaz, ez mindenféle bámulat tárgyát képezi. Viszont holnap lesz itt rongyos bál, ahol mindenki jutányos áron juthat mindenki ruhához. Diszkó lesz, táncverseny és szeretném, hogyha ezt közölnék a TV2 műsorában. Nagyon szépen köszönöm."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Az Országgyűlés napirendre tűzte az un. sarkalatos törvényeket az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a Büntető Törvénykönyv módodosításáról és a büntető eljárási törvény módosításáról."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|